ZETApress

Ma 16 órakor a Vörösmarty téren megnyílt a 97. Ünnepi Könyvhét, a június 04-én csütörtöki sajtótájékoztatóról idekattintva olvashatunk. Fotóink Egressy Rita felvételei.

– Garantálni fogjuk a könyvpiac szabad működését, szabályozásáról széles körű egyeztetést kezdeményezünk minden érintettel, felfüggesztjük az árkötöttségi törvény alkalmazását, és felülvizsgáljuk azokat a törvényeket, amelyeket a Fidesz-KDNP öncélúan, a gyermekvédelemmel hazug módon takarózva hozott – jelentette be Tarr Zoltán a megnyitón.

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kiemelte: a kormány megvizsgálja az e-könyvek és a hangoskönyvek áfa-kulcsát, és állami könyvvásárlást támogató programot indít pedagógusoknak, könyvtárosoknak, közművelődési dolgozóknak. – Be fogunk kapcsolódni az oktatási tárca által indított tankönyvpiac-liberalizálási programba, és tervezünk egy fordítástámogatási csomagot. A perifériára szorult szakmát és alkotókat valódi párbeszédre és beszélgetésre hívjuk – fejtette ki.

A miniszter szólt arról is, hogy az olvasás és az olvasás-kultúra, az irodalom és annak elérhetősége az oktatáshoz, az egészségügyhöz hasonló közérdek, az előző rendszer mégis rendkívül mostohán bánt ezekkel a területekkel. – Azért is jöttem ide ma, hogy bocsánatot kérjek az előző miniszter és kormányok helyett a terület elhanyagoltsága miatt. Közösen, a jövőre előre tekintve helyre tudjuk hozni mindazt a pusztítást és szabadságmegvonást, hogy a könyvek, a világszínvonalú és kiemelkedő magyar irodalom új korszaka kezdődhessen – szögezte le a tárcavezető.

– Büszkék vagyunk arra, hogy a két magyar irodalmi Nobel-díjas, Kertész Imre és Krasznahorkai László megismertette a világgal a magyar irodalmat. A diktatúrák gyáván alkalmazzák a cenzúrát, rettegve korlátozzák a sajtót és az irodalmat, mert a könyv, az írás a szabadság forrása is. Szomorú, hogy a magyar irodalom nemzetközi jelenlétét a megbuktatott kormány több mint másfél évtized alatt fokozatosan építette le, és arra törekedett, hogy saját politikai nézeteinek megfelelő kánont alakítson ki, önkényesen beemelje az általa kiválasztott szerzőket, másokat pedig kiszorítson onnan. Az ország előző vezetése hatalmas bűnöket követett el a kultúra egész területén, így az irodalom és a könyvkiadás terén is, nem tudott mást, mint befóliázni a könyveinket – fejtette ki.

Tarr Zoltán arról is szólt, hogy a Tisza-kormány nemzeti célnak tekinti az olvasás-kultúra erősítését, ezért a szakmával egyeztetve tenni fognak azért, hogy ne zárjanak be a vidéki könyvesboltok és erősödjenek a könyvtárak. – A kultúr-békén fogunk dolgozni, de ez azt is jelenti, hogy feltárjuk és néven nevezzük a pusztító Gyurcsány-Orbán-rendszer kultúra terén is elkövetett bűneit, lopásait, megnevezzük a felelősöket, és a rendelkezésünkre álló jogi eszközökkel kezelni igyekszünk azok következményeit. A jövőben a szabadságra, a párbeszédre, a szakértelemre építjük a kultúránkat, ami ennyi év után megérdemli, hogy végre fellélegezzen! – fűzte hozzá a miniszter.

A 97. Ünnepi Könyvhetet David Szalay (Montréal, 1974.01.01-) magyar származású angliai író nyitotta meg a Vörösmarty téren. Az alkotónak a Könyvhétre jelent meg Test címmel magyarul a tavaly a legrangosabb brit irodalmi elismerést, a Booker-díjat elnyert regénye.

– Annak ellenére, hogy nem vagyok magyar író, a Test a maga titokzatos, megfoghatatlan módján valahol magyar könyv. Vagy legalábbis olyan, amely Magyarország és egy másik világ közötti szürke zónában létezik. Összes itteni élményem, a kora gyerekkori emlékektől az alig néhány éve történt eseményekig beszivárgott ebbe a regénybe, ezek nélkül a regény nem születhetett volna meg, könyvem a hosszú idő alatt Magyarországon felhalmozott élményeim terméke. A regény bizonyos értelemben kiegyenlíti nyelvi adósságaimat, a fordításban olvasva majdnem olyan, mintha egy igazi magyar író írta volna az anyanyelvén – fogalmazott angolul David Szalay, akinek szavait könyvének fordítója: Barabás András magyarította.

Az Angliában élő író elmondta, hogy nemcsak egyik szülője magyar, hanem a gyerekei is azok, itt nőnek fel, anyanyelvi beszélők, amilyen ő már soha nem lesz. – Emiatt egyre inkább úgy érzem, afféle egy-generációs rendellenesség vagyok: az elődeim és az utódaim is magyarok, csak én magam nem vagyok rendes magyar, bár sok évet töltöttem korábban ebben az országban. Csupán egy vargabetű vagyok. Holtág. Bennfentes kívülálló, aki ide is tartozik, meg nem is, aki sehol sincs igazán otthon. Ami azt hiszem, a művész örök érvényű pozíciója – kesergett az 52 éves alkotó.

A megnyitón köszöntőt mondott a főpolgármester, aki kitért arra, hogy nemcsak irodalmi Nobel-díjasunk lett tavaly Krasznahorkai László elismerésével, hanem a közelmúltban Nádas Péter megkapta a legmagasabb német állami kitüntetést. – Jó tapasztalni, hogy a szűk esztendőket túlélte a magyar könyvszakma! Ha szétnézünk a Vörösmarty téren, láthatjuk, hogy a magyar könyv él. De ünnepeljük azt is, hogy az előző korszaknak vége van, és most nem a teher, hanem a támogatás növekedhet. Most kinyílt előttünk egy ajtó, ezen a magyar könyvszakma közösen fog belépni, és széleskörű társadalmi együttműködést kialakítani! – fejtette ki Karácsony Gergely.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke arról beszélt, hogy miközben a könyves szakmát hosszú időn át sújtották a gazdasági nehézségek, az utóbbi években a felelős minisztérium már kapcsolattartót sem jelölt ki a könyvszakmával. – Kérelmeinket, megkereséseinket többnyire válaszra sem méltatták a kultúrát támogatni hivatott hivatalok, alapítványok. A változások után a magyar könyvpiac jövője azon is múlik, hogy a társadalom fontosnak tartja-e az olvasást! – figyelmeztetett Gál Katalin. A június 14-én vasárnapig tartó 97. Ünnepi Könyvhét 204 standján 540 frissen megjelent kötet és összesen 104 program várja az érdeklődőket a Vörösmarty téren, a Vigadó téren és a szomszédos Duna-korzón.