ZETApress

Takarékos Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet alakul. Várhatóan az év végétől léphetnek be, akik nyugdíjasként, kedvező feltételekkel szeretnének dolgozni ? tudtuk meg délelőtt a Bajcsy-Zsilinszky úti TAMA Étterem I. emeletén. Június 30-ai ünneplésükről idekattintva olvashatunk.

Magánszemélyek az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) szervezésében úgy döntöttek, hogy megalakítják a Takarékos Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetet. A kedvező, államilag támogatott foglalkoztatási formával az alapítók elsődleges célja, hogy a takarékok vállalati ügyfeleitől nyugdíjba ment dolgozókat a vállalkozói szektorban visszafoglalkoztassák. A cégbírósági bejegyzést követően, várhatóan az év végétől lehet belépni az új szövetkezetbe. A tagfelvételi kérelmeket a szövetkezet budapesti székhelyén és jellemzően a megyeszékhelyeken, a takarékszövetkezeti fiókokon belül kialakítandó nyugdíjas szövetkezeti irodákban lehet benyújtani.

Nyugdíjas szövetkezetek megalakulását a szövetkezeti törvény június 23-i módosítása teszi lehetővé, amely július elsején lépett hatályba. Eszerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek azzal a céllal jönnek létre, hogy segítsenek a még aktív időskorúakat munkához juttatni, ennek révén javulhat a szövetkezeti tagok gazdasági és szociális helyzete, egyben átadhatják az évtizedeken át felhalmozódott tudásukat, szakmai és élettapasztalatukat a fiatalabbaknak.

? Az új konstrukciót azért üdvözli a magánszektor, mert szinte minden ágazatban nagy az érdeklődés a tapasztalt, nyugdíjas munkavállalók iránt ? mutatott rá dr. Fiák István, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (DiákÉSZ) elnöke. ? Sok cég munkaerő-hiányát segíthet enyhíteni a nyugdíjas közérdekű szövetkezeti forma, mivel utóbbit csak a bérköltség terheli, ráadásul mivel a tagjai a szövetkezettel állnának szerződésben, dologi kiadásként könyvelhetnék el az ezzel járó kiadásokat ? emelte ki az elnök.

A nyugdíjas szövetkezet tagjai kizárólag magánszemélyek lehetnek, akik személyesen is közreműködnek a szövetkezet tevékenységében. Ez azt jelenti, hogy dolgozniuk kell annál a vállalatnál, amellyel a nyugdíjas szövetkezet megállapodott tagjai foglalkoztatásáról. Ezek mellett az is feltétel, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjai közül a tagok 90%-ának öregségi nyugdíjban kell részesülnie. A nyugdíjas szövetkezet tagjainak a szövetkezet alapszabályában meghatározott tagdíjat kell fizetniük.

? A társadalom megbecsüli az időseket, tiszteli azt az értékes tudást és tapasztalatot, amelyet évtizedek alatt halmoztak fel, ezért lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy aktívak maradhassanak ? bármilyen formát is választanak ehhez ? érzékeltette Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, miért támogatta a kormány a nyugdíjas szövetkezeti forma meghonosodását. ? Fontosnak tartom, hogy ha egy nyugdíjas korú ember újra dolgozni szeretne, ne neki kelljen alkalmazkodnia a munkakörülményekhez, hanem a munkakörülmények idomuljanak rugalmasan őhozzá. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy ilyen rugalmas keretek között vállalhassanak munkát azok, akik erre még kedvet, energiát éreznek magukban ? tette hozzá a frakcióvezető.

Az adózási feltételek kedvezőek ahhoz, hogy a vállalatok minél több nyugdíjast visszafoglalkoztassanak. A szövetkezeten keresztül végzett munkára ugyanis csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni, ami azt jelenti, hogy a jelenleg már dolgozó nyugdíjasoknak is érdemes belépniük, miközben a nyugdíjba készülőket az eddiginél vonzóbb feltételekkel lehet tovább foglalkoztatni. A cégeknek azért előnyös e konstrukció, mert a munkavégzés költségét nem terhelik a közterhek. Ráadásul lehetőség van arra is, hogy a mindenkori ? az idén 127 ezer 650 forintos ? minimálbér erejéig étkezési utalványt adjanak a nyugdíjas-szövetkezetek dolgozóinak, akár szja-mentesen. A nyugdíjas szövetkezeti tagok nyugdíját nem érinti a foglalkoztatás, azt továbbra is megkapják a szövetkezeten keresztül dolgozók.

Amennyiben a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek eredménye képződik, abból úgynevezett közösségi alapot képez. Az ebben az alapban összegyűlt pénzt kizárólag a szövetkezet tagjának vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális jellegű szükségleteinek kielégítésére szabad felhasználni. ? Munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt társadalmi igény a foglalkoztatás bővítése. A Takarékoknak pedig érdeke, hogy a szolgáltatásaikat minden irányban kiterjesszék. Ezért támogatja az OTSZ a nyugdíjas közérdekű szövetkezet létrehozását ? jelentette ki dr. Turi Dénes, az OTSZ elnöke.