Portrék könyvben és falon
Kecskeméti Kálmán: Kölcsönkért arcok című 104 oldalas könyvét mutatták be 18 órától a Városmajor utcai Barabás Villa Galériában. A könyv 94 oldalán portrék vannak. Az egyórás beszélgetésen szerzőjét Szondi Bence, a Napkút Kiadó igazgatója, a fotókönyv tördelőszerkesztője faggatta.
– A Magvető és a Szépirodalmi Kiadó megbízásából kezdtem írókat és költőket fotózni. Majd barátaim között is egyre több költő portréját készítettem el: Géher Istvánt, Parancs Jánost, Deák Lászlót, Lázár Ervint és Lukács Sándort így örökítettem meg. Szerettem fényképezés közben beszélgetni az írókkal, miközben a technikára is kellett összpontosítani. Nem volt mindegy, hol állnak a lámpák, szerettem a szórt fényeket, kerültem a kemény árnyékokat adó közvetlen világítást. A fotóportrékon egyfajta eszköztelenségre törekedtem, ahol a nagyon érzékenyen megörökített arc dominál, látványos kellékek nélkül. Egy kivárt, elkapott pillanatot örökkévalóvá tenni. Kevéssel sokat mondani – az írók, képírók jól tudják, a legnehezebb – olvasható a hátsó borítólapon.
Kecskeméti Kálmán 1942. július 07-én született Budapesten. Első meghatározó mestere Magyarász Imre festőművész, támogatója Bernáth Aurél festőművész. Középiskolás korában és utána képzőművészeti stúdiumokat folytatott, így került kapcsolatba Bene Gézával 1958-ban. 1962-től 65-ig Pécsett élt, Martyn Ferenc mellett dolgozott, a tanítványa volt. 1963-tól a Jelenkor, Élet és Irodalom, Nagyvilág, Képes Hét, Mozgó Világ és sok más médiumban publikált. 1963 óta festő- és fotóművészként kiállító művész. Az 1970-es években Kovásznai György animációs filmjeiben dolgozott a Pannónia Filmstúdióban.
2001-ben a Károlyi Palota képzőművészeti vezetője, 2002-ben az Ernst Múzeum vezető kurátora lett. Öt esztendőn át a tv2 Színkép című kulturális magazinjának felelős szerkesztője volt. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Festők Társaságának, tiszteletbeli tagja a Magyar Filmművész Szövetségnek.
A Galéria falain két szinten a művész 15-15 fotója látható a könyvben látott 94-ből. A kiállítás április 03-tól 24-ig, csütörtöktől csütörtökig látható. Alkotója 1956 nyarán kapott egy fényképezőgépet. Egy közeli ismerősétől tanulta meg a fotózás alapjait, azóta nem tud szabadulni a képalkotás e módjától. Elsősorban portréfotók, aktfotók, városképek (csavargások) a kedvenc témái. Festészetében a konstruktivizmus uralkodik, némi költészettel enyhítve. A képalkotás különböző módozatai jellemzik az életművet. Ebből nyújt ízelítőt a Budapesti Fotófesztivál keretében megrendezett kiállítása a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
