ZETApress

Szeptember 10-12-én, szerdától péntekig Balatonfüreden rendezik meg a XXVII. Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség éves Konferenciáját szövetségben a XXII. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferenciájával – tudatta Nagy Ákos, VM.komm Kommunikációs Tanácsadó Iroda.

Az esemény első napján idén is sor került az ágazat legfontosabb szakmai szereplőit megszólító kerekasztal megbeszélésre, ahol az Államtitkárság, a Tisztifőorvos, valamint további hozzászólóként a MESZK, MÁE, MÁIE, EGVE, MOK, Kórházszövetség képviselőit szólítják meg egy kerekasztal megbeszélésben.

A kerekasztal felvezetéseként Pásztélyi Zsolt elnök bemutatta a Medicina 2000 Szövetség állásfoglalását, amely a legfontosabb szakmai problémákat azonosította, valamint a szakmai szempontokat is tiszteletben tartó megoldási javaslatokat tartalmazta, melyet lentebb teljes terjedelmében elolvashatunk.

Részben az Állásfoglalásban leírtak mentén Takács Péter egészségügyi államtitkár, elmondta, hogy a digitalizáció és a JIR bevezetése átlagosan 10%-kal csökkentette a betegfogadási listák (a várakozási idő) hosszát. Elhangzott, hogy folyamatos – a beérkező kontrolling adtok alapján történő – finanszírozás korrekció, az aktuális értékelést illetően hozzátette, hogy a járóbeteg ellátást végző intézmények egy +/- 10% sávon belül telesítettek a 100%-os szinthez képest. A tavalyi év óta elmozdulás történt a rossz fedezetű ellátások finanszírozásának javításában (ultrahang vizsgálatok).

A finanszírozás témakörében elhangzott továbbá, hogy várólista ledolgozási program indult a képalkotó diagnosztika területén. E mellett hangsúlyt helyeznek az ultrahangos ellátás fejlesztésére, amely ellentétben a klasszikus radiológiával, más jellegű többélet finanszírozást igényel az állandó szakorvosi jelenlét okán (míg a radiológus távolról is tudja értékelni a röntgen, CT, MR felvételeket az un. távleletezéssel). A várólista csökkentést fogja szolgálni a háziorvosok kompetenciájának bővítése az ún. bajmegállapító UH képességgel. Mivel a háziorvosi praxisokban jelenleg mintegy 1100 ultrahangkészülék van, mi így ezek is bevonhatók lesznek az ellátásba. Mindezek mellett 22,6 milliárd forintból fog a képalkotó eszközpark megújulni, bővülni.

Hangsúlyos téma volt a nyugdíjas korú egészségügyi személyzet tovább foglalkoztatásának adminisztratív nehézségei. A hallgatói kérdések során a résztvevők is egyetértettek abban, hogy valóban történt előrelépés folyamat felgyorsításában, azonban a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság működése nem gyorsult föl. Az államtitkár úr és a hozzászólók is egyetértettek abban, hogy a kérdés megnyugtató megoldását az jelentené, ha az egészségügyi szakma, hasonlóan a gyermekvédelemhez és a közoktatáshoz, kikerülne a nyugdíjas munkavállalást szabályozó rendelet hatálya alól.

Az államtitkár úr azt is jelezte, hogy a szolgálati elismerések finanszírozásáról egyeztetést kezdeményezett a Pénzügyminisztériummal, hogy az intézmények központi forrásból kapjanak erre fedezetet. A szakorvos hiányt illetően, elhangzott, hogy annak felszámolásának első lépései a rezidensképzés keretszámainak központi meghatározása, illetve orientációs ösztöndíj bevezetése, de az igazi kihívás a szakdolgozói létszámhiány mérséklése.

Számos a központi betegirányítási rendszert (JIR) érintő kérdés hangzott el: az ellátási területen kívüli betegek tovább utalása, a nem az adott intézményen ellátott betegek kontroll vizsgálata, a nem beutaló köteles szakmák rendelésein előjegyzés nélkül megjelenő betegek, a kontrollvizsgálatra visszarendelt betegek időpont előjegyzése, különösen a 3 hónapon túli visszarendeléskor, mert a rendelet jelenleg maximum 90 napos előjegyzést enged.

Az Egészségfejlesztési Irodák a rendezetlen egészségügyi jogállásával és finanszírozásával kapcsolatban elmondta, hogy idén végre előrelépés történt abban, hogy az utólagos finanszírozás nem az év legvégén, hanem már az elmúlt hónapokban megérkezett az illetékes intézetekhez. Mindazonáltal az is elhangzott, hogy az EFI-k szerepét illetően, még további kormányon belüli egyeztetések szükségesek, hogy ne csak az egészségügyi szakma értse meg ezek jelentőségét.

Államtitkár urunk azt is elmondta, hogy a régóta várt háziorvosi kompetencia bővítésről szóló jogszabály elkészült, jelenleg közigazgatási egyeztetésen van, és hamarosan kikerül társadalmi egyeztetésre is. Tervei szerint a jogszabály a Parlament idei őszi ülésszakán benyújtásra kerül majd. kérdésre válaszolva ezt is elmondta, hogy a csoportpraxis koncepció – a hazai ellátórendszer sűrűsége miatt – elvetésre került.

A konferencia 2. (holnapi) napján az orvos- és ápolásszakmai témák kerülnek terítékre (pl. mesterséges intelligencia, telemedicina, laboratóriumi diagnosztika) de többek között szó esik majd az onkológiai betegutakról és gondozásról, az elhízásról és az életmód orvoslásról is. A 3. (pénteki) napon az intézményvezetés mindennapi kihívásairól lesz szó: szakdolgozói HR helyzet, finanszírozási kihívások, forrásteremtés és a JIR sokszor megterhelő működtetése.

