ZETApress

Fátyol Viola: Időközben épp időben című kiállítása nyílt meg tegnap este 7 órakor Újbudán, a Bartók Béla úti Faur Zsófi Galériában. Az április 25-én, péntekig látható tárlatot Pfisztner Gábor nyitotta meg. Az Időközben épp időben Fátyol Viola első egyéni kiállítása a Faur Zsófi Galériában.

Az Időközben épp időben című kiállítás Fátyol Viola két sorozatát mutatja be; a 2011-es Orando et laborando, valamint a még folyamatban lévő In Between (2013?) anyagát. Az Orando et laborando Fátyol Viola diplomamunkájaként készült el 2011-ben. A sorozat saját gimnáziumi élményein alapul, melyeket tíz évvel református gimnazista diáksága után transzponált új minőségbe. A képek egyfelől a vidéki egyházi iskola világának lenyomatai; az elzártság, a hagyományok és a formák fontosságának, valamint a kamaszkor sajátos tapasztalatának sűrítményei.

A sorozat ugyanakkor mégsem az iskola komplex szociális és kulturális jelenségvilágáról szól, nem is a fotókon szereplő diákok életéről, érzéseiről, szubjektív tapasztalatairól. A balladaszerű képek és jelenetek valójában az alkotó saját emlékeinek és elképzeléseinek projekciói, melyekkel az iskolára, és az iskolában töltött évek identitásformáló erejére tekint. A képeken szereplői fiatalok közti empatikus kapcsolat lett a sorozat mozgatóereje, a közösség és az együttlét mint megtartó erő felmutatása vált a műegyüttes céljává.

Az Úrvacsora című videóban a diákok megrendezett jelenetben játsszák újra az úrvacsora szertartását; közben bonyolult forgómozgás eredményeképpen mindegyikük osztja és veszi is az oltári szentségeket. A helyzet abszurditása folytán a szereplők minden igyekezetük ellenére nevetgélnek, és képtelenek komolyan játszani szerepeiket. A videó egyfajta önkritika gyakorlására ösztönöz: a művész mesterséges helyzetalakításait, direkt művészetteremtő elképzeléseit a valóság folyton felülírja.

Az Orando et laborando elkészítése szükségszerűen önreflexív folyamat volt: az alma materbe való visszatérés a fotográfust szembesíti egykori önmagával, kellemes és kellemetlen, de mindenképpen meghatározó élményeket hívva tudatába. Fátyol Viola egy közelmúltbeli kiállításának címét idézve ez a sorozat is egyfajta terepmunka. A református gimnázium azonban a személyes érintettség okán nem ismeretlen terület számára. Pozíciója tehát kettős. Az ismerős terek, folyosók, tárlók, szagok és szokások beavatottá teszik ? továbbra is a diákok elképzelt közösségének a tagja; közel egy évtized elteltével azonban diák státuszát részben a kutató, a dokumentátor szerepe váltotta fel, mely szükségszerűen kívül állóságot eredményez. A helyzet összetettségéhez hozzájárul, hogy világlátását, nézőpontját egykor éppen az aktuálisan ?kutatott” terep formálta.

Az Orlando et laborando mellett a másik bemutatott sorozat, az In Between a 2012-ben befejezett Családrajz hagyományait követi; mindössze a tekintet iránya változik, szinte alig érzékelhetően. A harmincadik életév betöltése az alkotót gyors állapotfelmérésre, számvetésre késztette: milyen életfázisban tart, mi történt eddig, és minek kell még következnie. A különböző életszakaszok közötti rövid, néhol észrevétlen, néhol zavarba ejtő átmenet felmutatásai ezek a képek, a sorozat pedig még korántsem teljes.

Ebbe, az életkorból és a saját psziché vívódásaiból fakadó köztes állapotba lépett be a nagymama elvesztése, ami más szempontból ugyan, de szintén egy új állapotba való átmenetre kényszerít. A közelmúltban az eddig magától értetődőnek tűnő, fennálló rend felbomlott, többszörösen átalakult. A sorozat e változások feldolgozására, a változásokkal való lépéstartásra tesz kísérletet.

Fátyol Viola (1983. Debrecen) 2006-ban diplomázott az egri Eszterházy Károly Főiskola rajz ? vizuális kommunikáció tanár szakán, majd 2011-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotó mesterszakán. Jelenleg a MOME doktori iskolájának hallgatója. 2010-ben a rotterdami Willem de Kooning Academie hallgatója volt. 2009-től rendszeresen vesz részt művészeti vásárokon, egyéni és csoportos kiállításokon itthon és külföldön (Németországban, Nagy-Britanniában, Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Olaszországban és Lengyelországban).

Művészi gyakorlata során elsősorban a családi, személyes örökség és identitás, valamint ezek kauzális kapcsolata foglalkoztatja. A jelen analizáló megfigyelése és az emlékek elemző igényű katalogizálása, szelektálása, és ? az olykor gyerekkori emlékképek alapján történő ? újra-beállítása, re-kreálása lehetőséget nyújt a családi kötelékek reprezentálására, a családtagok közötti viszonyrendszer újrafogalmazására. Az Időközben épp időben Fátyol Viola első egyéni kiállítása a Faur Zsófi Galériában.