ZETApress

Vigh László nélkül nem lettem volna olimpiai tornászbajnok! ? mondta el Magyar Zoltán Jocha Károlynak, a Budai Polgár munkatársának. Balczó András volt a legkövetkezetesebb szószólója annak, hogy a Buzánszky Jenő sajnálatos távozását követően a Nemzet Sportolóinak megüresedett 12. helyét Magyar Zoltán foglalhassa el.

Nagy örömünkre, a 11 szavazásra jogosult kiválóság a sokfordulós küzdelmet követően végül megállapodott Magyar Zoltán személyénél. Az egykori ferencvárosi kisfiú ? aki tízéves korában kezdett el tornászgatni ? immár másfél évtizede a II. kerület lakója. Így minden itt élő polgártárs egy kicsit a magáénak is érezheti ezt a hatalmas elismerésnek és sikernek számító választási eredményt. Magyar Zoltán a döntés kihirdetését követő napok szokásosnál is érthetően sűrűbb programja ellenére is szívesen vállalta a Budai Polgár felkérését a beszélgetésre. Természetesen a kezdetekről szólt bevezetésként.

MZ: 1963 őszén, a ferencvárosi Telepy utcai iskola 5. osztályos tanulójakét hozott össze a jó sors a ma már 88 éves Harmath József tanár úrral. Ő a tehetségeket a Ferencváros Tornaszakosztályának nevelgette. Ma már régen lemondanak bárkiről, ha tízéves korában szeretne elkezdeni tornászni, akkoriban ez még nem volt halálos bűn. Józsi bácsi igyekezett minél több, fiatal edzőt is megnyerni az FTC-nek, így került oda későbbi mesterem, Vigh László is.

? Ez a találkozás 1965-ben történt. Gondolta volna akkor, hogy ez a kapcsolat mindmáig megmarad? ? kérdezte Jocha Károly, a Jochapress.hu főszerkesztője. Olimpiai tornászbajnokunk válasza és a interjú folytatása idekattintva olvasható.