ZETApress

A kerékpáros turizmus magyarországi lehetőségei címmel rendezett szakmai konferenciát tegnap a Kerékpározásért és Aktív Kikapcsolódásért Felelős Kormánybiztosi Iroda és a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) a Szent László téri Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban.

A nagyszámú érdeklődőt megmozgató konferencia házigazdái Ujváry Beatrix és Környey Balázs voltak a MAKETUSZ részéről. A megnyitóban elmondták, hogy az egyik legfontosabb cél, hogy a kerékpáros fejlesztéseket mérhető adatokkal tudjuk alátámasztani. A konferencián összesen 11 meghívott előadó lépett színpadra, akik többek között beszámoltak a hazai fejlesztések eddigi eredményeiről, ismertették javaslataikat, ötleteiket a kerékpáros turizmus élénkítésére vonatkozóan, valamint a fejlesztések összehangolását illetően.

Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos elsőként a kormányzati elképzelésekre reflektált, valamint kiemelte a kormánybiztosi pozíció fontosságát, szükségszerűségét. A jövő évi költségvetésben 11 milliárd forint áll rendelkezésre a kerékpáros úthálózat fejlesztésére, amely az uniós forrásokkal kiegészülve elérheti a 15-20 milliárd forintot ? mondta Révész Máriusz. A kormánybiztos a kerékpáros turizmus magyarországi lehetőségeiről szóló szakmai konferencián hozzátette: a következő 5-6 évben kerékpárút fejlesztésére 80-100 milliárd forintot fordítanak majd. Beszélt arról is, hogy hazánk ideális helyszín kerékpározásra, a kerékpáros turisták száma a jövőben megtöbbszörözhető, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása. Elmondta, egyetlen európai uniós ország sem használt fel akkora összeget uniós forrásból kerékpárút építésére, mint Magyarország.

Bodor Ádám az European Cyclists? Federation (ECF) képviseletében, az EuroVelo igazgatójaként kifejtette: cél, a kerékpáros turizmus megduplázása. Hazánkban a kerékpár, mint közlekedési eszköz használata arányait tekintve igen magas (22%), európai szinten a 3. helyet foglalja el Hollandia (36%) és Dánia (23%) után. Magyarországon a legtöbben vidéken, azon belül is az Alföldön használják kerékpárjukat munkába járás céljából. Magyarország haladó kategóriába sorolható a biciklizés területén, érdemes odafigyelni a leginkább fejlesztendő területekre, mint a közösségi közlekedésben történő kerékpárszállítás, az egy éjszakás szállásfoglalás problémaköre, a kerékpáros úthálózat fejlesztése. Elsőként a legkritikusabb területek hívta fel a figyelmet Bodor Ádám, melyek: a kitáblázás problematikája, a szolgáltatások és az infrastruktúra hiányosságai, a promóció-marketing csekély jelenléte, valamint a szakember hiány.

Dr. Gál András Levente, a Magyar Közigazgatási és Szervezetfejlesztési Kutatóintézet Alapítványának (HUNADI) kuratóriumi elnöke előadásában a Bejárható Magyarország Program (BMP) céljait, megtapasztalt kockázatait, nehézségeit, és együttes fellépésének szükségességét vázolta fel. Fontos, hogy az öt jármód (gyalogos, kerékpáros, lovas, vízitúrázó és vitorlás) a BMP által meghatározott 10 szabadságfokkal együttműködésre törekedjen. Problémát okoz ugyanis a jármódok közötti rivalizáció, pl. mindegyik szakág külön digitális térképet fejleszt ahelyett, hogy a közös tapasztalataikat megosztva egymással, együttműködésre törekednének. A hazai aktív turizmus előnyeire és gátjaira is reflektáló beszédében hangsúlyozta, hibának tartja, hogy egyes hazai turisztikai szervezetek a költségtérítéses szolgáltatásokat helyezik előtérbe, hiszen az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások növelik az aktív turisztikai GDP-t.

Berencsi Miklós, a Nemzetfejlesztési Minisztérium (NFM) Kerékpáros Koordinációs Főosztályának vezetője a jelenleg fennálló kerékpáros helyzetképet vázolta fel. Az egyre népszerűbb bringázás terén jelentős változások történtek az elmúlt időszakban (pl. kormánybiztos kinevezése, infrastrukturális beruházások stb.), de még jócskán van hová fejlődni. Berencsi Miklós a kerékpáros aktív turisztikai fejlesztésekre igénybe vehető GINOP, VEKOP pályázatok felvázolásával betekintést engedett a felhasználható pályázati összegekbe és javaslatokat tett további fejlesztésekre. Hangsúlyozta, hogy szükség van a meglévő útvonalak népszerűsítésére, pontos információkra a meglévő útvonalakról, reális fejlesztési célkitűzésekre, jól előkészített projektekre, a meglévő infrastruktúra kihasználására, a szolgáltatások fejlesztésére, és az elért állapot fenntarthatóságára. Dr. Gál András Levente szavaira visszautalva közös digitális platformot javasolt, amit minden érintett gondoz és frissít.

