ZETApress

Minden év május 17-e a magas-vérnyomásbetegség világnapja. Az idei világnap apropóján már elért eredményekről, további kihívásokról, valamint szakmai újdonságokról egyaránt hallottunk a Hotel Heliában. A sajtótájékoztató orvosprofesszor résztvevői Kiss István ? a Magyar Hypertonia Társaság elnöke, Járai Zoltán ? a Társaság főtitkára és Kékes Ede ? az Éljen 140/90 alatt! programkoordinátora voltak.

2005 óta minden évben május 17-én rendezik meg a Hipertónia Világnapját. Az immár tizedik alkalommal megrendezésre kerülő esemény kezdeményezője a Nemzetközi Hipertónia Társaság. A világnap célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a hipertónia megelőzésének és megfelelő kontrolljának fontosságára. Az idei világnap témája így ismét: Ismerd a vérnyomásod! (Know your Blood Pressure!)

Globálisan hétmillió ember halálát okozza a hipertónia, ami különféle formákban másfél milliárd embert érint a Földön. Ez a probléma a halálozás ma ismert legnagyobb egyedi rizikófaktora a világon. A magas-vérnyomásbetegség Magyarországon is a leggyakoribb betegség, több mint 3 millió magyar érintett benne. A hipertónia azonban nem ?pusztán? népbetegség, de jelentős szív- és érrendszeri kockázati tényező is!

A magas vérnyomás a leggyakoribb időskori betegség, a 75 év felettiek nyolcvan százalékát érinti. Ahhoz, hogy ezt az arányt csökkentsük, már fiatal középkorban, vagy akár még hamarabb el kellene kezdeni a megelőzést. A hipertónia már fiatal-középkorban elkezdődik, csak ekkor még nem jelennek meg a tünetek, és mivel ez a korosztály nem jár kellő mértékben szűrésre, nem ismerik fel a korai jeleket (pl. fehérjeürítés a vizeletben, csökkent boka/kar index). Így aztán akár 10-20 évig is fennállhatnak tünet nélkül azok a folyamatok, amelyek később magas vérnyomáshoz, illetve annak szövődményeihez (pl. krónikus vesebetegséghez, cukorbetegséghez) vezetnek.

A megoldás egyebek mellett az lehet, ha már 40-50 évesen, még a tünetek megjelenése előtt rendszeresen elmegyünk a háziorvoshoz vérnyomásmérésre és a különböző szervek működésének laboratóriumi vizsgálatára. Természetesen a megelőzés szerves része a megfelelő táplálkozás éppúgy, mint a mozgás. Ez utóbbival kapcsolatban érdemes odafigyelni, hogy milyen mintát adunk gyermekeinknek. Ma Magyarországon a 14-18 évesek legalább 11 százaléka túlsúlyos és elhízott, valamint magas vérnyomásban szenved, amiben a környezetnek és a szülőnek is felelőssége van.

Bizonyítottan magas vérnyomásra hajlamosító tényező a 2500 gramm alatti születési súly. Az ilyen koraszülött babák esetén igen nagy a veszélye annak, hogy később hipertónia alakul ki náluk, ezért az ilyen gyereknek fokozott figyelemre van szükségük már egészen fiatal kortól kezdve. A nem gyógyszeres kezelés esetükben hangsúlyos, a fizikai aktivitás növelése, a testsúly csökkentés és a sófogyasztás csökkentése egyaránt fontos, mivel mindhárom tényező közvetlenül vérnyomáscsökkentő hatású (is).

A sófogyasztással kapcsolatban a Magyar Hipertónia Társaság üdvözli a közétkeztetésre vonatkozó jogszabály megjelenését, melynek betartása hozzájárul a Magyarországon népbetegségnek tekinthető hipertónia megelőzéséhez. A jelenlegi helyzetet jól tükrözi a 2013-ban az OÉTI irányításával végzett országos óvodai és iskolai felmérés, ahol a közétkeztetés által biztosított ételek sótartalma több mint háromszorosa volt a gyerekek számára ajánlottnak. Bízunk abban, ha a gyerekek megszokják az eddigieknél alacsonyabb sótartalmú étkezést, akkor felnőhet egy új generáció, akik számára a WHO által ajánlott napi 5 gramm sóbevitel lesz a normális.

Az új jogszabály szerint a Közétkeztető által kötelezően kifüggesztett étlapon kötelező feltüntetni minden étkezés számított sótartalmát, a tálalókonyhán az ételekhez só nem adható, és az étkezőasztalokon sem helyezhető el sótartó. A közétkeztetésben nem lehet fölhasználni sótartalmú ételport, sótartalmú leveskockát, sótartalmú ételízesítő krémeket, pasztákat állományjavításon vagy ételízesítésen kívüli célra.

