UNICEF az Akváriumban
Közel 2000 résztvevő és 80 szakember egyeztetett a gyerekek lelki egészségéről az UNICEF Magyarország konferenciáján. A gyermekvédelemért felelős állami döntéshozók is részt vettek az NN Biztosító főtámogatásával és a Bethesda Gyermekkórház kiemelt szakmai partnerségével megrendezett egész napos eseményen
Nyolcvan szakember, kormányzati képviselők, szülők, pedagógusok és civil szervezetek részvételével rendezte meg második Mentális Egészség Konferenciáját a gyermekekért az UNICEF Magyarország ma a budapesti Akvárium Klubban. Az egész napos, teltházas rendezvényen a gyermekek és fiatalok mentális egészségét érintő legfontosabb kihívásokat járták körül, különös figyelmet fordítva a megelőzésre, az ellátórendszer hiányosságaira és a rendszerszintű változás lehetőségeire. A konferencia szakmai alapját az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító idei, országosan reprezentatív kutatása adta, amely átfogó képet nyújt a magyar fiatalok lelkiállapotáról, mindennapi szokásairól és nehézségeiről.
Az UNICEF Magyarország tavaly a Magyar Tudományos Akadémián rendezte meg első eseményét a témában, amelyre kevesebb mint két nap alatt minden jegy elkelt. A rendkívüli érdeklődés miatt a szervezet idén jóval nagyobb helyszínen, egész napos programmal, négyszer akkora közönség bevonásával folytatta a kezdeményezést. A konferencia előtt már napvilágot láttak a legfrissebb eredmények a magyar gyerekek és fiatalok lelki állapotáról, amit az UNICEF Magyarország az NN Biztosító és az IDEA Intézet átfogó reprezentatív kutatásban mért fel.
A számok szerint minden harmadik fiatal szorongva kezdi a napot
Általánosságban megállapítható, hogy a 14 és 19 év közötti magyar fiatalok 41%-ának lelki állapota a hivatalos mérőskála két legalsó szintjén áll. Tízből négy válaszadó ért el alacsony mentális jóllétet jelző pontszámot a WHO-5 jólléti kérdőíven. A kutatás módszertana öt szintet különít el (kiemelkedő, jó, átlagos / kielégítő, csökkent, valamint jelentősen csökkent jóllét) – az alacsony mentális jóllét az utóbbi két, leginkább érintett kategória összesített eredménye.
– A gyermekek mentális egészsége nem magánügy, hanem közös társadalmi felelősség és kiemelt állami feladat. Azért szerveztük meg ezt a konferenciát, hogy a figyelemfelhíváson túl érdemi szakmai párbeszéd induljon arról, milyen változásokra van szükség és hol van lehetőség a beavatkozásra. Aki pedig a teltház miatt már nem jutott be az eseményre, az sem marad le a programokról, mert az előadásokat és a kerekasztal-beszélgetéseket rögzítettük és a weboldalunkon feliratkozók számára a felvételeket ingyenes hírlevelünkben elküldjük – hangsúlyozta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.
A konferencián az egészségügy, az oktatás, a gyermekvédelem, a szociális szféra és az állami intézmények képviselői is részt vettek. Az előadások és kerekasztal-beszélgetések olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint a fiatalok szorongása, a családi kapcsolatok, a kortárs bántalmazás, a függőségek, a neurodiverzitás, az evészavarok, valamint a digitális világ és a mesterséges intelligencia hatásai.
A szakmai programban Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus olyan kapaszkodókat mutatott be önmagunkhoz és egymáshoz, amik támaszt adhatnak egy folyamatosan változó világban. Steigervald Krisztián generációkutató a fiús érzelemvilágról, az erősebb nem sztereotípiáiról és sokszor láthatatlan terheiről beszélt. Dr. Unoka Zsolt pszichiáter a szégyen pszichológiáját boncolgatta; azt a téves működésmódot, amikor egy gyerek beletanul abba, hogy vele van a baj. Dr. Szemelyácz János addiktológus a függőségek új arcáról és az új függőségi mintákról tartott előadást, Dr. Jármi Éva pedig a kiközösítésről és a magányról, az iskola védőháló szerepéről beszélt. Számos ismert szakemberrel együtt dr. Gyurkó Szilvia, gyermekjogi és -védelmi államtitkár, dr. Szekeres György, mentális egészségügyi ellátás fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, dr. Rab Árpád jövőkutató, Al Ghaoui Hesna író-újságíró, D. Tóth Kriszta és Szinetár Dóra, az UNICEF Magyarország nagykövetei is szerepeltek a színpadon.
