ZETApress

Nemzetközi összefogás kezdődött az inkontinencia korai felismeréséért: a szülőnők kerülnek a fókuszba – tudatta Nagy Ákos, VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

Egy láthatatlan járvány, amely bezárja az ajtókat

Az inkontinencia nem csupán kellemetlenség – sokaknak börtön. Aki nem kap időben segítséget, fokozatosan visszahúzódik: lemond a munkáról, a társas kapcsolatokról, végül a saját életéről. A szégyentől bénítva nem kér segítséget, miközben állapota egyre súlyosbodik. A kezeletlen inkontinencia szorongáshoz, depresszióhoz és teljes társadalmi izolációhoz vezet – holott az esetek nagy részében időben megkezdett, egyszerű ellátással megelőzhető lenne a legsúlyosabb következmény.

Magyarországon közel félmillió szülőképes korú nő életét érintheti az inkontinencia, miközben a kockázat ennél jóval szélesebb, akár minden második nőt is érinthet élete során. A szült nők ennél nagyobb kockázatnak vannak kitéve: a stigmatizáció és a funkcionális következmények nem csupán személyes terhet jelentenek, hanem kihatnak a család egészére – a gyermekgondozásra, a párkapcsolatra, a mindennapi működésre. Ha visszatérő húgyúti fertőzés is társul az állapothoz, a terhek tovább nőnek. Az indirekt szakirodalmi evidenciák arra utalnak, hogy a tartósan stigmatizáló tünetegyüttes által sújtott anya pszichoszociális állapota hosszú távon befolyásolhatja gyermeke fejlődését és iskolai teljesítményét is.

A megoldás ott kezdődik, ahol az anya is jelen van

Az inkontinencia korai felismerésének kulcsa az alapellátás – és Magyarországon az alapellátás szerves részét képezi a védőnői rendszer. A várandós- és gyermekágyas gondozás során a védőnő az egyetlen egészségügyi szereplő, aki rendszeresen, bizalmi kapcsolatban találkozik az érintett nőkkel. Egyetlen célzott kérdés – Tapasztal-e vizelettartási panaszt? – elegendő lehet ahhoz, hogy egy addig rejtve maradó probléma felszínre kerüljön, és a megfelelő ellátás elinduljon. – Az inkontinencia nem csupán orvosi kérdés, hanem életminőséget alapjaiban meghatározó állapot. Az együttműködés célja, hogy a betegek minél korábban, méltósággal és hatékonyan jussanak ellátáshoz – mondta dr. Romics Miklós, a Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság társelnöke.

Horvát mintára, európai célokkal

A megállapodás keretében a két szakmai szervezet jó gyakorlatokat és klinikai irányelveket oszt meg egymással, erősíti az alapellátás szerepét a korai felismerésben, ösztönzi a szakmai képzést, és közösen lép fel egy harmonizált, európai szintű irányelv kialakításáért. A horvát fél által kidolgozott nemzeti protokoll különleges értéke strukturált, programalapú szemléletében rejlik: nagyobb hangsúlyt helyez a proaktív szűrésre, különösen a perinatális ellátásban – éppen ott, ahol a szülő nők a legsebezhetőbbek és a leginkább elérhetők. – A horvát irányelv tapasztalatai azt mutatják, hogy az alapellátásra épülő, strukturált megközelítés működik. Örömmel osztjuk meg ezt a tudást a régióban – nyilatkozta dr. Mato Pavic, a Horvát Urológiai Társaság képviselője.

Az inkontinencia európai kihívás – és makrogazdasági probléma

Az An Urge to Act európai szakpolitikai kezdeményezés adatai szerint Európában mintegy 55 millió ember él valamilyen kontinencia-problémával, és a lakosság akár 40%-a érintett élete során. A betegek nagy része a stigma miatt sosem fordul orvoshoz.

A gazdasági következmények drámaiak: az inkontinencia éves terhe az EU-ban 69,1 milliárd euró (2023), informális gondozási költségekkel együtt 80 milliárd euró – és beavatkozás hiányában 2030-ra meghaladhatja a 100 milliárd eurót. A nők aránytalanul nagy részt viselnek ebből: a teljes gazdasági hatás közel négyszerese esik rájuk a férfiakhoz képest.

A megoldás: korai felismerés és az alapellátásban történő gondozás

A szakmai szervezetek egyetértenek abban, hogy a kontinencia ellátás javításának kulcsa:

az alapellátás megerősítése az ún. preventive nurse-ök (Magyarországon: védőnők) bevonásával,

a korai diagnózis,

az azonnal hozzáférhető terápiák (különösen nedvszívó eszközök) alkalmazása a stigma megszüntetése végett.

A nemzetközi adatok szerint a megfelelő, időben megkezdett ellátás jelentősen csökkentheti a hosszú távú költségeket és javíthatja a betegek életminőségét.

A támogatóról

Az Essity a horvát-magyar szakmai együttműködés támogatójaként azon dolgozik, hogy az érintett nők korai felismerése és tüneti kezelése – beleértve a nedvszívó eszközök, mint első vonalbeli megoldások elérhetőségét – szisztematikusan, egyenlő eséllyel és preventív szemlélettel valósuljon meg. Az Essity célja, hogy az inkontinencia ne rejtett, alul-diagnosztizált állapot legyen, hanem a népegészségügyi szűrésekbe integráltan, korai stádiumban felismerhető és kezelhető probléma. Ennek érdekében az Essity az irányelvek gyakorlati átültetésén dolgozik a jogalkotás, a finanszírozás és a napi ellátási rutin szintjén egyaránt, különös tekintettel az alapellátás és a preventív szolgáltatások szerepének erősítésére. Az Essity a Magyar Kontinencia és Urogynekológiai Társaság éves konferenciájának, valamint a MÁÉT Szűrőkamion programjának is támogatója, amely jól példázza, hogyan vihető közelebb a lakossághoz a korai felismerés.