ZETApress

hírportál

Sok még a kiskapu

Semmit se javultunk ? írtuk meg öt nappal ezelőtt. A szabályozási környezet még mindig elegendő kiskaput biztosít és a jogszabályok egyedi értelmezésére ad lehetőséget ? hallottuk a délelőtti sajtótájékoztatón, a belvárosi Hotel President 6. emeletén.

Az Ernst & Young és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet közös tanulmánya szerint a szabályozási környezet sok kiskaput tartalmaz, ami a jogszabályok egyedi értelmezésére ad lehetőséget. Többek között ez is kiderül abból a felmérésből, amely a korrupciós kockázatokat és a cégvezetők korrupcióval kapcsolatos attitűdjét vizsgálta meg a hazai vállalati szektorban.

Egy gazdaság versenyképességét, fejlődési perspektíváit alapvetően meghatározza intézményi és szabályozási környezete. Ez a környezet alapozza meg a befektetők bizalmát az ország, illetve a gazdaság iránt, ez alapján hozzák meg döntéseiket a jövőbeni beruházásokkal kapcsolatban. A magas korrupciós kockázat hátráltatja a gazdaság versenyképességét, a vállalatok közötti szerződéses viszonyokat. A korrupció alapjaiban rombolja egy társadalomban a bizalmat.

Második alkalommal készült el a tanulmány, amely az integritás alapú szervezeti működés, és ezzel összefüggésben a korrupciós kockázatok rendszeres felmérését célozza a hazai vállalatok körében. A felmérésből kiderül, hogy a magyar vállalkozások jelentős része számos eszközzel törekszik a megfelelő, tisztességes üzlet- és ügymenet fenntartására. Belső intézményeket, szabályokat hoznak létre annak érdekében, hogy elősegítsék az adott szervezet integritását biztosító működést.

Etikai kódex és etikai forródrót alkalmazása

A vállalkozások működését, tevékenységét kiszámíthatóvá, átláthatóvá teheti egy etikai kódex kialakítása, ezáltal csökkenthetőek a korrupciós kockázatok. A megkérdezett cégek közel egynegyedének van ilyen szabálygyűjteménye. A nagyobb árbevétel és létszám illetve a tőzsdén való megjelenés valószínűbbé teszi az etikai kódex létezését a vizsgált cégeknél.

Javulást mutat 2010-hez képest, hogy növekedett azon cégek száma, akik etikai kódexet készítettek, amelyben lefektették a munkavállalóik számára követendő irányelveket és megnevezték a szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. Etikai forródrótot az etikai kódexszel rendelkező vizsgált cégek 36%-a alkalmaz, ez szintén fejlődést jelent a tavalyi 33%-hoz képest.

Szervezeti tényezők és kockázatok

Egy vállalat szervezeti felépítése és saját, belső szabályai hatékonyan képesek befolyásolni, hogy mekkora eséllyel jelenik meg a korrupció és más tisztességtelen magatartás a beosztottak és a vezetők körében. A vállalatok többsége ma már ismerteti dolgozóival a követendő magatartásbeli normákat, etikai értékeket. A cégek a felfedezett etikai vétségek következményeként ritkán kezdeményeznek rendőrségi feljelentést (25%), gyakoribb a közös megegyezéssel történő elbocsátás (62%) vagy a fegyelmi eljárás megindítása.

A külföldi tulajdonú vállalatok rendszeresen vizsgálják a cég és a dolgozók érdekellentéteit, míg a hazai vállalatok 32%-a foglalkozik a dolgozók és a cég közötti érdekellentétek figyelésével. Az érdekellentétek kezelésének leggyakoribb módszere a másodállások bejelentési kötelezettsége. A válaszadók szerint a vállalatok csupán minden harmadik kulcspozícióba történő munkaerő-felvételi folyamat során ellenőrzik le a benyújtott dokumentumokat (38%), referenciát közel egyharmaduk kér.

A jogszabályi és intézményi környezet kiszámíthatatlansága

A jogszabályi és intézményi környezet kiszámíthatatlansága, változékonysága és a működés során észlelt anomáliák jelentős korrupciós kockázatot hordoznak magukban. A válaszadók 49%-a szerint a jogszabályi környezet sok kiskaput tartalmaz, ami a jogszabályok egyedi értelmezésére ad lehetőséget (ez a szám 2010-ben még 46% volt). A gazdasági tevékenységet szabályozó jogszabályi környezet problémáit a vállalkozások százas skálán 66 pontra tették, ami a tavalyi évhez képest 5 pontos (8%) növekedést jelent. Ennek értelmében a válaszadók szerint fokozódott a jogszabályi környezetben lévő korrupciós kockázat.

A megkérdezett vállalatvezetők szerint a személyes kapcsolatoknak tovább erősödött a jelentősége. A vállalatok a személyes kapcsolatok fontosságát az ügyintézésben, az engedélyeztetésben, vagy állami megrendelések elnyerésében egy száz pontos skálán 63 pontra értékelték, szemben a tavalyi 55 ponthoz képest, így ez 15%-os növekedést jelent. A cégvezetők becslései alapján a korrupt közbeszerzésen nyert összeg átlagosan 16%-át kell visszaforgatni a pályázat kiírójának (2010-ben ez a szám 10% volt).

Korrupció és reakció

A vállalatok közötti üzleti kapcsolatokban, vagy az állami hivatalok és a vállalatok között lejátszódó ügyeknél a tisztességes és törvényes ügymenet mellett különböző módokon és mértékben kaphat szerepet a korrupció. Viszonylag alacsony (6-12%) azok aránya, akik a korrupciós kínálat megjelenése esetén rendőrséghez fordulnának, ez megegyezik a 2010-es adatokkal. Így valóban igaz lehet az a feltételezés, hogy a nyilvánosságra került korrupciós ügyek csak a töredékét jelentik a valós eseteknek.

Az idei felmérésről

Jelen tanulmány az Ernst & Young vezetésével és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet közreműködésével készült, az adatfelvételre szeptember 8-a és október 11-e között került sor. Háromszáz, legalább ötven főt foglalkoztató cég felső-vezetője (menedzser-tulajdonos, vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, gazdasági igazgató, HR igazgató, logisztikai vezető) vett részt a kutatásban. Kutatási szempontok: magyar, illetve külföldi tulajdonossal rendelkezik; árbevétel nagysága szerint 250 millió forint feletti; foglalkoztatottak száma szerint 50-250 fő feletti; gazdasági ág szerint mezőgazdaság, ipar, építőipar, kereskedelem, turisztika, logisztika/szállítmányozás, egyéb gazdasági szolgáltatás.

Szóljon hozzá!