ZETApress

Az Artmagazin Online 2013-as megújulása óta ismeretterjesztő küldetéssel is működik: közelebb kívánja hozni a kortárs művészeti témákat az olvasókhoz. Célja, hogy megerősítse azok táborát, akik a képzőművészetet figyelemmel kísérik ? tudtuk meg a délutáni sajtótájékoztatón a L’OFFICE Paulay Ede utcai központjában.

A lap főszerkesztője Topor Tünde művészettörténész, az online-é idén márciustól Mucsi Emese, aki nemrég végzett az MKE kurátor szakán. A munkatársak között található Winkler Nóra, Mélyi József művészettörténész, Csáki László animációs-filmrendező és Esterházy Marcell képzőművész, akik jelen voltak az eseményen.

Szakemberekből ? művészettörténészekből, kurátorokból, szakírókból ? álló szerkesztő- és szerzőgárdája arra törekszik, hogy a művészetről közérthető nyelven szóljon, bemutatva azokat a közösségeket, kezdeményezéseket, intézményeket és eseményeket, amelyek ma Magyarországon a képzőművészetet (és annak határvidékeit) jelentik. Az Artmagazin Online a nyomtatott Artmagazin mindenkori archívumaként is működik, a keresőprogram által a régebbi cikkek megtalálhatóak, illetve aktualitásuk függvényében újra kikerülnek a főoldalra. Az internetes médiumnak köszönhetően az Artmagazin Online-nál van tér a párbeszédre, a megjelentetett cikkek, videók, animációs-filmek bárki által véleményezhetők és megoszthatók. Rovatai: Színtér, Videó, Viszonyok, Kritika, Rosta, Vélemények, Hálózat, Passz, Száguldó Riporter, Archívum.

A 2013-as átalakulás fölött Somogyi Hajnalka bábáskodott, az ő vezetésével működött az Artmagazin Online idén márciusáig, amikor Mucsi Emese vette át a szerkesztést. Az oldal folyamatosan frissül, legnépszerűbb rovatai a Hálózat, a Rosta, a Videóblog és az Első kézből, jelenleg változóban van az Archívum, ami hamarosan lapozható pdf-formátumban is hozzáférhetővé válik, valamint a gyors helyszíni tudósításokat tartalmazó Száguldó Riporter és a kortárs képzőművészek által alakított online közgyűjtemény, a Passz is.

A legnépszerűbb rovataik

Az Első kézből az Artmagazin 2014-ben indult tárlatvezetés-sorozatának videó-dokumentációja. A közel egyórás felvételeken az adott művész beszél saját munkáiról éppen aktuális kiállításában, közben egy Artmagazin-munkatárs kérdez. Az Első kézből videói részletességük miatt oktatási segédanyagként is használhatók és egyszersmind kordokumentumok is. Az eddig megjelent felvételein Albert Ádám, Birkás Ákos és Csáki László szerepelt.

Videóblog. Az Artmagazin Online videóstábja mozgóképen rögzíti, majd közvetíti azt az élményt, amit máshogy nem lehet. A gyors információközlésre törekszünk, a videók ezért általában 5, legfeljebb 10 percesek. Lencsevégen: kiállításmegnyitók, egynapos kiállítások, művészinterjúk, induló és pezsgő kulturális helyek, filmakciók, kurátori állásfoglalások. A Videóblog operatőrei és szerkesztőtársai: Esterházy Marcell és Zérczi Attila, szerkesztője: Mucsi Emese.

Az Artmagazin Online Videóstábja együttműködik az Artycok.tv magyar tagozatával, a két stáb megegyezés szerint cserél videóanyagokat. Artycok.tv a prágai Képzőművészeti Egyetemről indult 2005-ben, kezdetben helyi érintettségű eseményeket, előadásokat rögzített, ma már egész Európából érkeznek audiovizuális tartalmak az oldalra. A magyarországi videókat Szalai Borbála, Szilágyi Kornél és időnként Esterházy Marcell készíti.

A Hálózat Seres Szilvia beszélgetéseinek sorozata. A rovat célja, hogy korabeli művek és dokumentumok hiányában a net art hőskorához kapcsolódó személyes emlékeken keresztül mutassa be a magyarországi új média és azon belül a hálózat- és szoftverművészet történetét. Seres Szilvia eddigi beszélgetőpartnerei: Szegedy-Maszák Zoltán, Maróy Ákos, Dr. Kovács László és Dr. Micsik András, Femezelyi Márton, Kangyal András, Sugár János, Waliczky Tamás, Somlai- Fischer Szabolcs, Szakadát István, Erdély Dániel, Molnár Dániel és Nemes Attila.

Kommunikációs-kulturális rendszerünk az ezredfordulóra digitális platformra került. Ez a telekommunikáció és az interaktivitás szempontjából is új irányú fejlődés forradalmian új kulturális rendszert hozott létre. Az internet által megnyílt információs csatorna új értelemben vett ? demokráciát ? hozott, amelyre a képzőművészek a kezdeti, egyszerű alkotásoktól a komplexebb interakciós rendszert alkalmazó művek létrehozásával reflektáltak. Dokumentáció a net art magyarországi hőskoráról alig áll rendelkezésre, ezért maguk a művek a legtöbb esetben már nem rekonstruálhatóak. Emiatt fontosak a korszakhoz kapcsolódó személyes emlékek.

A ROSTA szintén a gyors információközlés szándékával jött létre, egyfajta mém. Csáki László animációsfilm-rendező egyperces rövidfilmjeiben Mélyi József emlékműállítás, Ligetprojekt, stb. kapcsán támadt gondolatai elevenednek meg krétarajzokként. A Rosta a szó szoros értelmében rosta. Olyan válogatás, amely az aktuális kultúrpolitikai és kortárs művészeti ügyek közül szemezget.

A Rosta műfaji előzményei a Majakovszkij-féle ROSZTA-ablakok. A képregényszerű rajzos-szöveges plakátok a lehető leggyorsabban reagáltak a polgárháború eseményeire. A sajátos híradási technika a harcokat, a tennivalókat, a híreket rövidke szöveg és hozzá kapcsolódó illusztráció formájában közölte a részben írni-olvasni nem tudó befogadók felé. Ahogy a templomablakok a Bibliát.

A Rosta előképei közt van Vértes Marcell: A hét humora című krétarajzfilm-sorozata is. A tréfás filmetűd az 1910-es évek végén, a filmhíradók után forgott országszerte a vetítőtermekben. A Rosta merít Dávid Lynch 1983 és 1992 között publikált A világ legmérgesebb kutyája című képregénysorozatából is. Alkotóik: Csáki László animációs-filmrendező és Mélyi József művészettörténész.