Festők iskolája a Kupolában
Ma délután fél 3-kor a Külügyminisztérium (KÜM) a Magyar Nemzeti Galériának (MNG) adta át Perlrott Csaba Vilmos: Festők iskolája című olajfestményének vagyonkezelői jogát a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Budavári Palota C-épület I. emeleti Kupolatermében.
A magyar modernizmus egyik jelentős mesterének képét Martonyi János külügyminiszter adta át Baán Lászlónak, a Szépművészeti Múzeum ? Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának. A miniszter hangsúlyozta: a Perlrott-képet most annak az intézménynek adják át, amelyhez az igazán tartozik, így a műalkotást mostantól mindenki magáénak tudhatja. Elmondása szerint a Külügyminisztérium ezzel a gesztussal ünnepli a magyar kultúra napját, emlékezve Fasang Árpád zongoraművészre, későbbi UNESCO-nagykövetre, az először 25 éve megtartott ünnep ötletgazdájára is. A miniszter szót ejtett Prőhle Gergelyről ? a tárca EU-kapcsolatokért felelős helyettes államtitkáráról ?, aki az elfeledett műalkotást egykor felfedezte a Külügyminisztérium raktárában.
Baán László kiemelte, ez a kép nem keveset összegez a magyar kultúrtörténetből: éppen azt az időszakát mutatja be a magyar képzőművészetnek, amikor az előző századelőn számos magyar festő, köztük Perlrott Csaba Vilmos ment Párizsba és dogozott együtt a legnagyobb mesterekkel. Perlrott képe párizsi tanulmányai alatt készült, abban az időben, mikor számos magyar művész látogatta a francia főváros művészeti szabadiskoláit és magánakadémiáit.
Ezekben az intézményekben neves mesterek felügyelete mellett nyílt lehetőség többek között az aktrajzolásra is. Perlrott munkája éppen egy ilyen pillanatot örökít meg, a rajzolók között női festőnövendékekkel, korai bizonyságát adva így a nők művészi emancipációjának ? hívta fel a figyelmet a főigazgató. Hozzátette, hogy a 66-szor 80 centiméteres képről sokáig az a vélekedés élt, hogy Henri Matisse festőiskoláját ábrázolja, ahol maga Perlrott is megfordult, a Fauve-okkal (Vadakkal) ki is állított. A munka újabb keltezése azonban kizárja ezt a hipotézist és azt valószínűsíti, hogy a festmény a Montparnasse-on működő Colarossi Akadémiában készülhetett.
A Külügyminisztérium adománya is jelzi, hogy az állam egyre jelentősebb szerepet vállal a kultúrmecenatúrában. A főigazgató kiemelte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) harmincmilliárd forintos kerettel rövidesen induló műtárgyvásárlási programját, amely az egykori és mai magyar tulajdonú műkincsek hazahozatalára, illetve Magyarországon tartására irányul. ? Soha még az újkori magyar történelemben ekkora összeg nem állt rendelkezésre a hazai közgyűjtemények gyarapítására. Ez a keret például mai áron számolva több mint kétszeresét teszi ki annak az összegnek, amennyiért a magyar állam 1870-ben megvásárolta az Esterházy hercegi kollekciót, amely később a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alapját képezte ? vont párhuzamot Baán László.
A Festők iskolája 2000-től a berlini nagyköveti rezidenciát díszítette, majd 2006-ban szerepelt az MNG Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig című kiállításán és annak franciaországi bemutatkozásain is. Perlrott munkája a 2010-es magyar EU-elnökség idején a brüsszeli városházán rendezett magyar kiállításon volt látható, majd 2013 októberétől a párizsi Musée d’Orsay-ben az Allegro Barbaro ? Bartók Béla és a magyar modernizmus című tárlaton, amelyet 160 ezren tekintettek meg. Baán László bejelentette: a festmény az MNG állandó kiállításában abba a művészeti kontextusba kerül, amelyben keletkezett, a jövőben pedig a Magyar Nemzeti Galéria igyekszik más világhírű múzeumok időszaki kiállításaira is eljuttatni Perlrott alkotását.
