ZETApress

Ötven napja alakult meg Bajnai Gordon válságkezelő kormánya. Április 14-én tette le az esküt Bajnai Gordon és kezdte meg munkáját vezetésével a válságkezelő kormány. A kormány megalakulását követően már az első héten, április 19-én elfogadta a válságkezelő programot. E program következetes végrehajtásával elhárította a gazdasági válság okozta közvetlen veszélyt, hiteles lépéseivel elkezdett visszatérni a nemzetközi bizalom az ország iránt ? tudatta a Kormányszóvivői Iroda.

Ötven nap alatt a kormány 17 törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, hozzáfogva olyan sokat halogatott átalakításokhoz, amelyek többek között érintik a nyugdíj-, az adó- vagy a családtámogatások rendszerét. A kormány a következő hónapokban tovább ésszerűsíti az állam működését, csökkenti annak költségeit és folytatja a szerkezeti átalakításokat egy erős, sikeres Magyarországért.

A gazdasági válságkezelő program négy pillérre épül: a gazdasági válság hatásainak azonnali kezelése; az egyensúly megteremtése; a gazdasági növekedés ösztönzése; és a bizalom helyreállítása.

A gazdasági válság kezelése

A gazdasági válság miatt veszélybe került magyarországi munkahelyek védelme érdekében még az előző kormány által elindított intézkedések továbbvitelét biztosította: így 1800 milliárd forint értékben építőipari beruházást ösztönző programot, a kis- és közepes vállalkozások számára 1400 milliárd forintos kedvezményes hitelprogramot hirdetett. Ezen túlmenően a hazai KKV-k számára elindította a 4+1 képzéssel kombinált 20 milliárd forintos munkahelymegőrző programot.

A kormány első 50 napja alatt a gazdasági válság által leginkább sújtott társadalmi csoportok megsegítése céljából szolidaritási intézkedéseket hozott. A szolidaritási csomag tartalmaz többek között egy egymilliárd forintos összeggel induló Kríziskezelő programot, amely segítséget nyújt a legelesettebbeknek. A szolidaritási csomag részeként a kormány kiterjeszti az állam készfizető kezességét a nem munkanélküli lakáshitellel rendelkező családok részére is. Egyúttal kétszázmillió forinttal megemeli a méltányossági nyugdíjkeretet.

Egyensúlyteremtés

A Bajnai-kormány az elmúlt 50 napban több intézkedést hozott, ami hozzájárult a magyar költségvetés stabilizálásához. A takarékoskodást a kormány ígéretének megfelelően magán kezdte; megszüntette a közszféra 13. havi illetményét és két évre befagyasztotta a közszféra béreit. Csökkentette az állami vezetők, illetve a többségi állami tulajdonban lévő vállalatok vezetőinek javadalmazását. 2010-től megszüntette a 13. havi nyugdíjat és megváltoztatta a nyugdíjszámítás módszereit. Egyúttal bevezetett egy, az ország gazdasági teljesítőképességéhez igazodó nyugdíjprémium-rendszert. A kormány tovább halad ezen az úton, tovább ésszerűsíti az állam működését és csökkenti annak költségeit a következő hónapokban is.

A gazdasági növekedés ösztönzése

A gazdasági növekedés ösztönzése érdekében a Bajnai-kormány két lépésben az elmúlt 20 év legnagyobb adóátrendezését hajtja végre. 2009-ben, de még inkább 2010-ben az adósávok megváltoztatása nyomán jelentősen csökken a jövedelmet terhelő adó mértéke. 2010-től az adózók 90 százaléka az alsó, 17 százalékra csökkentett adósávban fizet adót. Ennek nyomán egy átlagosan, havi bruttó 200 ezer forintot kereső munkavállaló éves szinten másfél havi keresettel (nettó 180 ezer forinttal) többet visz haza.

Már 2009-ben a minimálbér kétszereséig, 2010-től pedig valamennyi jövedelem után 5 százalékkal csökken a munkáltatókat érintő járulékok mértéke, megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, átalakul a társasági adó. Mindezek nyomán mintegy 400 milliárd forinttal több marad a magyarországi vállalkozásoknál 2009?10-ben. Az intézkedésekkel jelentősen csökkennek a munkán lévő terhek.

A Bajnai-kormány az első, amely lépéseket is tesz az adóparadicsomokba menekített jövedelmek megadóztatására. 2010-től minden Magyarországon megtermelt jövedelem és vagyon után Magyarországon kell adózni.