A Bethesda Gyermekkórház több mint tíz szakembere a mindennapi gyermek- és ifjúságpszichiátriai ellátásban szerzett személyes tapasztalatait is megosztotta a közönséggel. Elmondták, hogy a gyermekek lelki nehézségei sok esetben már jóval azelőtt jelentkeznek, mielőtt a családok szakemberhez fordulnának, ezért különösen fontos a korai felismerés és a megelőzés.
– A gyermekek testi és lelki egészsége nem választható el egymástól, a jóllétükhöz mindkettőre figyelnünk kell. Mentális jóllétüket azonban nagyban meghatározhatja az a digitális környezet, amelyben felnőnek. A képernyőhasználat, az online tér és a közösségi média hatással lehet a kapcsolataikra, az étkezési szokásaikra, az önértékelésükre és a mindennapi jóllétükre is. A legfontosabb, hogy időben észrevegyük, ha egy gyermeknek segítségre van szüksége, és a családok tudják, hová fordulhatnak. A Bethesdában abban szeretnénk támogatni őket, hogy ne maradjanak egyedül a kérdéseikkel és a nehézségeikkel – fogalmazott dr. Velkey György János, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéseibe a közönség is aktívan bekapcsolódott, számos kérdés hangzott el, amikre a szakemberekkel közösen keresték a válaszokat és a megoldásokat. A szervezők elmondták, hogy az esemény célja volt az is, hogy bizalmas térben a szülők és a gyerekekkel foglalkozó felnőttek egymáshoz is kapcsolódni tudjanak és ne érezzék magukat egyedül a nehézségeikkel. Azok pedig, akik a gyakorlatban kívántak új tapasztalatokat szerezni, kisebb létszámú, interaktív workshopokon is részt vehettek, ahol többek között a neurodivergens gyerekek mindennapjairól, a kortárs bántalmazás megelőzéséről és kezeléséről, az LMBTQI fiatalok családi támogatásáról, a szexuális nevelésről, valamint a kamaszok viselkedésének megértéséről és az erőszakmentes nevelésről beszélgethettek.
– A kiegyensúlyozott felnőttkor alapjai gyermekkorban alakulnak ki. Az UNICEF Magyarországgal közös kutatásunkban új nehézségeket azonosítottunk, amelyek mellett nem mehetünk el, ha a mai gyerekekből boldog és sikeres felnőtteket szeretnénk nevelni. A konferencia egy rendkívül fontos mérföldkő volt a közös kezdeményezésünk folytatásához, hiszen a kutatási eredményekből szakmai következtetések és hosszú távon is hasznosítható kezdeményezések születhetnek a fiatalok lelki egészségének megőrzésére – mondta Holló Bence az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Vajon miért érzi sok fiatal biztonságosabbnak egy géppel megosztani a legszemélyesebb gondolatait? – Az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító kutatásában a mesterséges intelligencia szerepéről és felhasználásáról külön fejezetben kérdezték meg a fiatalokat. Különösen fontos megállapítás ebben a témakörben, hogy az AI lelki ügyekben való felkeresése és a mentális jóllét között is kimutatható összefüggés. A lelkileg sérülékenyebb állapotban lévő fiatalok 43%-a rendszeresen kér magánéleti tanácsot AI-tól, míg a jó lelki állapotú fiatalok körében ez az arány mindössze 22%. A 14-19 évesek közel harmada már nagyon érzékeny, intim kérdésekben is a mesterséges intelligenciához fordul, ami új helyzetet teremt a családok és a szakemberek számára is. A kutatás rávilágított arra, hogy mit várnak a fiatalok egy bizalmas beszélgetőtárstól , amit egy chatbot automatikusan kiszolgál, a felnőtteknek pedig tanulandó példa lehet: mindig elérhető, azonnal válaszol, nem ítélkezik és nem neveti ki őket. A technológia napról napra változik, de a gyerekeknek továbbra is arra van szükségük, hogy meghallgassák, megértsék és komolyan vegyék őket.
Az IDEA Intézet 2026. június 11-e és július 13-e között 803, 14-19 éves magyarországi fiatal bevonásával végzett kérdőíves felmérést az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító megbízásából. A minta életkor, nem, településtípus és régió szerint reprezentatív.