Abelovszky Zsóka, a Kerékpározásért és Aktív kikapcsolódásért Felelős Kormánybiztosi Iroda szakembere a kormánybiztosság fejlesztéseiről, az összehangolt fejlesztésekről, egy új szemléletről tartott előadásában gyakorlatorientáltan vázolta fel a legalapvetőbb korlátokat, nehézségeket és megoldásokat a kerékpáros turizmus terén. Egyik legjelentősebb problematikaként jellemezte, hogy hazánkban hivatásforgalmi és turisztikai célú kerékpárutak egyaránt kiépítésre kerültek, a gond azonban a hálózatosság hiánya, vagyis sok esetben a településhatárig érnek az utak, és a hiányos táblázottság okán a bringával érkezők már nem jutnak el a legközelebbi természeti vagy kulturális értékhez, hiszen nem kapnak róla információt, és út sem vezet hozzá. A cél az, hogy a turisták tudják, hová tartanak, és milyen látnivalók akadnak útközben. Lehetőségként új kerékpárutak létrehozása és a meglévők javítása, összekötése a prioritás. Hosszas terepmunkáknak köszönhetően, civil szervezetek, helyi szakértők bevonásával már készül az egységes tábla arculat, és az eddigiek során kitáblázott, de nehezen értelmezhető táblák problematikáján is dolgoznak már.

A délutáni etapot Riz Levente XVII. kerületi polgármester előadása nyitotta. A városatya maga is aktív kerékpárhasználó, így közvetlenül is elkötelezett a kerékpáros fejlesztések iránt, amely szerinte is része egy élhetőbb városnak. A XVII. kerület többször is megkapta már a kerékpárosbarát település címet. A fővárosi közlekedésben most 2%-os aránnyal szerepel a kerékpározás, hosszú távú cél, hogy ezt az arányt 10%-ra emeljék. Ennek érdekében három dolgot emelt ki, mint megvalósítandó feladatot: a szemléletváltást a kerékpározás irányába, az infrastruktúra-fejlesztést, amely nemcsak kerékpárutak építését, hanem a közösségi közlekedéssel való kombinálhatóságot, a kerékpáros tároló helyek és pihenőhelyek létrehozását is jelenti. Harmadikként említette a partnerséget a kormányzati szervekkel, a Fővárosi Önkormányzattal, civil szervezetekkel. A fejlesztést lépésről lépésre lehet majd megvalósítani. A célok elérése érdekében csatlakoztak a European Cycling Challenge 2017 mozgalomhoz is. Riz Levente kiemelt projektként említette a Rákos-menti kerékpárút létrehozását, amely a X., XVII., XIII., XIV. kerületen át egészen Gödöllőig tartana. Ez az útvonal szerves része lenne a tervezett EuroVelo 14-es útvonalnak is, és amellett, hogy nemzetközi szinten is jelentős kerékpáros vonzerő lehet, a budapesti lakosok szabadidős és hivatásforgalmi kerékpározását is biztosítaná

Szilasi László a Velo.hu képviseletében a kerékpársport turisztikai vonatkozásairól beszélt. Előadásában rangos sportversenyek országimázsban betöltött szerepét emelte ki. A high-tech, helikopterekkel és egyéb látványos módon rögzített kerékpáros közvetítések, egy-egy országban zajló kerékpáros körversenyek 150-200 ország nézőit vonzzák. Ezek a közvetítések költségesek, de sokkal hatékonyabbak lehetnek országimázs szempontjából, mint egy ugyanekkora összeget felemésztő kampány. A sikeres kerékpáros csapatok esetében ? amelyeknek százezres-milliós nagyságrendű követőik vannak a közösségi oldalakon ?, el lehet képzelni, hogy mekkora promóciós erővel bír az, ha egy-egy edzőtábori kép megjelenik róluk a szállásukként szolgáló hotel előtt, vagy éppen bármilyen szolgáltatónál, akinél vásárolnak. A fentiek ismeretében teljesen érthető, hogy a Tour de Hongrie kerékpáros körverseny állami finanszírozásáról kormányhatározat is született. A versenyt idén június 27-e és július 2-a között rendezik meg. 2017-ben már jóval több település jelentkezett a hazai kerékpáros körverseny helyszíneként, a rendezőknek így volt lehetőségük már egyéb, a kerékpározás miatt fontos szempontokat is jobban figyelembe venni a rajt és célhelyszínek kiválasztásánál.

Környey Balázs a márciusban alakult új kerékpáros szervezet, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) létrejöttéről beszélt. A szövetség célja olyan szellemi és szakmai műhely létrehozása, amely a kerékpáros turizmus hazai terjedésének elősegítéséhez, kultúrájának megteremtéséhez és infrastruktúrájának, illetve szolgáltatásainak fejlesztéséhez nyújt szakmai támogatást. Feladataik közé sorolják a kerékpározáshoz kapcsolódó projektek megvalósítását, a szabadidősport, oktatás, szórakozás, valamint turisztikai közösségformáló programok ösztönzését és szervezését. A MAKETUSZ küldetésének tekinti a kerékpáros turisztikai szolgáltatások színvonalának emelését, ezen keresztül a belföldi és külföldi kerékpáros túrázók számának emelését. Mivel jelenleg információhiány áll fenn a kerékpáros látogatókról, ezért egy felmérést is készítenek majd erről a közeljövőben. Tervezik kerékpáros képzések szervezését, valamint a magyarországi kerékpáros turisztikai infrastruktúra, szolgáltatási rendszerek fejlesztésének szakmai támogatását és összefogását. Az országos lefedettségű szövetség már 30 feletti szervezetet tud tagjai között, de a tagfelvétel folyamatosan zajlik.