Az adócsökkentés ellensúlyozására, a társadalmi igazságosság elérése és az adóelkerülés visszaszorítása érdekében a válságkezelő kormány 2010-től bevezeti a vagyonadót. 2009. július 1-jétől 5 százalékkal emelkedik a fogyasztást terhelő általános forgalmi adó, úgy, hogy az alapvető élelmiszerek a most létrehozott kedvezményes 18%-os ÁFA-kulcs alá tartoznak majd. Két lépcsőben növekszik az élvezeti cikkek, a cigaretta és az alkohol jövedéki adója, illetve emelkedik az üzemanyagok adója is.

A gazdasági aktivitás növelése érdekében a válságkezelő kormány kezdeményezte az eddigi családtámogatási rendszer átalakítását. Eszerint két évre rövidül a GYES és szigorodnak a biztosítási feltételek. Ezzel párhuzamosan a Bajnai-kormány további forrásokat csoportosít át a bölcsőde- és óvodafejlesztő programokra a ma meglévő férőhelyek számának növelése érdekében. 2012-től fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, hogy 2016-ra Magyarország utolérje az EU-átlag 65 éves nyugdíjkorhatárát.

A válságkezelő kormány az elmúlt 50 napban 17 törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Közülük a legfontosabbak a nyugdíjtörvény, az adótörvények, a családtámogatási rendszer és a munkaügyi törvények módosítása. A kormány első 50 napja során 27 kormányrendeletet és 32 kormányhatározatot fogadott el.

A bizalom helyreállítása

Az intézkedések nyomán érzékelhető, hogy a nemzetközi pénzügyi és gazdasági szereplők újra bizalmat szavaznak Magyarországnak. Ez meglátszik az ÁKK kötvénykibocsátásain és az ország külföldi kockázatmegítélésében is. A bizalom jele az is, hogy az IMF és az EU 2009. május 18-án kedvezően módosította a Magyarországgal kötött 25 milliárd dolláros hitelszerződést.

Bajnai Gordon: A cselekvés 50 napja van a hátunk mögött

A kormányfő elmondta: ? Hagyományosan a kormányok megalakulásuk után 100 napot szoktak kérni, hogy előálljanak első eredményeikkel. Az általam vezetett kormány azonban nem tekinthető hagyományos kormánynak. Egy céllal és egy feladattal jött létre, azzal, hogy a gazdasági válságából épségben, megerősödve vezesse ki Magyarországot. Nem kértünk 100 napot, hogy eredményeket tudjunk felmutatni. Felgyűrtük ingujjunkat és azonnal munkához láttunk.

Rögtön cselekedtünk, hiszen ezt várta tőlünk az ország valamennyi polgára. Azok, akik lakásukat hitelből vásárolták, azok, akiknek munkahelye a válság miatt került végveszélybe, és idősebb honfitársaink is. De ezt várta tőlünk az európai országok családja és a világ is.

A kabinet azonnali, határozott lépéseket tett a világgazdasági válság magyarországi hatásainak enyhítésére, a magyar munkahelyek, családok és vállalkozások védelmére. Ezek mellett olyan mélyreható, átfogó szerkezeti változtatásokat indítottunk el, amelyek célja megszüntetni az ország növekedését hosszú ideje gátló akadályokat és visszaállítani Magyarországon a munka becsületét.

Ötven nappal ezelőtt azt mondtuk, hogy műtétre van szüksége Magyarországnak, és hogy ez fájni fog. Az első műtét fájdalmas volt, de sikerült. A magyar beteg állapota stabil, de a teljes gyógyuláshoz még hosszú az út. A cselekvés 50 napja van a hátunk mögött, de folytatni kell a józan, felelősségteljes és őszinte munkát, hogy az ország a gazdasági válságból épségben és megerősödve jöjjön ki ? mondta el a kormányfő.

A Magyar Nemzet újra írt

Bajnai Gordon újabb helyreigazítást kér a Magyar Nemzet című napilaptól. A Magyar Nemzet című napilap mai számában közölt Saját lécét is leverte Bajnai című cikkében olyan, nyilvánvalóan politikailag motivált hamis állítások és igaztalan vádak jelentek meg Bajnai Gordon miniszterelnökkel kapcsolatban, amelyek miatt Bajnai Gordon több ponton helyreigazítást kér a lap kiadójától. Amennyiben a kiadó a kérésnek nem tesz eleget, Bajnai Gordon jogi eljárást indít az ügyben ? tudatta a Kormányszóvivői Iroda.

Sólyom is táviratozott

Köztársasági elnökünk táviratban fejezte ki mély együttérzését Luiz Inácio Lula da Silva úrnak, a Brazil Szövetségi Köztársaság elnökének és a brazil népnek, valamint Nicolas Sarkozy úrnak, a Francia Köztársaság elnökének és a francia népnek az Air France 447-es, Rio de Janeiro-Párizs járatának 228 áldozatot követelő hétfői tragédiája miatt ? tudatta az államfő Sajtóirodája.