ZETApress

Továbbra is korrupt országnak tartják Magyarországot. A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexén Magyarország semmit nem lépett előre ? tudtuk meg a Hotel Béke Radison Zsolnai-termében a délelőtti sajtótájékoztatón.

A Transparency International ma reggel hozta nyilvánosságra a 183 országot vizsgáló Korrupció Érzékelési Indexét, amelyen Magyarország az 54. helyen szerepel. Idén a rangsort Új-Zéland vezeti, amit Finnország és Dánia követ, a listát pedig Szomália és Észek-Korea zárja. A kutatás során 0 és 10 pont közé sorolták be egy ország korrupciós fertőzöttségét 17 különböző forrás felhasználásával. 2011-ben Magyarország 4.6 pontot kapott, de a vizsgált országok több mint kétharmada 5 alatti besorolást ért el.

Az utolsó helyeken továbbra is a gyenge állami intézményekkel rendelkező, belpolitikai konfliktusokkal küzdő országok a dominánsak. Az elmúlt évek változásaiból azonban az az összefüggés is kiolvasható, hogy azokat az országokat, amelyeknek korrupciós fertőzöttsége magas, a gazdasági válság ? tekintettel a felhalmozott államadósságukra ? súlyosabban érintette. Megállapítható, hogy a jó kormányzás, az átlátható és hatékony közpénzfelhasználás a korrupció elleni fellépés záloga és ezáltal egy ország versenyképességének feltétele. ? Magyarországon az elmúlt évben a korrupció elleni fellépésben kulcsszerepet játszó független intézmények kerültek veszélybe, ami tovább rontotta az ország megítélését ? mondta Földes Ádám, a nemzetközi szervezet magyarországi vezetője.

A Transparency International Magyarország 2006 óta működik független civil szervezetként, és kutatásokkal, javaslatok kidolgozásával, állásfoglalások kiadásával próbálja meg felhívni a jogalkotó figyelmét a korrupciós kockázatokra. A nemzetközi legjobb gyakorlatok megosztása mellett a szervezet oktatási programokat indít és jogsegélyszolgálatot is működtet. Idén ősszel pedig egy társadalmi kampányt is indított Ideje felébredni! ? címmel, melyben a társadalom minden egyes tagjának felelősségére szeretnék felhívni a figyelmet. A szervezetről és a Korrupció Érzékelési Index eredményeiről további információt idekattintva olvashatunk.

Módszertan

Transparency International Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perceptions Index ? CPI) 2011. adatforrásai: A CPI olyan forrásokból gyűjt adatokat, amelyek felölelik az utóbbi két évet. A CPI 2011 esetében ez 2010. január és 2011. szeptember közötti felméréseket takar. A 2011-es CPI 13 független intézet által készített 17 különböző felmérés alapján készült. Minden forrás a korrupció mértékét méri (megvesztegetések gyakorisága/mérete) az állami és a politikái szektorban. Mindemellett minden forrás ország rangsort is tartalmaz, azaz több országot értékel.

A korrupció mértékének a becslését két csoport végzi az országokban: helyi és külföldi ország szakértők, és üzleti vezetők. Azon CPI források esetében, ahol ugyanazon felmérés több éven keresztül elérhető az utóbbi két év adatait használták fel. A szakértők (kockázati ügynökségek, ország elemzők) által adott pontokból származó források esetében csak a legutóbbi értékelés jelenik meg, mert ezek a pontszámok általában nagyon keveset változnak évről évre.

A CPI számításának lépései

Az első lépés a CPI számításánál az egyes források adatainak az egységesítése. Ehhez az úgynevezett ?megfelelési középfok? módszerét használjuk. Ez a módszer az ország ranglistát használja alapul és lehetővé teszi azon különböző metódusok kombinálását, melyeknél eltérő a forrás. Bár a módszer során elvész némi információ, a bejelentett pontszámok a CPI 10-es skáláján belül maradnak.

A második lépés a már egységesített számok alapján történő béta-transzformáció. Ez növeli a standard eltérést a CPI listán szereplő országok esetében, valamint lehetővé teszi, hogy még pontosabban tudjunk különbséget tenni a hasonló pontszámot elérő országok között. Végül, az egységesített adatokból átlagot vonnak az ország pontszámának megállapításához.

Eredmények

A CPI pontszám és rangsor mellett más források, adatok és mérések is hozzáférhetők: szórás, standard eltérés és megbízhatósági ráta minden egyes ország esetében. A megbízhatósági eltérést egy nem parametrikus módszer alapján készítik, amely már következtetéseket is megenged a pontos eredmények ismeretében. A megbízhatósági ráta 90%-a végül megállapításra kerül, ahol 5% az esélye annak, hogy az érték a megbízhatósági ráta alá, vagy fölé esik. A CPI részletes leírása, magyarázata idekattintva érhető el.