ZETApress

Elindult az úgynevezett elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) éles próbaüzeme, az ellátó intézményeket, orvosokat, gyógyszerészeket a betegadatokkal összekapcsoló rendszer növeli a betegbiztonságot ? mondta az EMMI az egészségügyért felelős államtitkára délután Pesten.

Ónodi-Szűcs Zoltán a rendszert bemutató sajtótájékoztatón kiemelte: az EESZT-nek köszönhetően a beteggel kapcsolatos minden fontos információ azonnal rendelkezésére áll az orvosnak, a gyógyszerésznek, és segítségével könnyen megismerheti a teljes betegutat. Könnyen belátható, hogy ez növeli a betegbiztonságot. A rendszer a felelősséget is egyértelművé teszi, hiszen ezután egyetlen rossz döntés sem fogható információhiányra. Elmondta még, hogy a rendszer elindítását 7,2 milliárd forintos uniós forrásból fedezték, amelynek nagy részét az egészségügyi intézmények használták fel saját informatikai kapacitásuk növeléséhez. A rendszer fenntartása az ÁEEK feladata lesz.

Az ÁEEK irányításával kifejlesztett, felhőalapú elektronikus rendszer összekapcsolja egymással a kórházi, a járóbeteg- és a háziorvosi ellátást, a gyógyszertárakat, a mentőszolgálatot, az ágazatirányítást és a lakosságot. Az EESZT-hez két portál tartozik, az ágazatin keresztül a kezelőorvosok, a gyógyszerészek láthatják az adott beteg egészségügyi adatait ? egyebek mellett a betegutat, az esetleges allergiát, a laboreredményeket és más ellátási dokumentumokat ?, de csak azokat, amelyekre végzettségük és munkahelyük feljogosítja őket, továbbá amelyek hozzáférését a beteg nem tiltotta le.

A weboldalon elérhető lakossági portálra ügyfélkapus hozzáférés birtokában, a saját TAJ-azonosító megadásával lehet belépni. A felhasználó megtekintheti a számára felírt e-recepteket és e-beutalókat, értesülhet a hozzájuk tartozó információkról (például e-beutalóval lefoglalt vizsgálati időpontja, helyszíne, intézmény elérhetősége, rendelési idő). Letöltheti az egészségügyi dokumentumait, leleteit, zárójelentéseit, valamint lekérhetővé válnak képi vizsgálatainak eredményei (röntgenfelvétel, CT vizsgálat) is. Fontos szolgáltatás még az e-profil, amely a sürgősségi ellátásban dolgozók számára adott esetben életmentő, állandó információkat tárol a betegről: vércsoport, esetleges allergia, gyógyszerérzékenység, krónikus betegségek. A saját internet-hozzáféréssel nem rendelkező betegeknek a kormányablakok által válik elérhetővé az e-egészségügy.

Szabó Bálint, az ÁEEK fenntartási és üzemeltetési főosztályvezetője elmondta: a rendszer egy információs sztráda, amelyen az összes ellátó intézmény összes betegadata a lehető legbiztonságosabban és leggyorsabban eljut a beteget aktuálisan ellátó helyre. A próbaüzem augusztus közepéig tart, szeptember elején kezdődik a köz-finanszírozott egészségügyi intézmények szabad csatlakozása, majd november elsejétől csatlakozásuk kötelezővé válik.

A lakossági portál funkciói közül kiemelte az adatkezelésről való rendelkezést. Mint mondta, az alapbeállítás szerint egy kezelőorvos eleve csak a szakterülete szerint rá tartozó adatokhoz férhet hozzá ? például egy kardiológus nem látja a pszichiátriai kezelés adatait ?, de a beteg a portálon keresztül szűkítheti vagy bővítheti a hozzáférhető adatokat. Emellett a felhasználó értesítést kérhet őt érintő dokumentum feltöltésekor, és azt is nyomon követheti, az adataihoz ki és mikor kért hozzáférést. A beállítások bármikor módosíthatók. A rendszer használata nem jelent számottevő adminisztrációs többletterhet az orvosoknak és a gyógyszerészeknek. A próbaüzem alatt egyelőre csak azok az adatok kerülnek be a rendszerbe, amelyek a próbaüzemben részt vevő intézményekben keletkeznek. A tervek szerint később az ellátó intézményeknek öt évre visszamenőleg fel kell majd tölteniük az adatokat az EESZT-be.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke nem tudott eljönni. Osztopáni Krisztián, a NAIH munkatársa tájékoztatott arról, hogy 2015-ben csatlakoztak a projekthez, és a vizsgálatuk alapján szükséges változtatásokat mind átvezették. A rendszer megfelel az adatkezeléshez szükséges öt feltételnek ? megfelelő jogi környezet, az adott adatkezelési tevékenységhez tartozó konkrét cél, időtartam és a lehető legszűkebb adatkör, valamint a felhasználók tájékoztatása ?, ezért a hatóság hitelesítette azt.