ZETApress

hírportál

Herman vándorútja

Tudós természetábrázolók, Herman Ottótól a digitális képalkotásig. Vándorkiállítás nyílt délután a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az NEKI szervezésében megvalósuló Herman Ottó Emlékév alkalmából az MTM saját gyűjteményi anyagára alapozva készített el egy Herman Ottó újító géniusza előtt tisztelgő, az élővilág sokféleségét és sokféle megörökítését bemutató vándorkiállítást.

A ma 15 órakor megnyitott kiállításon Korsós Zoltán, az MTM főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, majd Vida Antal, a NEKI osztályvezetője, az Emlékév ötletgazdája szólt a jelenlévőkhöz. A kiállítást Vásárhelyi Tamás, az Emlékév szakmai kurátora nyitotta meg. A mától június 9-én, hétfőig látható tárlat mintegy 200 alkotáson keresztül mutatja be az élővilág, a táj, az emberek tudományos igényű, művészi színvonalú leképezésének fejlődését Herman Ottótól napjainkig.

Jellegénél fogva ez a kiállítás az élővilág sokféleségének is leképezése, pazar biodiverzitás-bemutatóként is felfogható. A mikroszkópi lények mellett gombákat, növényeket, gerinctelen és gerinces állatokat mutat be ? ahogy a tudósok vagy a velük együtt dolgozó művészek ábrázolták őket. A kiállítás így a nagy tudós akaratának is megfelelve, a természetismeretet és környezeti nevelést is szolgálja. A műkincsek a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) tegnap megnyílt kiállítással együtt júniusban országos vándorútra indulnak. Következő állomásuk Gyöngyösön lesz, ahonnan augusztus végén tovább vándorolnak.

A kiállítás rendezőjét az is meglepte, amit Herman Ottó korábbi és jelenlegi kutató-társairól megtudott a kiállítás tervezése során. A Magyar Természettudományi Múzeum Tudománytörténeti gyűjteményében száz és ezerszámra talált bizonyítékok azt mutatták, hogy volt olyan kutató, aki valószínűleg állandóan rajzolt, ujjgyakorlatokat végzett a mikroszkóp előtt, míg a kőnyomatos táblára a tökéletesen megrajzolt állatka felkerült. Volt, aki ugyanannak a példánynak az apró testrészét hatszor is megrajzolta, amíg kifestett, térhatású ? és sohasem publikált ? ábra lett belőle. Volt, aki mindenhová rajzolt, borítékra, meghívóra ? vagy az egyszerűség kedvéért, vagy a papírhiány miatt. Volt, aki példás rendben hagyta ránk örökségét, más, ömlesztve.

Így aztán a kiállítás eredeti koncepciója elkezdett változni, és jobban előtérbe került az ember is, az állandóan kereső, próbálkozó, új megoldásokat találó kutató. A kiállítás tehát nemcsak biodiverzitás-, hanem egyben kreativitás-show is.Május 10-én, szombaton a Herman Ottó Emlékév kezdeményezése nyomán a Madarak és fák napját ünnepeljük: értelemből fakadó szeretettel kell közeledned mindnyájunk szülő anyjához, a természethez!

Május 6-a és 10-e között ennek megfelelő iskolai és családi események zajlanak a múzeumban. Ennek keretében mutatkozik be a Herman Ottó Vándortanösvény ? avagy interaktív polihisztor játszóház. Ezt a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület készíti és kölcsönzi oktatási intézményeknek. Május 17-18-án a Múzeumok majálisán az MTM sátrában Herman Ottó munkássága jegyében folynak majd a foglalkozások, aminthogy június 21-én, szombaton a Múzeumok éjszakáján is. A nyári éjszakán Herman Ottó és kora elevenedik meg a múzeum Ludovika téri épületében. Május 10-től több hazai és határon túli intézményben (múzeumokban, oktatási intézményekben) lesz látható egy-egy saját készítésű kamarakiállítás.

A Herman Ottó Emlékév

A Herman Ottó Emlékév 2014 szervezője a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI), a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyi háttérintézménye. A NEKI arra vállalkozik, hogy a természettudós, néprajzkutató, politikus, író Herman Ottót, az utolsó magyar polihisztort még ismertebbé tegye és új, kevéssé közismert oldalairól is bemutassa. Az Emlékév február 4-én, kedden a Millenáris Teátrumban tartott ünnepi megnyitóval vette kezdetét és december 27-én, szombaton Herman Ottó halálának 100. évfordulóján, egy közös megemlékezéssel zárul majd.

Szóljon hozzá!