Wittner Mária parkja
Felavatták a Wittner Mária 1956-os szabadsághősről elnevezett parkot délután Csepelen. Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), a XXI. kerület polgármestere a rendezvényen kiemelte: a közelmúltban elhunyt szabadságharcos nemes lelkű volt, igaz szívű, a hazájához mindhalálig hű, példakép a jelen és a jövő számára.
Wittner Mária 1937-ben született, 2 éves korától a karmeliták rendjénél nevelkedett. 1956-ban már a Magyar Rádió ostrománál bekapcsolódott a forradalomba, a Corvin közben sebesülteket gondozott, részt vett a fegyveres harcokban, november 4-én megsebesült. A forradalom leverése után Ausztriába ment, de rövidesen visszatért, s 1957 júliusában letartóztatták. 1958-ban halálra ítélték, több mint fél évig volt a halálsoron, 1959-ben változtatták a büntetését életfogytiglanra. 13 évet töltött börtönben; az utolsók között, 1970-ben szabadult az ’56-os elítéltek közül.
1989-től bekapcsolódott a közéletbe, elsősorban ’56-os szervezetek munkájában vett részt, majd 2006 és 2014 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt. A közélettől ezután sem vonult vissza, számos kitüntetést kapott, 2011-ben Csepel díszpolgára lett. Büszkék vagyunk Marika nénire, szabadságszeretetére, bátorságára, meg nem alkuvására – hangsúlyozta a polgármester, majd leleplezték és felszentelték Wittner Mária parkban álló emléktábláját.
Wittner Máriát kitüntették a többi között a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, a Szent István-díjjal és az Emberi Méltóságért-díjjal. Szeptember 14-én életének 86. évében hunyt el. Október 14-ei temetésén részt vett Novák Katalin jelenlegi és Áder János előző államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök.
Központi ünnepünk Egerszegen
Orbán Viktor Zalaegerszegről érkezett. Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából a Mindszentyneum épületének ünnepélyes átadóján tartott beszédében a kormányfő kiemelte: a bennünket, vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló Zalaegerszegen ünnepelni, ahogy ők mondják, csak Zalaegerszegen. Nem értik, hogy Budapest nem azonos az országgal – fogalmazott hozzátéve: a magyar egyházi világ nagyjai nemcsak a hit dolgaiban jelentenek igazodási pontot.
A nagy magyar katolikus egyházfők nemcsak az evangélium hirdetésében jártak az élen, de útmutatással, tetteikkel életükben és halálukban is Mária országát, Magyarországot szolgálták. A legnagyobb magyar egyházfők mindig prófétaként vezették a magyar népet, és ellátták a szellemi országvezetés feladatát a politikai vezetők mellett, vagy ha kellett – és gyakran kellett – a politikai vezetők helyett is. Mindszenty József ilyen főpap volt – tette hozzá a kormányfő. Mivel a fővárosban nem volt központi rendezvény, az ellenzéki tüntetők síppal-dobbal-nádi hegedűvel gyülekeztek Egerszegen, ám nagy bánatukra a szervezők sikeresen távoltartották őket az ünneplőktől.
