Kell már egy jó csapat!
Közel ötször annyi munkakört alakít majd át az MI, mint amennyit megszüntet. Vajon influenszer vagy robot lesz inkább a jövő vezetője? – teszi fel a kérdést Hanyecz Imre, Influence Média.
Különböző trendek össztüze alatt áll jelenleg a magyar munkaerőpiac. A Z-generációs fiatalok egészen más igényekkel lépnek fel, mint elődeik, az infláció miatt pedig sokan gondolkodnak munkahelyváltáson. A berobbanó mesterséges intelligencia is valószínűleg gyökeres változásokat fog okozni: szakértők szerint a generatív MI 4,5-szer annyi munkakört változtat majd meg, mint amennyit megszüntet. Sok szempontból jó hír, hogy a magyar munkaerőpiac feszes, azaz nagyon magas a foglalkoztatás, viszont más szempontból ez már nemzetgazdasági szinten is problémát jelent, hiszen rengeteg új beruházás zajlik jelenleg is hazánkban, amelyek munkaerőigényét ki kell majd szolgálni. A WHC Csoport főtámogatásával megvalósuló HR Festen számos ilyen és ehhez kapcsolódó témát körbejártak a részt vevő szakemberek.
A humánerőforrás-szakma legfontosabb éves rendezvénye, a HR Fest a terület legégetőbb kérdéseivel és legfrissebb trendjeivel várta a rendezvényre kilátogató szakembereket. Számos előadás és kerekasztal-beszélgetés foglalkozott többek között a munkaerőpiac jövőjével, annak kihívásaival és lehetőségeivel; az ember és a mesterséges intelligencia együttműködésével; a munkahelyi fenntarthatósággal és társadalmi felelősségvállalással; valamint a HR világának digitális átalakulásával is.
A jövő vezetője tudatos influenszer
A rendezvény egyik kiemelt kerekasztal-beszélgetése azt boncolgatta, hogy vajon a jövő vezetőjének influenszerré (véleményvezérré) is kell-e válnia egyben. A beszélgetésben részt vevő szakemberek szerint igen, mert a jó vezető ismérve, hogy szinte folyamatosan osztja meg gondolatait a környezetében lévőkkel, ezáltal kapcsolódik hozzájuk, hat rájuk és inspirálja őket. Az influenszerség pedig ebben az értelemben nem egyenlő az online platformok tartalomgyártóival, hanem inkább arra utal, hogy az influenszer vezető képes befolyásolni környezetét.
– Egy bizonyos szint felett egy vezetőtől elvárás, hogy aktívan és láthatóan kommunikáljon. Vezetőként ugyanis nem csak a személyes vélemény számít, hanem fontos, hogy ügyeket vigyünk, ügyekről beszéljünk. A jó véleményvezér-szerephez azonban elengedhetetlen a beszélő önazonossága és hitelessége – mondta el Endrei-Kiss Judit, az RTL Chief People & Culture Officer-e a beszélgetésen.
Dr. László Móni Personal branding tanácsadó szerint egy cégen belül szerencsés esetben egy vezető egyben véleményvezér is: hat az emberekre, motivál, átadja a gondolatait. Mindennek csupán kivetülése az online térben való jelenlét. – Lájkokat kapni jó, de a fő kérdés az, szeretnénk-e, tudunk-e adni is valamit a közösségnek? Ha igen, akkor az lehet számukra hasznos is. A személyes márkaépítésnek akkor van helye, ha a célja az, hogy adjunk valamit – kapcsolódott rá az elhangzottakra Németh Kornél, a Rossmann Magyarország Kft. ügyvezetője. – Mindemellett azonban érdemes észben tartani, hogy egy vezetőnek nem az az elsődleges szempontja, hogy szeressék. Sokkal fontosabb, hogy határozott véleménye legyen, amit önazonosan, hitelesen képvisel – tette hozzá.
Az erős személyes márka (personal brand) 4 pilléren alapul: ez a szakmai tudás, az ismertség, a hitelesség és a kedvelhetőség. – Egy vállalati vezető véleményvezérként való pozicionálása amellett, hogy növelheti saját személyes reputációját, számos előnnyel járhat a szervezet számára is. Fontos azonban, hogy egy vezető kizárólag akkor lehet sikeres véleményvezér vagy vállalati nagykövet, ha aktívan, következetesen és hitelesen kommunikál, őszintén érdeklődik az általa képviselt témák iránt, valóban szakértője az iparágának és a vállalatának egyaránt – összegezte a téma kapcsán Horváth Ágnes, a WHC Csoport szellemi munkaerő közvetítés és kölcsönzés üzletágának vezetője a kerekasztal-beszélgetésen.
