Minőségi munkahelyen minőségi betegellátás
Magyarországon már 35 éve emlékezünk meg az ápolásügyről és az ápolókról a XIX. században élt leghíresebb brit ápolónő, Florence Nightingale születésnapján. Minden esztendőben a genfi székhelyű, 129 ápolásszakmai szervezetet tömörítő Ápolók Nemzetközi Tanácsa jelöli ki azt a témakört, amivel abban az évben a neves ápoláskutatók által készített nemzetközi felmérések, kutatások foglalkoznak. E mottó talán soha nem volt még annyira aktuális és gondolatébresztő, mint most, az átalakuló magyar egészségügyi és ápolási rendszerben ? Biztos szakmai környezet: minőségi munkahelyek, minőségi betegellátás.
Többek között erről a kérdésről is szó esett a Magyar Ápolási Egyesület ünnepi ülésen, amit a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében tartottak tegnap. Az ülés fővédnöke Dr. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter, akin kívül Dr. Falus Ferenc, országos tiszti-főorvos mondott ünnepi köszöntőt. A közel ötezer ápoló és szakdolgozó körében előforduló tűszúrásos balesetek hazai helyzetét feltáró kutatás eredményéről az egészségügy területén működő legnagyobb tagsággal rendelkező szakmai köztestület, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Balogh Zoltán számolt be.
Holnap lesz az Ápolók Nemzetközi Napja
A hazainál fejlettebb egészségkultúrával és ellátórendszerrel rendelkező országokban ? így az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, valamint Németországban ? készült felmérés szerint a kórházi ellátásban dolgozók több mint negyven százaléka elégedetlen munkájával, a megkérdezettek közel negyede tervezi elhagyni pályáját kevesebb mint egy éven belül. A kutatók egyértelmű összegfüggést találtak a munkahelyi stressz, az ápolói morál, a dolgozói elégedett(len)ség és a pályaelhagyási szándék között.
Ezek mellett az is jól látható, hogy elsősorban a fejlődő ázsiai, afrikai országokból, valamint az Európai Unió nemrégiben csatlakozott országaiból ápolók ezrei indulnak el a magasabb fizetés, a jobb élet- és munkakörülmények reményében a fejlett egészségügyi rendszerrel rendelkező országok felé.
Az Ápolók Nemzetközi Napja és Florence Nightingale története
Május 12-én, annak az angol nőnek a születésnapján tartják az ápolónők világnapját, aki kidolgozta a modern ápolási elveket és az ápolónői munkát megbecsült hivatássá tette. A jómódú családból származó Florence-et hiába próbálták szülei a ?rangjának megfelelő? életre nevelni. A lány nem akart férjhez menni, szociális problémák iránt érdeklődött, rendszeresen látogatta a környékbeli családok betegeit, és bejárt a kórházakba. Később elvégzett egy három hónapos nővértanfolyamot, tanulmányozta a különböző kórházak ápolási szokásait, és 1853-ban kinevezték a Hospital for Invalid Gentlewomen főfelügyelőjének. Ott megvalósította elképzeléseit, ami mellett cikkeket, tanulmányokat írt az ápolónői munka és a kórházi környezet megreformálása érdekében.
Hamarosan Sidney Herbert hadügyminiszter felkérte, hogy vegyen részt a krími háború angol katonai kórházainak munkájában. Florence Nightingale 28 ápolónővel érkezett, és a szigorú higiéniai szabályok valamint a jobb ellátás eredményeként a katonai kórházakban drámaian csökkent a halálozási arány. Munkássága elismeréseként 1883-ban Viktória királynő a ?Royal Red Cross?-szal tüntette ki, 1907-ben pedig ? első nőként ? megkapta az ?Order of Merit? (angol becsületrend) érdemrendet.
