ZETApress

A koronavírus fenyegetettség miatti készletfelhalmozásból a jelek szerint a vényköteles gyógyszerek sem maradtak ki. Csekély esélye lenne azonban annak, hogy a stressz hatására bárki túladagolná a toalettpapírt – ami sajnos nem mondható el egyes pszichiátriai szerekről.

Különösen úgy, hogy fogyasztóikat a mai napig nem tájékoztatják elég alaposan e szerek veszélyes hatásairól. Ha nem hallgatnák el a betegek elől a vészjósló részleteket, az jelentősen csökkenthetné ennek veszélyét – hívja fel a figyelmet az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány.

Márciusban rendkívüli módon megugrottak a vényköteles gyógyszerek eladási mutatói, melyből bizony az antidepresszáns és szorongásoldó szerek sem maradtak ki. A korlátozások bevezetésének első jeleire az emberek egyöntetűen megkezdték a fontosabb tömegfogyasztási cikkek felhalmozását, hogy a későbbiekben ne okozzon majd gondot, ha kifogy otthonról – példának okáért – a toalettpapír. Tekinthetjük ezt természetes reakciónak, hiszen az ember, ha közeledni látja a veszélyt, ösztönösen lépéseket tesz a felkészülésre. E tekintetben tehát jóformán az lett volna a meglepő fordulat, ha éppen a gyógyszerek forgalmára ne lett volna hatással ez a jelenség.

A kereskedelmi egységek ünnepek előtt rendszeresen számítanak a forgalom ugrásszerű emelkedésére, ez a roham azonban jócskán túlmutatott minden várakozásukon. A gyógyszertárakra különösképpen nagy hatással lehetett ez az állapot, átlagosan negyedével nőtt meg a receptre felírt szerek forgalma. Számszerűsítve a dolgokat: az antidepresszánsok kategóriájába tartozó szerek több mint kétszázmillió forinttal magasabb forgalmat generáltak márciusban, mint az azt megelőző hónapokban. A NEAK által közzétett adatok alapján a legnépszerűbb szorongásoldó hatóanyagot, az alprazolamot (Xanax, Frontin, stb.) tartalmazó szerek viszonylag visszafogottabb, „mindössze” ötvenmillió forint körüli összeggel szárnyalták túl a korábbi időszakot. Betudható lehet mindez annak, hogy a biztonság kedvéért sok esetben írtak fel három havi adagot a kezelőorvosok.

Megcsillan a kétélű fegyver

Önmagában véve mindez nem is adna okot különösebb aggodalomra, azonban az említett pszichiátriai szerek nem testi állapotok kezelésére szolgálnak, mint például egy vérnyomáscsökkentő szer vagy az inzulin. Ezeket a tablettákat – hivatalosan – mentális tünetek enyhítésére használják, melyek a szociális elszigetelődés hatására drámai módon felerősödhetnek – a magány és a kilátásba helyezett fertőzésveszély megjósolhatóan nem a legjobb formánkat hozza elő belőlünk. Vajon ilyen helyzetben mi tudna eredményesen gátat szabni annak, hogy az emberek a fokozódó nyomott hangulattal arányosan növeljék a pszichiátriai szerek adagjait?

Hiányzik a megfelelő tájékoztatás

Egy jogvédő szervezet szerint a pszichiátriai szerek felírásakor a betegek közel sem kapják meg azt a felvilágosítást, ami elegendő volna, hogy felelősséggel tudjanak dönteni saját sorsuk felől. Az internetet aktívan használók körében pedig igen gyakori szokás, hogy elkezdenek maguk utánajárni az egyes gyógyszerek hatásainak, ám a legnépszerűbb weboldalak megint csak igen visszafogottan tudósítanak a szerek kockázatairól, és aránytalanul jó színben tüntetik fel őket a valósághoz képest.

Egy közelmúltban napvilágot látott tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen információk keringenek az interneten az antidepresszánsokról. Maryanne Demasi és Peter C. G?tzsche 39 különböző – tíz országból származó – weboldal tartalmát vizsgálta, melyek információkat közöltek ezekről a szerekről. A kutatók szerint túlnyomó többségben az oldalak pontatlan, vagy hamis adatokkal látták el az olvasókat: Úgy találtuk, hogy az antidepresszánsok kockázatait és előnyeit leíró információk 39 népszerű weboldalon olyan adatokat tartalmaznak, melyek összeütközésben vannak a tudományos bizonyítékokkal! – írták.

A tájékozott beleegyezés, vagyis a kockázatok és előnyök ismertetése a konkrét kezeléssel kapcsolatban életbe vágóan fontos az orvoslás és a mentális egészségügy területén. Bár a kezelést végző szakemberek felelősek azért, hogy a betegeket megfelelően informálják, sok jövőbeni páciens saját maga is utánanéz az adatoknak, mielőtt eldönti, hogy végigcsinálja-e a kezelést.

Az adag emelésétől a zárt osztályig

Mivel a betegek túlnyomó többsége közel sincs megfelelően tájékoztatva a nekik felírt pszichiátriai szerek kockázatairól, így nem feltétlenül fordul meg a fejükben, mi történhet, ha most az érzelmi nyomásnak engedve egy kicsivel többet vesznek egy-két tablettából. Az antidepresszánsok közös jellemzője, hogy a különösen súlyos mellékhatások gyakorisága az adagok emelésével fokozódik. Öngyilkosságra való hajlam, agresszív magatartás, pszichotikus tünetek és hallucinációk, és a sort még folytathatnánk tovább: ezek bármelyike rövid úton zárt osztályra juttathat egy olyan személyt, aki mindössze nyomott hangulatán akart enyhíteni ezekkel a szerekkel.

Amellett, hogy e szerek ténylegesen csak tüneti kezelésre alkalmasak, hiszen mind ez idáig nem született tudományos bizonyíték arra, hogy valós agyi rendellenességeket állítanának helyre, a felhalmozásuk előre nem látott veszélyeket szülhet. Az Alapítvány arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyzetre való tekintettel fokozottan ügyelni kellene a betegek jogainak érvényesítésére: nevezetesen a tájékozott beleegyezés gyakorlatára.

A jogszabályok értelmében az orvos köteles a pácienst/beteget, illetve annak döntésképtelensége esetén a törvényes képviselőt tájékoztatni arról, hogy a tervezett kezelés, vizsgálat vagy kutatási programban való részvétel milyen kockázattal vagy hátránnyal járhat. A beteg/páciens, törvényes képviselő mérlegelheti a valószínű kockázatokat a valószínű előnyökkel szemben a lehetséges kezelés, teszt vagy kutatási célú vizsgálat során, és jogában áll azok elfogadása vagy visszautasítása – olvasható az Állami Egészségügyi Ellátó Központ weboldalán. Ha ez az irányelv minden esetben érvényesülne, a betegek ténylegesen felelős döntést hozhatnának saját kezelésük felől, jelentősen csökkentve a szerek nem kívánt hatásaiból származó károkat és tragédiákat.