Budavári restauráció
Megkezdődött Benczúr Gyula fő-művének restaurálása a Magyar Nemzeti Galériában. Benczúr Gyula mintegy 25 négyzetméteres fő-műve, a Budavár visszavétele 1686-ban az 1896-os millenniumi kiállítás egyik kiemelkedő alkotása volt, s jelenleg is az MNG egyik legismertebb festménye.
A hatalmas vászon közel ötven éve nem volt restaurálva, s bár jó állapotban van, bizonyos, hogy a restaurálás és tisztítás után még nagyobb élményt nyújt majd a látogatóknak. A héten megkezdődő restaurálás során először úgynevezett tisztítóablakokat nyitnak a kép felületén, hogy látható legyen az évtizedes elszennyeződés mértéke. A teljes tisztítás és esztétikai helyreállítás körülbelül egy hónapot vesz igénybe. A megújult festmény új keretben és új helyen, a Galéria I. emeleti, úgynevezett Báltermében lesz látható, a tervek szerint már november végétől.
Ma délelőtt 11 órakor Gippert László főrestaurátor sajtótájékoztatón ismertette a mű restaurálását. Elmondta, hogy a vászon alapvetően jó állapotban van, de ötven éve restaurálták utoljára, így a festmény letisztításán túl számos apróbb lyuk és szakadás eltüntetése vált szükségessé. Először úgynevezett tisztítóablakokat nyitottak a kép felületén, hogy feltárják az évtizedes szennyeződés mértékét. Egykor viasszal konzerváltak minden vásznat, ez az anyag azonban idővel hullámosodik, sárgul és jóval nehezebb, mint a festék ? beszélt a munkálatokról a főrestaurátor.
Gippert László beszámolója szerint ezért a viaszt korszerűbb anyaggal helyettesítik, majd hengeren szállítják a képet új helyére, ahol sor kerül a festékfolyamatossági hiányok helyreállítására. Végül a festmény új keretet kap és az MNG Báltermébe kerül, más történelmi tárgyú XIX. századi munkák mellé. A Benczúr-kép szabaddá váló helyére a Nemzeti Galéria nem helyez másik festményt, így ismét élvezhető lesz a Kupolateremből a dunai panoráma.
Benczúr nagyszabású történelmi tablója az 1896-os millenniumi ünnepségekre készült el, tízévnyi munka után. A 7 x 3,5 méteres munka a Buda visszafoglalása utáni győzelmi szemlét örökíti meg, korabeli portrék alapján megfestve Lotharingiai Károly, Miksa Emánuel, Esterházy János, Savoyai Jenő és a többi vezér alakját ? hangzott el délelőtt. Bellák Gábor művészettörténész kiemelte: a hatalmas kép a XIX. századi magyar történeti festészet utolsó nagy összefoglalása, amely még egyszer összegezte a műfaj tanulságait.
