ZETApress

Látványos ünnepséggel ma délben felavatták a 3,2 milliárd forintból felújított Nemzeti Lovardát, az eseményen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is. ? Szeretjük Magyarországot, szeretjük a kultúránkat, ezért szeretjük a lovainkat is! ? hangoztatta a miniszterelnök a felújított Nemzeti Lovarda átadásán.

A Keleti pályaudvar tőszomszédságában, a Kerepesi út mellett található 4,5 hektáros alapterületű lovasközpont 1878-ban épült, a II. világháborúban megrongálódott, most a felújítással együtt bővítették is. Az új lovardában helyet kapott egy négy-évszakos pálya, egy díjugrató pálya, egy gyakorlópálya, két fedeles lovarda, négy karám, 176 istálló, jártatógép, futószáras kör, állatorvosi kezelő, valamint több iroda, raktár, konferenciaterem és szociális helyiség. A beruházás keretén belül nemcsak megújultak, de funkciójukat tekintve bővültek is a lovarda egyes részei, például a műemléki védettségű főépület, amely visszanyerte klasszikus klubház jellegét, továbbá egy 770 négyzetméteres Tudásközpont is épült, konferenciatermekkel és irodákkal.

A Kerepesi út 7-beli lovardát azért újíthatta fel 3,2 milliárd forintból a kormány, mert egy példaértékű polgári kezdeményezéssel sikerült megmenteni a pusztulástól, mondta a kormányfő. Szavai szerint a magyarokban megmaradt a lovas nemzeti lelkület, ami a lovas társadalomnak köszönhető, ahogyan az is, hogy az idén 140 éves Nemzeti Lovardát nem tudták ledózerolni, 2006-ban ugyanis még úgy tűnt, itt bizony kő kövön nem marad. Az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy a kormány és a lovas világ jó lóra tett, amikor szövetségre lépett egymással.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy noha a ló ma már ritkábban látható a mindennapi életben, de a szabály maradt a régi: mindenkinek akkora a becsülete, ahogy a lovaival bánik. Kifejtette: senki sem tudhatja pontosan, hogy a magyarok ősei hogyan is érkeztek a Kárpát-medencébe, de az biztos, hogy mindent tudtak a lovakról, és a lovaik is mindent tudtak róluk. ? Be is nyargalászták együtt Európát a feje búbjától a sarkáig, a mai Belgiumtól az Ibériai-félszigetig és a Balkánig ? mondta, hozzátéve: nem zárható ki, hogy azért maradtunk végül itt, a Kárpát-medencében, mert a sztyeppék szabadságához szokott lovaink ezen a helyen érezték magukat a legjobban.

Orbán Viktor szerint sokáig sorolható, mit sikerült kihoznia Magyarországnak a lónevelésből. Kisbér, Kincsem, Imperiál, Bábolna, Hortobágy, Szilvásvárad: híres lovak és híres ménesek. A XX. század viszont elválasztotta a magyar embert a lovától, a magyar huszárnak ugyanis paripájáról leszállva lövészárokba kellett bújnia, majd a magyar gazdáknak be kellett adniuk a lovaikat a kolhozba, a szocializmus pedig a lovaglást úri huncutságnak nyilvánította. ? Most azonban azért jöttünk ide, hogy néhány évtized múlva azt mondhassák az emberek, amikor visszatekintenek erre a hideg februári napra: lehet, ez volt a pillanat, amikor a magyar újra lovas nemzetté nyilvánította magát! ? mondta a kormányfő. Végül hozzátette azt is: ma már elmondható, hogy az állami ménesgazdaságok ismét a magyar lótenyésztés nemes hagyományainak letéteményesei, ahol új Kincsemek és Imperiálok nőhetnek fel.

Az avatón Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke a lovardát a lovasok Országházának nevezte, amelynek feladata szavai szerint, hogy a jövőt építő nagy események helyszíne legyen, és az ország erejét szimbolizálja. ? Sokkal több ez, mint egy lovarda, hiszen ez a Nemzeti Lovarda, sőt a nemzet lovardája ? fogalmazott a 2009 óta elnök Lázár Vilmos. Arra is emlékeztetett, hogy 2002 után veszélybe került a létesítmény, és csak a lovas társadalom összefogásával sikerült megmenteni. A 2010 előtti éveket az értékmentés időszakának nevezte, a Nemzeti Lovarda ugyanis az ingatlanspekulánsok célkeresztjébe került, és az ország akkori vezetői is megadták a támogatást ezekhez a törekvésekhez, sőt gyorsan cselekedni akartak. Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége akkor fát ültetett, és ezzel is ráirányította a figyelmet közös ügyünkre ? emelte ki Lázár Vilmos.

Felidézte, hogy az értékmentést követően elindulhatott a programalkotás és az érdemei munka: létrehozták a lovaságazatot egységként kezelő Kincsem Nemzeti Lovas Programot, amelyről 2012 márciusában kormányhatározat is született. ? A Nemzeti Lovardán kívül is számos lovasiskola és lovaslétesítmény épült az országban, megváltozott a sportágunk társadalmi megítélése, egyre szélesebb lett a tömegbázis, szemléletváltás és szakmai megújulás történt ? sorolta az elmúlt években elért eredményeket az elnök, aki szerint ezeket mindennél ékesebben a megújult Nemzeti Lovarda bizonyítja. Lázár Vilmos végül köszönetet mondott a támogatásért Orbán Viktor miniszterelnöknek, a kormánynak és egész Magyarországnak, majd hozzátette: szerinte ez a bizalom egy olyan befektetés, amely gazdaságilag és társadalmilag messzemenőkig megtérül!