ZETApress

Komplex vizsgálati megközelítéssel és egyedülálló szakmai együttműködésekkel segíti a szülők és a szakemberek munkáját a Gyermekút Módszertani Központ – tudatták sajtósaik.

A Családbarát Magyarország Központ által működtetett Gyermekút Módszertani Központ tudásmegosztással, a családokkal kialakított, bizalomra épülő közös munkával segíti a fejlesztésre szoruló gyermekeket és a velük foglalkozó szakembereket. A központ elsődleges célja, hogy olyan tudásbázisként működjön, amely a kora gyermekkori intervenció témakörében felhalmozódó tudást, projekteredményeket rendszerezi, folyamatosan fejleszti és az érintettek rendelkezésére bocsátja.

A Gyermekút Módszertani Központ szakmai munkájának eddigi legmeghatározóbb eredményei: a Nógrád vármegyei pilot modell, a Gyermekfejlődési online kérdőív és az Átmenetek című módszertani kézikönyv.

Nógrád vármegyei pilot modell

A Gyermekút Módszertani Központ szakemberei Nógrád vármegye több hátrányos helyzetű településén 160 gyermek vizsgálatát és ellátásba juttatását végezték el. A programban az eltérő vagy megkésett fejlődésű, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek mellett szocializációs hátrányban élő gyermekek is részt vettek, akik nem kerültek olyan közösségbe, ahol megtanultak kommunikálni, játszani és biztosítva lett volna számukra a beszéd- és nyelvi fejlődés.

A három éve kezdődött pilot projektben a vizsgáló csapatokat gyermekneurológus, gyógypedagógus, pszichológus és mozgásterapeuta alkotta, akik az adott helyszínen közösen vizsgálták meg a gyermekeket, felállítva a komplex diagnózisra épülő terápiás, fejlesztő foglalkozásokat. Ezek alapján összeállították a családellátási tervet, amit egyeztettek a szülőkkel.

Munkájukat támogatták az úgynevezett gyermekút-menedzserek, akik gondoskodtak arról, hogy a vizsgált gyermekek a megfelelő ellátó intézményekbe kerüljenek. Folyamatosan kapcsolatban álltak az érintett gyermekek szüleivel, családjával, nyomon követték a gyermekek fejlődését.  Figyelemmel kísérték azt is, hogy elviszi-e a szülő az érintett gyermeket, akár a korai fejlesztés helyszínére, akár a közösségi érintkezést biztosító Biztos Kezdet Gyerekházba vagy a Jelenlét Pontba. Elakadás esetén intézkedtek, telefonáltak, időpontot, szállítást szerveztek, támogatták a családot abban, hogy a gyermek elkerüljön a számára megfelelő ellátó helyre.

– A pilot program 1 évig tartott. A nyomon követés jelenleg is zajlik, kétheti rendszerességgel tartunk megbeszéléseket a gyermekút-menedzserekkel. Tájékozódom minden egyes gyermekről, hogyan halad a fejlődésük, miként alakul a családjuk sorsa – mondta dr. Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ szakmai vezetője.

– A gyermekek egyharmadánál sikerrel járt a terápiás folyamat, nincs szükségük további fejlesztésre.  A gyermekek több mint a fele most is folyamatosan jár foglalkozásokra. Vannak olyan gyermekek, akiknél a diagnózis felállítása jelenleg is folyamatban van. Összevetettük a pilot programunkat egy másik megye, hasonló településein élő gyermekek fejlődésével. Sikernek könyveljük el, hogy a nógrádi program keretében jóval több gyermek jutott el a megfelelő szakemberhez, valamint fejlesztésekre. Ez is bizonyítja, hogy milyen fontos a különböző ágazatok, intézmények szakembereinek az együttműködése és a gyermekút-menedzserek koordinációs szerepe – összegezte az eredményeket Kereki doktornő.

Gyermekfejlődési online kérdőív

– Sok szakember közreműködésével fejlesztettük az online kitölthető gyermekfejlődési kérdőívet, melynek segítségével képet kaphatunk a kisgyermekek fejlődéséről – mondta dr. Kereki Judit. A kérdőív kérdéseire adott válaszokra kapható pontszámok alapján világosan megmutatkozik, hogy a vizsgált gyermek fejlődése egy-egy funkcióterületen magas, átlagos készség-szintű, esetleg érzékelhető valamilyen elakadás. Ebben az esetben az is feltüntetésre kerül, hogy milyen további szakemberek bevonására van szükség a gyermek támogatásához.

– Az eszköz használatát folyamatosan oktatjuk. Az elmúlt időszakban több mint ezer szakembert képeztünk ki, és még legalább ennyit szeretnénk. A tesztidőszakban nagyon jó visszajelzéseket kaptunk a felhasználóktól, akik a teszt során, kiemelték a kérdőív egyszerűségét, a könnyen kezelhetőségét, a pontosságát, és azt, hogy a kitöltést követően gyorsan megkapták a kiértékelést, amely igen nagy segítséget jelentett számukra. Vizuálisan is sokkal kifejezőbb az online formátum, mert az értékeket megjelenítő összefoglaló ábrán keresztül plasztikusan szemlélteti a kisgyermekeknél megjelenő esetleges lemaradásokat, fejlődési eltéréseket. Ez a látványos megoldás azért is hasznos, mert megkönnyíti az egyeztetést a szakemberek és a szülők között – mondta el dr. Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ szakmai vezetője.

Átmenetek című módszertani kézikönyv

A gyermekek és a felnőttek életében egyaránt sok váltás, változás zajlik le, amely bizonytalansággal teli élethelyzetet, átrendeződést hoz magával. Átmeneteken azokat a kulcsfontosságú életeseményeket és/vagy folyamatokat értjük, amelyek az életút meghatározott időszakaiban vagy fordulópontjain következnek be.

A gyermekek esetében erre lehet példa a bölcsődébe kerülés, a bölcsődéből az óvodába, az óvodából iskolába lépés. Ezek azok az átmenetek, amelyek nemcsak a gyermeknek jelentenek kihívást vagy akár szorongással járó változást, hanem a szülők és a szakemberek – kisgyermeknevelők, óvoda-pedagógusok, az iskolában dolgozó pedagógusok – számára is. A szakemberek célja az, hogy ezeket az időszakokat minél zökkenőmentesebbé tegyék, ennek érdekében nem csupán a gyermeket, de a szülőt is támogatják.

– Az Átmenetek című módszertani kézikönyvet azért dolgoztuk ki, mert azt láttuk, hogy nem létezik egy egységes szemléletű, a születéstől az iskolába lépésig tartó időszakot teljes egészében láthatóvá tevő szakanyag, amely az adott váltásokat érintően komplex iránymutatást nyújtana. Ez az erősen gyakorlatorientált kötet abban segít, hogy a szakemberek szemét felnyissa olyan helyzetekre, kihívásokra és azok megoldásaira, amelyek az átmenetek során felmerülhetnek. Hogyan készüljenek fel az átadó és a fogadó intézmények szakemberei a változásokra, hogyan segítsék ebben a gyermeket, a szülőt, hogyan figyeljenek személyre szabottan az adott gyermekre, hogyan kommunikáljanak vele és a szülővel, miként segítsék őket az új, kihívásokkal teli helyzetben. Kiemelt figyelmet fordítottunk olyan speciális felkészülést igénylő helyzetekre, mint például a sajátos környezeti körülmények vagy a gyermek egészségi állapota, vagy eltérő, megkésett fejlődés. A kézikönyv rengeteg ötletet ad, érzékenyít és tudatosságra sarkall – fejezte be mondandóját dr. Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ szakmai vezetője.