ZETApress

Agota Kristof (Kristóf Ágota) magyar származású svájci írónő kultuszregényét, A nagy füzetet is felölelő Trilógia a XX. század végi francia nyelvű irodalom alapműve. Közel negyven nyelvre fordították le. A kötet most új köntösben jelenik meg a Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában.

A nagy füzetből Szász János rendező készített filmet, mely elnyerte a fesztivál fődíját Karlovy Varyban, valamint jövőre, az Oscar-díjért is versenybe száll. A film egy határszéli faluban a világháború idején egy ikerpár felkavaró története. A testvérek túlélése a könyörtelen világban kegyetlen tanulási folyamat, melyet szorgalmasan jegyeznek le naplójukba, a nagy füzetbe. A filmet szeptember 19-től vetítik a hazai mozik.

A Szkéné Színházban ma este 17:30-kor Veiszer Alinda vendége lesz Szász János, a film rendezője és Horváth Csaba, a színpadi adaptáció rendezője, akik a kisregény, a film és a színdarab kapcsán beszélgetnek majd a Műegyetem rakpart 3-ban, Szkéné Színpad melletti kis-előadóban, a K-épület II. emeletén ? tudtuk meg Jusztinger Brigittától. A színpadi adaptáció szereplői: Andrássy Máté, Blaskó Borbála, Krisztik Csaba, Kádas József, Nagy Norbert e.h. / Keresztes Tamás, Simkó Katalin. Zene: Ökrös Csaba. Jelmez: Benedek Mari. Fény: Payer Ferenc. Produkciós vezető: Számel Judit. Támogatók: NKA, EMMI, Magyar Művészeti Akadémia.

Agota Kristof: Trilógia című 450 oldalas remekműve három regény ? az 1986-ban megjelent A Nagy Füzet, az 1988-as születésű A bizonyíték és az 1991-es A harmadik hazugság ? gyűjteménye. Agota Kristof testvérregényei éppoly szétválaszthatatlanok, mint főhősei, az ikerfiúk. Claus és Lucas gyötrelmes köteléke, összetartozása és különválása megragadó allegóriája mindazon erőknek, melyek Közép-Európa hadszínterein testvérek sokaságának fájdalmas elválását kényszerítették ki. A gyerekeket szüleik a fenyegető háború elől nagyanyjukhoz, egy vidéki kisvárosba menekítik, ahol túlélésüket az ikrek csakis a gonoszság és a kegyetlenség iskoláját kijárva biztosíthatják. Történetük borzongató nyerseségét, boldogtalanságát lenyűgözően tükrözi a regény prózanyelvének hűvös szenvtelensége, a kimért mondatok szikársága. A szenvedésnek ez a megrázó és kegyetlenül lélekbe markoló regénye a XX. század magyar emigráns irodalmának egyik legkiemelkedőbb műve.

Kristóf Ágota magyar származású svájci író 1935-ben a Győr melletti Csíkvándon született, gyermekéveit Kőszegen töltötte. 1956-ban családjával Svájcba emigrált, dolgozott óragyárban, előadóként és fogászati asszisztensként is. Mindeközben eleinte anyanyelvén írt verseket, aztán franciára váltva színdarabokat és hangjátékokat, végül regényeket. 2011-es halála előtt néhány hónappal Kossuth-díjat kapott.