Nem lesz robot a főnökünk – a generatív MI még nem ural le mindent
Forró téma ma a HR digitalizációja, a mesterséges intelligencia (MI) egyre szélesebb körű térhódítása, a nagy nyelvi modellek egyre elterjedtebb használata. A generatív MI alapvetően alakítja át többek között a vállalati HR-folyamatokat is, a kérdés pedig az, hogyan lesznek képesek az emberek és a szervezetek alkalmazkodni hozzá. Noha arra még nem kell számítanunk, hogy főnökünk a jövőben egy robot lenne – bár Kínában már van ügyvezetői pozícióban chatbot! -, a humán erőforrás és a mesterséges intelligencia munkahelyi fúziója már ma is velünk van.
Komár Balázs, az xLabs CEO-ja és társalapítója előadásában kifejtette, hogy bár a generatív MI számos feladatra alkalmazható – úgymint tanulás, szövegalkotás, véletlenszerű vagy tervezett kapcsolatok keresése témák között -, még mindig nem használható megbízhatóan pontos szövegírásra, torzítás nélküli adatvisszaadásra, vagy önálló munkára. Éppen ezért várható, hogy 2030-ra az automatizáció és az MI-technológiák az USA munkaerőpiacának mindössze 4,9%-át válthatják ki, melynek 30%-áért lesz felelős a generatív MI, ellenben valószínűsíthető, hogy 4,5-szer több pozíciót alakít majd át, mint amit kivált.
A CSR nem pénzkérdés, hatása a munkáltatói márkára tagadhatatlan
A Scale Impact és a WHC Csoport által 2023 nyarán végzett kutatás apropóján, mely a társadalmi felelőségvállalási aktivitások (CSR) és a HR összekapcsolódását vizsgálta, külön kerekasztal-beszélgetés zajlott a HR Festen. A kutatás legfőbb megállapításai közé tartozik, hogy a CSR elsősorban nem pénz kérdése, a sikeres aktivitásokhoz a vállalatoknak mindenképp szüksége van civil partnerre, valamint, hogy a CSR elsősorban még mindig a HR-terület részét képezi.
A panelbeszélgetés egyik résztvevője Sáfrány Lilla, a WHC Csoport HR vezetője elmondta, hogy számukra különösen fontos a CSR, hiszen vállalati küldetésük, hogy emberi értékekre épülő munkaerőpiacot építsenek és segítsenek az álláskeresőknek munkát találni. Ez a tevékenység pedig már önmagában az esélyteremtést segíti elő. – A társadalmi felelősségvállalás, egymás segítése valójában egy kulturális norma, melynek vállalati szinten is megtartó értéke van. A CSR-aktivitások amellett, hogy a gyakorlatban járulnak hozzá a társadalom jobbá tételéhez, munkáltatói márka (employer branding) szempontból is meghatározók. Noha ezek az akciók és hatásaik nehezen forintosíthatók, jelentőségük az üzleti aspektus tekintetében is kiemelkedő – mondta el Lilla.
A WHC Csoport
A WHC 1990-ben alakult és azóta Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő HR szolgáltatásokra specializálódott vállalkozása. Tevékenységeit folyamatosan bővítve, valamint a Heads Adriatic cégcsoport akvizíciójának köszönhetően mostanra a WHC immár 10 országban van jelen. Összesen 12 magyar telephelyű, valamint 23 határon túli irodát működtet, ahol olyan teljeskörű HR szolgáltatásokat nyújt ügyfeleinek, mint munkaerő-közvetítés, munkaerő-kölcsönzés, valamint diák-, nyugdíjas- és kismama-szövetkezeti foglalkoztatás, HR outsourcing és bérszámfejtés szolgáltatás.
Több mint 1000+ ügyféllel és 1200+ elérhető, betölthető állással rendelkezik, a magas színvonalú szolgáltatásokat 600 fő belsős munkaerő-állománnyal látják el, mindösszesen pedig 9000 főt foglalkoztat. A WHC célkitűzése, hogy összekösse a munkaerőpiac szereplőit. Munkaerőt és magas színvonalú, innovatív HR szolgáltatásokat kínál vállalatoknak, hogy elérjék céljaikat. Gyors segítséget nyújt a munkavállalóknak, hogy megtalálják a számukra legmegfelelőbb álláslehetőséget. A cég büszke rá, hogy 2018, 2019 és 2020 után 4. alkalommal 2021-ben is elnyerte a Kincentric Legjobb munkahelyek-díját.