A jogszabály további fontos rendelkezése az is, hogy 7?10 éves és azt meghaladó korú korcsoportok esetében az egész napos étkeztetés és a fekvőbeteg-gyógyintézeti étkeztetés esetében a maximálisan megengedett értékeket azzal kell alkalmazni, hogy a 2014?2020. közötti időszakban a napi bevitt só mennyiségét évente legalább 10%-kal csökkenteni kell az előző évi értékhez képest az 5 g/nap bevitel eléréséig.

A magas vérnyomás elleni küzdelemben szakmai oldalon is számos előrelépés történt, és történik. Az elmúlt évtizedhez képest komoly szemléletváltás van folyamatban a vérnyomáscsökkentéssel kapcsolatban. Továbbra is az a helyes, ha 140/90 Hgmm alá tudjuk csökkenteni a vérnyomást, ám az idősek esetében a 150/80-as érték is elfogadható. Az idősebb betegeknél a szakembereknek meg kell találniuk azt az érzékeny egyensúlyt, hogy a drasztikus gyógyszeres kezeléssel ne rontsák az általános állapotot, ugyanakkor ne engedjék a vérnyomást azon határ fölé se, amikor már nagy az infarktus és a stroke kockázata. Részben ennek okán is új szakmai irányelv készül a diagnózis, kezelés és gondozás vonatkozásában, ami elsősorban a családorvosoknak szolgál majd gyakorlati segítségül.

Új helyzetet hoz a 2013 novembere óta létező hipertonológus képzés és licencvizsga, ami államilag elismert formában igazolja e szakterületen az elméleti és gyakorlati jártasságot. A Magyar Hypertonia Társaság szorgalmazza és javasolja mind a háziorvos, mind a belgyógyászati területek szakorvosainak a licencvizsga megszerzését, amely előfeltétele, egy-egy minősített ellátóhely vezetésének, létrehozásának. (A későbbiekben ezen ellátóhelyeket ? praxis, szakrendelés, szakambulancia, fekvőbeteg ellátóhely ? hálózatba szervezik.)

A több mint hárommillió magas-vérnyomásbeteg ellátását Magyarországon csak az alapellátás képes biztosítani, mely tevékenységéhez minden támogatásra és továbbfejlődési lehetőségre szükség van. Márpedig a hipertonológia licenchez tartozó tudás megszerzése és a jártasság bizonyítása a vizsga letételével egy ilyen lehetőség. Csak a háziorvosi szintre koncentrálva, egy jól képzett szakembergárdával képzelhető el az új ellátási modell.

Végezetül az eddigi eredmények

Tíz évvel ezelőtt a magyarországi magas-vérnyomásbetegek tulajdonságainak megismerésére és a kezelésük javítása érdekében a Magyar Hypertonia Társaság (MHT) országos reprezentatív adatfelvételt kezdeményezett, ami megalapozta és létrehozta a Magyar Hypertonia Regisztert 2002-ben. 2005-ben az MHT olyan Programot indított Éljen 140/90 alatt! címmel, amelyben célkitűzés volt a normális vérnyomás értékének megismertetése az ország lakosságával, az otthoni vérnyomásmérés, a nem gyógyszeres ?terápiás? lehetőségek széles körű elterjesztése. E mellett a Program felvállalta a Hypertonia Regiszter további működtetését (adatfelvétel, elemzés, következtetések, eredmények közlése) is a hypertoniás populáció sajátosságainak megismerése, és az alkalmazott terápiák és eredményességük vizsgálata céljából.

A Hypertonia Regiszter adataival is bizonyítható a magas-vérnyomásbetegek átlagvérnyomásának csökkenése Magyarországon. A célvérnyomás elérését 30%-ról 44%-ra sikerült átlagosan növelni, de a fokozott intenzitású gondozás, a tudatos törődés a háziorvosok gyakorlatában 60%-ra növelte az elérés arányát. Az otthoni vérnyomásmérés rendszeres alkalmazása, a vérnyomásnapló vezetése pedig 68%-os eredményességet jelenthet. Mindazonáltal a betegségben szenvedők száma és a betegség okozta halálozás nem csökkent az elmúlt 10 évben, annak ellenére, hogy bővült a vérnyomáscsökkentő ?fegyvertár? és a kockázatcsökkentő lehetőségek tárháza.

Ezért az MHT-nak kiemelt célja lett az egészségmegőrzésről és betegségmegelőzésről szóló további lakossági felvilágosítás, illetve a betegek esetében a célvérnyomás elérése, az otthoni vérnyomásmérés fontosságának hangsúlyozása, a beteg-együttműködés növelése és a nem gyógyszeres ?terápiás? lehetőségek jobb felhasználása. Az Éljen 140/90 alatt! program 2013-ban a Mérjük, kezeljük, kövessük! alprogrammal folytatódott, amiben kiemelt hangsúlyt kapott a gondozás és a beteg-együttműködés minőségi megváltoztatása, a terápia pontos követésének (terápiahűség) növelése.