ZETApress

hírportál

Iránból a Mélycsarnokba

Tegnap este nyílt meg a Mélycsarnokban Shirin Neshat világhírű iráni képzőművész és filmes első magyarországi egyéni kiállítása, melyen két videóinstalláció látható. A világ legrangosabb kiállítóhelyein kiállító művész 1999-ben elnyerte a Velencei Képzőművészeti Biennále Arany Oroszlánját. 2009-ben a Nők férfiak nélkül című filmjéért a Velencei Filmfesztivál legjobb rendezésért járó Ezüst Oroszlánját kapta.

A budapesti bemutatónak külön aktualitást ad, hogy január 21-én Shirin Neshat vehette át Davosban a világ jobbá tételéért legtöbbet tevő művésznek megítélt Kristály Díjat. Shirin Neshat (1957), az iráni származású, 1974 óta az Egyesült Államokban élő képzőművész leginkább azokról a fotósorozatairól és videóinstallációiról, vált világszerte híressé, melyek az iszlám világ társadalmi berendezkedésére, az iráni nők helyzetére reflektálnak. Munkái többek között a nemi identitás társadalmi meghatározottságának kérdésével, illetve a jelenben is ható, nőket elnyomó, évszázados hagyománnyal foglalkoznak. Műcsarnoki kiállítását tegnap Kocsis Ágnes filmrendező nyitotta meg.

A megnyitó előtti sajtóbejáráson Kondor-Szilágyi Mária, a kiállítás kurátora mutatta be az alkotásokat. Shirin Neshat első magyarországi egyéni kiállítására kiválasztott két alkotás, az 1999-es Elragadtatás (Rapture) és a 2005-ös Zarinjól reprezentálja a művész mozgóképes életművét. Ez utóbbi, a magyar Tóth Orsival a főszerepben, egy öt videóból álló, egy-egy női karaktert megjelenítő sorozat része. Ez a projekt szolgált alapul a Nők férfiak nélkül (2009) című filmhez, Shahrnush Parsipur1989-ben írt, azonos című regénye nyomán, melyért Shirin Neshat elnyerte a 66. Velencei Filmfesztivál legjobb rendezésért járó Ezüst Oroszlán díját. Mindkét mű azonos érzékenységgel közelít hasonló társadalmi kérdésekhez, de míg az Elragadtatást inkább szürreális hatású stilizált képek, addig a Zarint realistább megközelítés jellemzi. Neshat műveinek nem titkolt célja, hogy felhívja a figyelmet az iráni, illetve az iszlám társadalmi berendezkedés visszásságaira, különösen a nők helyzetére.

Szóljon hozzá!