ZETApress

A Holokauszt Múzeumban 16 órakor mutatták be ma a Jákob sátrai, Izrael hajlékai – Sokszínű lokális izraelita világok helytörténeti perspektívában a XIX-XX. század Magyarországán című 268 oldalas könyvet.

A tanulmánykötet társadalomtörténeti megközelítésben vizsgálja a zsidó és nem-zsidó lakosság helyi/regionális együttélésének valóságát. Az elsődleges cél annak az együttélésnek a bemutatása, amely a zsidótörvények idején (1938-1942) törést szenvedett, majd 1944-ben, a holokausztban megsemmisült, kidomborítva ennek a tragédiának a társadalmi, gazdasági következményeit.

A zsidó helytörténetre különböző időintervallumokban hangsúlyt fektető tanulmányok, az elméleti megközelítéseken – identitás, integráció és antiszemitizmus; erdélyi magyar-zsidó viszony; a deportálások okozta szakemberhiány; a hagyomány útjai jövőbeli múzealizációja – túlmenően a különböző helységek (Kunszentmárton, Körmend, Győr, Vecsés, Kassa, Kiskunhalas, Gyoma, Pécs, Székelyföld, Komárom, Nagyvárad, Kunszentmárton) mikrótörténetein keresztül hívják fel a figyelmet az egyik helytörténet fontosságára, a lehetőség történetére a irányoktatás beépítése.

Zima András igazgató köszöntője után Barna Gábor etnográfus és Gyáni Gábor történész egy órában mutatta be a 17 tanulmányt és beszélgetett a korszakról Jakab Attila történésznek, a könyv szerkesztőjének moderálásával a ferencvárosi Páva utca 39. I. emeletén.