ZETApress

Ma déltől holnap délig immár 9 városban – Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Kalocsa, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged – gyűlnek össze a különböző érdeklődésű, hátterű és képzettségű alkotók, hogy egy közös térben, 24 órán keresztül aktívan részt vegyenek a PsychArt 24 rendezvényén.

Cél a pszichiátriai betegséggel élőket sújtó stigmák és diszkrimináció oldása – derült ki a 13 órai sajtótájékoztatón az SE-EOK Aulájában, a ferencvárosi Tűzoltó utca 37-43-ban.

Ma Magyarországon a pszichiátriai betegek megítélése nem túl kedvező. A társadalom közhangulatában, a közbeszédben, az intézmények működésében megjelenő számos rejtett és nyílt stigmatizáció, diszkrimináció éri a pszichiátriai betegséggel élőket, a pszichiátriai kezelés szereplőit és a pszichiátriai intézményeket. A stigma és a diszkrimináció nehezíti a mentális problémák felvállalását és a szakemberek segítségének elfogadását.

A művészetterápia elsősorban csoportos keretek között alkalmazott terápiás eljárás, amely komoly pszichiátriai megbetegedésekben és egyéb pszichés zavarokban szenvedő betegeknél egyaránt használatos. Alapgondolata, hogy a pszichés sérülés többnyire együtt jár az érzelmek felborulásával, az önkifejezés gátoltságával és a kapcsolatrendszerek beszűkülésével, s hogy ezek a művészi élmény tapasztalásán keresztül (passzív befogadás) vagy cselekvő részvétellel (kreatív aktivitás) enyhíthetők és oldhatók. A művészi élményen, a katarzison keresztül egyrészt lehetőség nyílik a betegek jobb megismerésére, beszűkült emberi kapcsolataik kitágítására, másrészt saját indulataik áttételes levezetésére, érzéseik megfogalmazására vagy vágyaik kifejezésére. Sok esetben – különösen a képzőművészeteknél – a művészetterápiás élmény meghatározó lehet az egyén művészi pályafutásában is.

15 éve a Moravcsik Alapítvány közösségében élő tehetséges kliensek megmutatkozásával és néhány budapesti szociális intézmény klienseinek csatlakozásával indult el a program és fogalmazódtak meg az alapgondolatok és célok.

2005-től foglalkozott az Alapítvány kreatív és művészetterápiával, 2006-tól szerveztek kiállításokat a betegek alkotásaiból. A kiállításoknak nagy sikere volt, számtalan pozitív visszajelzéssel. A legnagyobb sikernek azonban a betegek reakcióit tekintették, akik büszkén vállalták alkotásaikat, nevüket, az Alapítványhoz való kötődésüket, és nem titkolták betegségüket sem.

2009-ben a Moravcsik Alapítvány létrehozott egy állandó nyitva tartással működő galériát – a Budapest Art Brut Galériát – ahol bemutatják a pszichiátriai betegséggel, pszichoszociális fogyatékossággal élő art brut művészek munkáit a nagyközönségnek.

Az Alapítvány és a Magyar Pszichiátriai Társaság a közös Anti Stigma Programjuk keretében szerettek volna egy olyan figyelemfelkeltő programot is létrehozni, ami segítséget nyújt a pszichiátriai betegeknek az életminőségük alakulását pozitívan meghatározó feltételek megvalósításához (lakhatás, munka, emberi kapcsolatok, tanulás, rekreáció), ill. közelebb viszi egymáshoz a fogyatékkal élőket a társadalom többi tagjához. Ezen gondolat mentén született meg a PsychArt24 művészeti maraton.

Az esemény és a PsychArt kiállítás, akkor kezdett országos jelleget ölteni, amikor kb. 8-10 éve az orvosi egyetemi városokban élő kollégák egymás után csatlakoztak a rendezvényhez, egyetértve a célokkal és a megvalósítás módjával.

Így szeptember 26-a péntek dél és 27-e szombat dél között, immár 9 városban – Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Kalocsa, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged – gyűlnek össze a program során a különböző érdeklődésű, hátterű és képzettségű alkotók, hogy egy közös térben 24 órán keresztül aktívan részt vegyenek a PsychArt? 24 küldetésének megvalósításában.

A tavalyi évben Budapesten már közel 400 résztvevő alkotott 70 festőállványon, a különböző városokban összességében több mint 1000 résztvevő, miközben folyamatos képi és hang kapcsolatban voltak egymással a huszonnégy óra alatt.

A legjobb képeket szakértőkből álló zsűri választja majd ki, amelyek a decemberben megnyíló PsychArt kiállításon lesznek láthatók először a Budapest Art Brut Galériában a józsefvárosi Üllői út 60-62-ben, majd Vándorkiállítás formájában 2026-ban az összes további résztvevő városban.

A művészetterápiáról

A XIX. század közepén Ambroise Tardieu francia pszichiáter kezdi meg az alkotásokat pszichiátriai szempontok szerint elemezni, mely segítséget nyújtott pácienseinél az elmebetegség diagnózisának bizonyítására. Walter Morgenthaler, svájci pszichiáter 1921-ben adta ki könyvét Egy elmebeteg, mint művész címmel, Hans Prinzhorn pszichiáter és művészettörténész pedig a heidelbergi pszichiátriai klinika 450 betegének ötszer alkotását vizsgálta 1922-ben. A két könyv mérföldkő lett, s már akkor is bizonyította – amikor még megfelelő gyógykezelés nem létezett -, hogy a lelki bántalomban szenvedők értékes, alkotó tagjai lehetnek a társadalomnak. Műveik betekintést nyújtanak lelkivilágukba és személyiségükbe. Alkotásaikon keresztül érthetőbbé válik rejtélyes érzelemviláguk és világfelfogásuk is. A művészet szerepe a pszichés betegségek gyógyításában egyre nyilvánvalóbbá vált és művészetterápia néven (1945-ben) bekerült az orvostudomány gyógyító kelléktárába.

Magyarországon 1920-ban Selig Árpád, a Budapest-lipótmezei Magyar Királyi Állami Elmegyógyintézet orvosa elkezdi gyűjteni, majd rendszerezni a betegek alkotásait. Magyarországon ekkor még nem létezett egyéb, jelentősebb pszichiátriai betegek alkotásaival foglalkozó intézet. 1929-ben, Selig Árpád halálát követően Zsakó István és Joó János elmeorvosok folytatták Selig munkáját. 1931-ben hozták létre a Seligről elnevezett múzeumot, ahol állandó kiállítás keretében lehetett megnézni a műveket. Ennek a gyűjteménynek megmaradt darabjai adják ma a Magyar Tudományos Akadémia Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményének alapjait.