A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség 2025-ös állásfoglalása

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalásával is hozzá kíván járulni a magyar lakosságnak a szükségletekhez alkalmazkodó egészségügyi ellátásához, elősegítve a lakosság egészségmegőrzését, gyógyulását. Fel kívánjuk hívni a figyelmet az ágazat működését érintő legfontosabb problémákra, ezek kezelésére javaslatokat teszünk.

1. Az egészségügy humánerőforrás problémájának kezelése az ágazat működésének alapja

Évek óta nem sikerül könnyíteni az ágazat működésében fontos szerepet játszó nyugdíjas orvosok és szakdolgozók alkalmazásának adminisztratív akadályain. A gazdasági-műszaki területen nyugdíjas kollégát közvetlenül nem tudunk alkalmazni. A munkaerőpiacon hiányzó szakemberekről van szó, miközben a nyugdíjas foglalkoztatás tiltása akadályozza további munkavégzésüket.

Erősödő formában folyamatosan érezteti hatását a magán egészségügyi szolgáltatók humánerőforrás elszívó hatása. Egyes szakmák különösen érintettek a magánellátás miatti szakorvoshiányban (kardiológia, radiológia, bőrgyógyászat, szemészet, reumatológia, gasztroenterológia stb.) Ezekre a hiányszakmákra az egészségügyi kormányzatnak célzott programokat kellene indítania.

A kis ellátóhelyeken egy-egy szakma hetente 5-10 óra kapacitást jelent. Esetükben központi engedélyezés szükséges a közreműködői szerződésekhez. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt nem választók távozásával ellátási hiány keletkezik. Bizonyos óraszámra, átmeneti (helyettesítési) időszakra lehetővé kellene tenni az egyszerűbb szerződéses formákat.

Specifikus helyzetben vannak a határmenti intézmények, ahol a lakosság választási lehetőségei korlátozottak és a további közfinanszírozott szolgáltatók is távol vannak (50-60 km). Itt fix pótlékok segíthetik a letelepedést.

Évről-évre egyre nagyobb probléma a szakdolgozói hiány az egészségügyben. Ez a járóbeteg szakellátó intézményeket is egyre inkább érinti. Sok esetben a szakdolgozó hiánya miatt kell szüneteltetni az egészségügyi szolgáltatást.

A fenti problémákra megoldási javaslat: olyan együttműködés az irányító vármegyei intézménnyel, mely lehetővé teszi, hogy a kritikus szakmák szakorvosai, asszisztensei a munkaidejükben heti néhány órát az ilyen intézményekben rendeljenek. A munkabér arányos részét, utazás költségét a fogadó intézmény költségvetése viselné.

2. Az előjegyzési idők csökkentése csak célzott programokkal lehetséges

Szükségesnek tartjuk kiterjeszteni a járóbeteg szakellátásban hosszú előjegyzési időkkel működő szakmákra (pl. ultrahang, kardiológia, urológia, endokrinológia, angiológia, gasztroenterológia) a már bevált kórházi várólista csökkentési programokat, vagy emelni ezek díjtételeit. Jó példa ez utóbbira a 2025 augusztus elsejétől életbe lépett UH díjtétel emelés, amelyhez hasonló intézkedéseket támogatunk a következő időszakban is.

Fontos a korszerű ellátási formák támogatása, ennek érdekében a telemedicina finanszírozásának javítása segítené az előjegyzési idők csökkentését.

A JIR rendszer kötelező bevezetése a területi ellátási kötelezettséget felülírta, miközben ez a fekvőbeteg intézmények tekintetében megmaradt. Ez további finom hangolást igényel irányítási oldalról.

3. Finanszírozási problémák jelentősen rontják az ágazat működési hatékonyságát

A járóbeteg intézmények a kórházi növekvő tartozásállomány ellenére is konszolidált, tartozásmentes működést tudnak felmutatni. Ehhez a fenntartó önkormányzatok rendszeres támogatásaira is szükség van, ami elismerést érdemel.

A beavatkozások kódkarbantartása lassan két évtizede késik. Megfelelő kódrevízióval el kell érni a szakmák közötti finanszírozási egyenlőtlenségek felszámolását, és a valós értéken történő finanszírozást.

A jubileumi juttatások finanszírozására az intézmények központi forrásból nem kapnak fedezetet, annak kifizetése – gondos gazdálkodás ellenére – egy-egy intézmény pénzügyi egyensúlyát képes felborítani. Javasoljuk a NEAK bértámogatási rendszer keretein belül ennek igényelhetőségét.

A járóbeteg ellátóknál a kúraszerű ellátások (infúziós kezelések) finanszírozása évtizedek óta nem megoldott. Ezen ellátási forma finanszírozása számos kórházi esetet váltana ki.

Egészségfejlesztési Irodák a korábbi szakmapolitikai tervek ellenére, több mint egy évtizede nem rendelkeznek egészségügyi jogállással, finanszírozásuk esetleges, bizonytalan, bértámogatásban nem részesülnek, mely megakadályozza a hosszútávú tervezett programok végrehajtását.

Fontosnak tartjuk a szakdolgozók önállóságának növelését, a kompetenciák bővítését, a betegellátás hatékonyságának növelése érdekében.

A betegút-szervezés motiváció hiányában nem működik hatékonyan, ezzel sok erőforrást pazarol a rendszer. A betegek ellátásának menedzselését finanszírozással kellene ösztönözni.

Szövetségünk tagjai érdekeltek a szükséges változtatások sikeres lebonyolításában, ezért is készen állunk az ágazat vezetőivel és más szereplőivel az együttműködés minden formájára – döntötte el ma Balatonfüreden a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség Közgyűlése.