Amerikai álom
A tengerentúlra kitántorgott magyarok sorsát dolgozza fel a Magyar Nemzeti Múzeum Amerikai álom című 10 órakor megnyílt új időszaki kiállítása, amely az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének 250. évfordulója előtt tiszteleg. Fotóink Egressy Rita felvételei.
– 250 évvel ezelőtt Philadelphiában leírták a modern világ egyik legfontosabb mondatát, miszerint minden embernek elidegeníthetetlen joga van az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez. A Magyar Nemzeti Múzeum ma nyíló tárlata arról szól, hogyan keresték a boldogságot magyarok százezrei az óceán túlpartján – mondta a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkára.
A kivándorlás története egyetlen mondatban összefoglalható: az emberek nem akkor mennek el, amikor máshol jobb, hanem amikor itthon elfogy a biztonság, a megbecsülés, a remény – emelte ki Sári Zsolt hozzátéve, hogy a kiállítás három terme a szabadság, a jólét és a siker álmát meséli el. – Ez ma is minden dolgozó ember álma. Azoké is, akik ebben a házban, a magyar közgyűjteményekben őrzik a nemzet emlékezetét. Mert a mi világunk is ismeri a kivándorlást, úgy hívjuk, pályaelhagyás. És aki elhagyja hivatását, ugyanazért teszi, amiért egykor a kivándorló hajóra szállt. Minden álom alapja a biztonság – hangsúlyozta felidézve, hogy a múlt héten, amikor elkezdték a közgyűjteményi rendszer megújítását, leszögezték: a kulturális intézmények munkavállalóinak biztonsága nem alku tárgya. Kiemelte, hogy visszaadják az intézmények önállóságát, és komolyan veszik a szakmai szervezetek javaslatát a közgyűjteményi bérrendezésről, mert méltó bér és kiszámítható életpálya nélkül kiürülnek a kutatószobák és a restaurátor-műhelyek is.
– Kevés olyan évforduló van a világtörténelemben, amely egyszerre egy nemzet ünnepe és egyetemes történelmi mérföldkő is. Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének kétszázötvenedik évfordulója ilyen alkalom – mondta a tárlatot megnyitó beszédében a múzeum főigazgatója. – Ma nemcsak egy állam születésére emlékezünk, hanem arra az eszmére is, amely évszázadokon át emberek tízmillióinak adott reményt, hogy a szabadság, a személyes felelősség, a kitartás és a lehetőségek találkozásából új élet építhető – emelte ki Zsigmond Gábor.
A tárlat az amerikai függetlenségi háborúban hősi halált halt Kovács Mihály huszártól kezdve Kossuth Lajos amerikai útján át egészen az 1956-os magyar menekültekig körbejárja annak a kérdéskörét, hogy mit jelent szabadnak lenni, és mit jelent ezért áldozatot vállalni. A kiállítás feltalálók, művészek, sportolók hollywoodi sztárok történetein, valamint a köznapi emberek sorsán keresztül mutatja be, hogyan boldogultak a magyarok az új hazájukban akár világraszóló sikereket elérve és maradandót alkotva.
A Külügyminisztérium bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte: a magyar – amerikai kapcsolatok sok generáción átívelő időszakot ölelnek fel, amely alatt emberek millióinak története fonódott össze a két ország között. – Voltak, akik a szabadságot keresték, mások új lehetőségeket, tudást, vagy egyszerűen egy új élet reményét. És bár ezek az utak különbözőek voltak, közös bennük, hogy mind Magyarországot, mind az Amerikai Egyesült Államokat gazdagabbá tették – hangsúlyozta Breuer Klára. A magyarok hozzájárultak Amerika fejlődéséhez tudósként, mérnökként, vállalkozóként, művészként, sportolóként vagy katonaként, Amerika pedig inspirációt, lehetőséget, tudást, technológiai fejlődést, kulturális ihletet és olyan kapcsolatokat adott, amelyek máig élnek és erősödnek – fűzte hozzá.
Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője úgy fogalmazott: ez a kiállítás méltó módja annak, hogy megemlékezzünk az Egyesült Államok fennállásának 250. évfordulójáról, és ünnepeljük Magyarország és az Egyesült Államok közös, figyelemre méltó történelmét. Elmondta, hogy az amerikai álom soha nem tartozott kizárólag egyetlen nemzethez, emberek milliói formálták, akik tehetségüket, elszántságukat és örökségüket vitték magukkal az Egyesült Államokba. Kiemelte, hogy számtalan, magyarok által alapított vállalkozás mozdította elő a tudomány és az orvostudomány fejlődését, hozott létre műalkotásokat és segített formálni az amerikai társadalom minden területét. – És mindegyikük sikere építőkővé vált Amerika sikerében, a világ sikerében! – hangsúlyozta Caroline Savage.
Radnóti Klára és Orgona Angelika történészek, a kiállítás kurátorai elmondták, hogy azokat a pillanatokat, értékeket, kapcsolódási pontokat szerették volna megragadni a tárlaton, amelyek mindkét nemzet történetében meghatározó jelentőséggel bírnak. Érzékeltetni akarták, hogy nemcsak az Amerikai Egyesült Államok szabadság és egyenlőség eszméje, politikai üzenetei, gazdasági példája hatott a magyar polgári fejlődésre és a közgondolkodásra, hanem a magyarság is részese volt az amerikai álom kibontakozásának.
A látogatók ma 14 órától láthatnak Kossuth-relikviákat, Karády Katalin cigarettatárcáját, a múzeumalapító Xantus János puskáját, amellyel az amerikai polgárháborúban harcolt, sőt Dávid Kornél mezét is kiállították, amelyet a Chicago Bulls csapatánál viselt. Emellett azoknak a hétköznapi magyaroknak a sorsát is feldolgozza a tárlat, akik új hazát találtak a tengerentúlon. A kiállítás november 01-jén Mindenszentekig látogatható.
