Virágkocsi a Nemzeti Vágtán
Útra kelt a Debreceni Virágkarnevál két virágkocsija! A virágkarnevál egyik szimbóluma, a Szent Koronát ábrázoló virágkocsi a hétvégén Budapesten látható, ami a virágkompozíció elmúlt évekbeli országjárásának immár 14. állomása ? tudatta Kerekes Sándor, a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője.
Az egyik legismertebb és leghíresebb debreceni virágkocsi a Nemzeti Vágta helyszínén, a Hősök terén tekinthető meg. A 40. Debreceni Virágkarnevál óta hagyománnyá vált, hogy évente magyarországi és határon túli városok fogadják ezt a virágkocsit: A Szent Korona tiszteletét tette Budapest, Balatonfüred, Eger, Pécs, Nagyvárad, Cegléd, Kecskemét, Székesfehérvár, Gyula, Tiszafüred városában, tavaly pedig Nagyboldogasszony napján Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek áldotta meg Esztergomban. A kompozíció 2017-ben a Hortobágyi Lovasnapokon, majd ismét Esztergomban járt, a Debreceni Virágkarnevált követően pedig a Nemzeti Vágtán is bemutatkozik. A virágkompozíció tervezője és szobrásza: Pikó Sándor, kivitelező: Szabó Erzsi és Gulyás Tamás, statikus: Kiss Péter.
A tízéves Nemzeti Vágta múlt keddi sorsolásáról idekattintva olvashatunk. A holnapi megnyitó ünnepségen 200 lovas, köztük 150 hagyományőrző huszár vonul fel és 300 gyalogos hagyományőrző katona jelenik meg a Hősök terén. A megnyitó ünnepség részeként fogadalmat tesz annak a 72 településnek a lovasa, akik az Elővágták után több mint 200 lovas közül a Nemzeti Vágta budapesti döntőjébe jutottak. Ezen az eseményen Debrecen városa képviseletében a szabadszállási Hajdú László indul Liptó nevű, hatéves pej ménjével. A versenyző, két munkatársa, valamint a ló futtatásának Nemzeti Vágtával kapcsolatos költségeit Debrecen önkormányzata állja, a ló szállításáról pedig a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. gondoskodik.
A nyáját terelő jó pásztor című Esztergom és Debrecen közös virágkocsija pedig a hétvégén Királyhelmecen mutatkozik be a város napján. Szeptember 15-17-e között rendezik meg Királyhelmecen a XV. Bodrogközi Kulturális Fesztivált, Királyhelmec Város napját és a Szüreti ünnepséget, amely hagyományos szüreti vásárral és felvonulással kezdődik, majd rendkívül gazdag egész napos programokkal, többek között kulturális, kézműves és sportbemutatókkal, számos hazai, magyarországi népművészeti és hagyományőrző csoport fellépésével, továbbá rockénekesek és -együttesek koncertjével várja a város és a környező, valamint távolabbi települések lakóit.
A Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet, illetve a Királyhelmec és a Kassa Megyei Önkormányzat Kulturális Intézménye által szervezett a Királyi Backhiáda keretén belül rendezett kiállításokra is sor kerül. Királyhelmecen, a Mailáth József Regionális Múzeum udvarán tekinthető meg a Nyáját terelő jó pásztor-virágkompozíció. A kompozíció a két vallási központ, Esztergom is és Debrecen megtartó hitéletének közös gyökerét mutatja fel. A keresztény ? keresztyén szimbolikában a bárány a világ bűnét hordozó, a helyettes áldozatot vállaló Megváltó jelképe. Isten Báránya az, aki elveszi a világ bűneit, s megváltásával legyőzi a halált. A zászlós bárány a helvét hitvallást szimbolizáló zászlóra tekint, s a nyájat terelő Pásztorra. Arra a jó Pásztorra, aki bárányait ismeri, nevükön szólítja őket, az elveszett bárányt sem hagyja elveszni, utánamegy, s a nyájáért életét adja. Az eget és földet mintázó cifraszűrben lépdelő pásztor furulyájából a Teremtő Erő, az Ige szökkenti szárba a virágokat. Tervező és szobrász: Pikó Sándor, virágdizájn: Antal István és Antal Istvánné, statikus: Kiss Péter.
