ZETApress

hírportál

Székely-fotók a múzeumban

Székely László építészMint szerda reggel már beharangoztuk, az Európai Utas Alapítvány Székely László, Temesvár építésze című fotókiállítása délután 15 órakor megnyílt az Attila úti Országos Mezőgazdasági Könyvtár Tessedik-termében. A nyitóbeszédek után mindenkit vendégül láttak egy kis poharazásra és harapnivalóra.

Székely Mihály okleves építőmester, építkezési vállalkozó és Mados Zsuzsanna gyermeke. 1877. augusztus 3-án Nagyszalontán született és 1934. január 23-án Temesváron halt meg. Középiskolai tanulmányainak első négy osztályát szülővárosa református algimnáziumában végezte. Iglón járt az ötödikbe, a gimnázium utolsó három osztályát pedig Máramarosszigeten, a Református Kollégiumban abszolválta.

A budapesti József Műegyetem építészeti karára iratkozott be, ahol Pecz Samu, Czigler Győző, Hauszmann Alajos és Schulek Frigyes növendéke volt. 1900-ban diplomázott a budapesti Műegyetemen. 1900. július 1-től 1903. márciusáig munkatársként Czigler Győző műegyetemi tanár budapesti tervezőirodájában dolgozott. 1903. április elsejétől a temesvári polgármesteri hivatal műszaki osztályának műépítésze.

Magántervező-irodát is nyitott Temesváron. A középületek, a bérházak, a magánvillák, iparcsarnokok sorát tervezte a XX. század első évtizedeiben évszázadokra meghatározva a Béga-parti város architekturális és urbanisztikai arculatát. Fő műve a temesvári piarista főgimnázium, rendház és templom épületegyüttese. Tervei alapján épült fel a temesvári közvágóhíd, vízerőmű, harisnyagyár, tűzoltó-laktanya, kereskedelmi iskola, polgári menházalap bérháza, Hungária fürdő, gyárvárosi görögkeleti templom, erzsébetvárosi, gyárvárosi, józsefvárosi és rezsőföldi elemi iskola, a józsefvárosi óvoda, a hitelbank, a csendőrlaktanya, a főtéri bérpalota-sor; továbbá a nagyszalontai városháza és gimnázium, a verseci szerb görögkeleti püspöki palota, a nagybecskereki és pancsovai vágóhíd, a gyulai harisnyagyár stb. Székely László tervezte a Dózsa György tüzes trónusa feltételezett helyére emelt Mária-kápolnát (1906), a szabadfalui Petőfi-emlékművet (1913) valamint díjmentesen a temesvári Magyar Házat (1930).

A Magyar Ház eklektikus homlokzatán a neoklasszicista, valamint a korszerű építészet stílusjegyeinek társításával, merész egybe-szervesítésével, a kőből faragott ablakkeretek, a pilaszterek, a kétszer égetett téglából rakott falrészek összekapcsolásával, ritmikus váltakoztatásával mozgalmas, motívumgazdag felületet teremtett. Az épület formai megjelenésében is a bánsági magyarság életkedvét, tettrekészségét, áldozatos összefogásának erejét érzékeltette, jelezte. Városi műépítészként 1922-ben vonult nyugdíjba, de magántervezőként haláláig továbbdolgozott. A temesvári református egyházközség illetve a bánsági református egyházmegye világi főgondnoka volt.

A kiállítás Székely László életművének néhány jellegzetes alkotásáról mutatja be fényképek révén. Az összeállítás a 2002-ben megjelent magyar-román-angol nyelvű Székely László-album anyagából válogat. A felvételeket Mihai és Hortensia Botescu temesvári műépítész-házaspár készítette. A kiállítások ingyenesen megtekinthetők: hétköznap 9-től 18 óráig, hétvégén 10-től 16 óráig.

Szóljon hozzá!