PsychArt a BAB-ban
PsychArt kiállítás nyílik a 24 órás festőmaraton képeiből az Üllői út 60-62-ben, gitáron közreműködik Kardos Balázs. 2025-ben immár 9 városban gyűltek össze a különböző érdeklődésű, hátterű és képzettségű alkotók, hogy egy közös térben, 24 órán keresztül aktívan részt vegyenek a PsychArt24 rendezvényén.
Szakértő zsűri válogatása alapján az összes helyszínen készült legjobb alkotásokból állítottak össze a kiállítást, ami ma 18 órától február 20-án péntekig a Budapest Art Brut Galériában, majd ezután vándorkiállításként az összes résztvevő városban 1926-ban megtekinthető lesz – tudatta Nagy Ákos, VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda.
15 éve a Moravcsik Alapítvány közösségében élő tehetséges kliensek megmutatkozásával és néhány budapesti szociális intézmény klienseinek csatlakozásával indult el a program és fogalmazódtak meg az alapgondolatok és célok. 2005-től foglalkozott az Alapítvány kreatív és művészetterápiával, 2006-tól szerveztek kiállításokat a betegek alkotásaiból. Cél a pszichiátriai betegséggel élőket sújtó stigmák és diszkrimináció oldása.
A kiállításoknak nagy sikere volt, számtalan pozitív visszajelzéssel. A legnagyobb sikernek azonban a betegek reakcióit tekintették, akik büszkén vállalták alkotásaikat, nevüket, az Alapítványhoz való kötődésüket, és nem titkolták betegségüket sem.
Az esemény és a PsychArt kiállítás, kb. 8-10 éve akkor kezdett országos jelleget ölteni, amikor az orvosi egyetemi városokban élő kollégák egymás után csatlakoztak a rendezvényhez. Így 2025. szeptember 26 dél és 27-e dél között, immár 9 városban – Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Kalocsa, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged – gyűltek össze a program során a különböző érdeklődésű, hátterű és képzettségű alkotók, hogy egy közös térben 24 órán keresztül aktívan részt vegyenek a PsychArt24 küldetésének megvalósításában.
Összesen 381 regisztrált résztvevő, 70 festőállványon, 423 képet alkotott a 24 óra alatt, mindezeken túl összesen több mint 1700 alkotó vett részt a rendezvényen a 7 helyszínen. A legjobb képeket szakértőkből álló zsűri választotta ki, és azok a ma 18 órakor megnyíló PsychArt kiállításon február 20-ig lesznek láthatók először a józsefvárosi Budapest Art Brut Galériában az Üllői út 60-62-ben, majd Vándorkiállítás formájában 2026-ban az összes további résztvevő városban. A szeptember 26-ai sajtótájékoztatóról idekattintva olvashatunk.
A művészetterápiáról
A XIX. század közepén Ambroise Tardieu francia pszichiáter kezdi meg az alkotásokat pszichiátriai szempontok szerint elemezni, mely segítséget nyújtott pácienseinél az elmebetegség diagnózisának bizonyítására. Walter Morgenthaler, svájci pszichiáter 1921-ben adta ki könyvét, Egy elmebeteg, mint művész címmel, Hans Prinzhorn pszichiáter és művészettörténész pedig a heidelbergi pszichiátriai klinika 450 betegének ötezer alkotását vizsgálta 1922-ben. A két könyv mérföldkő lett, s már akkor is bizonyította – amikor még megfelelő gyógykezelés nem létezett -, hogy a lelki bántalomban szenvedők értékes, alkotó tagjai lehetnek a társadalomnak. Műveik betekintést nyújtanak lelkivilágukba és személyiségükbe. Alkotásaikon keresztül érthetőbbé válik rejtélyes érzelemviláguk és világfelfogásuk is. A művészet szerepe a pszichés betegségek gyógyításában egyre nyilvánvalóbbá vált és művészetterápia néven 1945-ben bekerült az orvostudomány gyógyító kelléktárába.
Magyarországon 1920-ban Selig Árpád, a Budapest-Lipótmezei Magyar Királyi Állami Elmegyógyintézet orvosa elkezdi gyűjteni, majd rendszerezni a betegek alkotásait. Magyarországon ekkor még nem létezett egyéb, jelentősebb pszichiátriai betegek alkotásaival foglalkozó intézet. 1929-ben, Selig Árpád halálát követően Zsakó István és Joó János elmeorvosok folytatták Selig munkáját. 1931-ben hozták létre a Seligről elnevezett múzeumot, ahol állandó kiállítás keretében lehetett megnézni a műveket. Ennek a gyűjteménynek megmaradt darabjai adják ma a Magyar Tudományos Akadémia Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményének alapjait.