Varga Andrea a Magyar Kerékpárosklub turisztikai jellegű fejlesztéseiről tartott előadást. A Kerékpárosklub alapvetően érdekvédelmi szervezet, de több túraútvonal kialakításában is részt vettek már, ezeknek az útvonalaknak az előkészítési és megvalósítási folyamatát ismertette. A tervezés az íróasztal melletti feltérképezéssel kezdődik, majd ez alapján kezdik el a terepbejárást, az útvonal pontosítását. Felkeresik az érintett önkormányzatokat és egyéb szervezeteket is, egyrészt partnerség, másrészt engedélykérelem és egyeztetés céljából. A kijelölt útvonalat aztán egyeztetik az illetékes hatóságokkal és területkezelőkkel, majd elhelyezik az útjelző táblákat és felfestéseket. Az útvonal kialakításánál egyik szempont, hogy közösségi közlekedéshez (vasút) könnyen lehessen csatlakozni, valamint a már meglévő kerékpárutakat vagy kerékpározható utakat vonjanak be. Településen belül igyekeznek a hivatásforgalmi utakra csatlakozni, vagy éppen létrehozni azt. A kerékpártárolókat és pihenőket már sokszor a partnerségbe bevont önkormányzatok vagy szolgáltatók készítik el. A kialakított túraútvonalakat szervezett túrák keretén belül vezetik be a köztudatba. Eddig 250 km túraútvonalat alakítottak ki, pl. a közelmúltban készült el Debrecen környékén 3 ilyen túraútvonal, térképes ismertetővel együtt.

Deák Attila a MAKETUSZ elnökségi tagjaként, illetve a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség vezetőjeként a Középkori Templomok útja tematikus útvonal létrejöttét ismertette. A fejlesztés célja az volt, hogy a kiemelkedő örökségturisztikai és művészettörténeti értéket jelentő középkori templomokat összekötve és ezzel egy közös tematikus úttá fejlesztve, közösen népszerűsítve és információkat biztosítva jöjjön létre egy közös turisztikai útvonal a magyar?román határtérségben. A térség templomai közül csak néhányra volt érdeklődés, ezért tematikus útvonalra fűzték fel azt, hogy egy eladható turisztikai terméket hozzanak létre. A fejlesztésnek közvetlen célja a terület vendégéjszakáinak növelése volt, de nem utolsó sorban a templomok felújítása is és a kisebb attrakciók turizmusban való hasznosítása is. A templomokban önbemutatási projekteket valósítottak meg. Minden templomnak létrehozott egy bemutatási eszközt, amelyet egyszerű kezeléssel elérhetővé tett a látogatók számára.

Az utolsó előadó Pénzes Erzsébet volt, aki szintén MAKETUSZ elnökségi tag és az Edutus Főiskola Bejárható Magyarország Program Szakmai Műhelyének vezetője. A közvetlen hangvételű előadás a kerékpár közösségépítő szerepéről szólt. A közösségek létrejöttének és megtartásának azért van jelentősége, mert a közösségek mindig erőforrásokat hoznak létre, valamint növelik felhasználásának hatékonyságát. A technológiai változások és a globalizáció, valamint a világban zajló trendek szerint újra kell gondolni a közösségeket és a közösségépítési eszközöket is. Fontos az egyediség, az egészséges és biztonságos környezetre való törekvés, annak megőrzése. Alapvető a kreatív marketing, a közösségi média szerepe, mert a közösségépítés ma már sokszor a virtuális térben kezdődik, de csakis a gyakorlatban nyer létjogosultságot. A kerékpározás még sok helyen nem megszokott, egyedi tevékenységnek számít, egészséges és környezetbarát, önmegvalósítást tesz lehetővé, tehát tökéletesen illeszkedik a trendekhez. A nagyvárosokban jobban használható, mint közösségépítő eszköz, de vannak jó vidéki példák is, mint a BringaGyúró nevű rendezvény. Az előadás még egyéb jó példákat is említett a kerékpározás közösségformáló lehetőségeiről, és arról is, miként lehet a kerékpározást, akár mint sportot, akár mint közlekedési eszközt vagy turisztikai tevékenységet, népszerűsíteni.

A konferencia Környey Balázs rövid összefoglalójával és jövőbe mutató gondolataival, valamint néhány sürgős és fontos feladat említésével ért véget. Ezek közül is kiemelte a fiatalok bevonását, képzését és aktivizálását, valamint a kerékpározással kapcsolatos mérőszámok és piaci jellemzők felmérését.