ZETApress

Intelmek cserkészeknek ?2.

Tegnap megkezdtük hegymászóknak szóló tanácsainkat. Dr. Andok Csaba 1992-ben arról is írt a cserkészfiataloknak, hogy milyen alapvető felszerelésekkel kell rendelkezniük túráik során. Akkoriban a Magyar Cserkész rovatvezetője voltam, s írása az extrém sportokat bemutató hatrészes sorozatom része volt.

Egy jó hátizsák, lehetőleg kényelmes, széles vállpánttal. Gyalogláshoz, szállításhoz előnyös a hordkeretes zsák, mely jó, ha többrekeszes és oldalzsebekkel rendelkezik, így a ki és bepakolás egyszerűbb. Sátor, mely legyen minél könnyebb, felállítása ne legyen bonyolult, fokozott hőszigeteléssel rendelkezzen (pl. duplatető) és anyaga vízhatlan legyen. Hálózsákok között legjobb a pehely vagy műpehely töltés, lehetőleg a zsák fala ne legyen átvarrva sehol, mert itt bejön a hideg. A zsák mindig legyen túl-méretes, hogy szükség esetén öltözetként belebújva se feszüljön ránk.

Főzök és edények. Ismeretesek gáz és benzin üzemű főzők, bármelyik megfelelő. Az edények legyenek kis helyet elfoglalók és könnyűek. Legpraktikusabb az egymásba helyezhető edény sor. Kulacsunk ne legyen törékeny. Nyáron akár könnyűfém, akár műanyag kanna megfelelő. Télen fontos a hőszigetelt kulacs (termosz) és mindig meleg itallal töltsük tele. Elengedhetetlen, hogy mindig legyen nálunk gyufa, lámpa, gyertya, télen hó-szemüveg.

Ha ruházatunk és felszerelésünk megfelelő és rendelkezünk a hegyek közti mozgás alapismereteivel, máris lecsökkentettük a veszélylehetőségeket. Ha még ehhez kellően megfontoltak is vagyunk, alpinista ismereteinket jól alkalmazzuk, és képességeinket nem értékeljük túl (a vágyak és a képességek nem mindig vannak egyensúlyban) gyakorlatilag a tőlünk függő (szubjektív) veszélyeket szinte teljesen kivédtük. A veszélyek másik csoportja a tőlünk független (objektív) veszélyek, melyek felismerése, kellő értékelése, a helyzet kikerülése csak nagy hegyi tapasztalattal lehetséges. Nem szabad a szerencsére bízni sorsunkat.

A tőlünk független veszélyek közül a legfontosabbak

Időjárás megváltozása: a rossz idő (eső, köd, havazás) tájékozódási nehézségeket okoz. A nedvesség, a hideg fokozott igénybevételt jelent, ennek a legjobb kivédése a megfelelő edzettség, állóképesség. A nedvesség csúszóssá, jegessé teheti az utakat, kellő időben gondolnunk kell erre és még óvatosabban kell mozognunk.

Kkőhullásra kell gondolnunk, ha a szikla alatt sok a törmelékkő, ha a hóban lyukakat, becsapódási nyomokat látunk. Fokozott óvatossággal haladjunk és használjuk sisakunkat.

Villámcsapás főleg zivatarok idején fenyeget bennünket. Zivatarfelhők láttán próbáljunk biztonságos menedéket találni. Ha mégis a szabadban kell átvészelnünk a vihart kerüljük a csúcsokat, gericeket, egyedülálló kiemelkedő tárgyakat. Viharok idején ne használjuk a lánccal, drótkötéllel biztosított utakat, mert ezek ilyenkor fokozott veszélyt jelentenek.

Lavinák részletezése könyvnyi anyag, erre itt nincs lehetőség. A legfőbb jó tanács, friss havazás után 3-4 napig ne menjünk hegyi túrára. Téli túrákat csak gyakorlott hegymászóval tegyünk magas hegységekben. Hegyi-patakok gyors sodrásúak és vizük hideg. Az átkelés veszélyes lehet, használjuk a kőgázlókat vagy alkalmazzunk kötélbiztosítást. Télen a befagyott tavak és tengerszemek jegén csak nagy gonddal és körültekintéssel közlekedhetünk. A tó megkerülése a legbiztosabb.

A magasság okozta panaszok már 2000 m körül is jelentkezhetnek. Legyünk mértéktartók és fokozatosan haladjunk egyre magasabbra, hogy szervezetünk tudjon akklimatizálódni, és megszokottá válhasson az oxigénszegény környezet. A fokozott igénybevétel fokozott folyadékvesztéssel jár. A hegyekben fogyasszunk több folyadékot, méghozzá ásványi sókban gazdag leveket.

Ha minden szabályt betartunk a baleset valószínűsége rendkívül kicsi lesz, de mégis előfordulhat. Szükséges, hogy minden hátizsákban legyen alapvető elsősegélycsomag és mentőfelszerelés. Részletesebben: legyen nálunk kötszer, fájdalomcsillapító tabletta vagy injekció, sínezéshez használatos pólya, kihűlés elkerülésére alkalmazható mentőfólia, száraz tartalékruha, gyufa, lámpa. Legyünk határozottak és nyugodtak, megfontoltak baleset alkalmával is.

A legfőbb teendőink baleset bekövetkeztekor: társunkat a lehető legbiztonságosabban minél előbb nyugalomba helyezni. Az első pillanattól óvjuk a hidegtől, kihűléstől. Meleg, száraz ruhát terítünk rá, nem a csupasz földre fektetjük, betekerjük a mentőfóliába, ? fájdalom esetén gyógyszerrel látjuk el ? igyekszünk megnyugtatni, és bizalmat ébreszteni benne, hogy segíteni fogunk és tudunk. A szakszerűtlen mentés lassú és veszélyes, így ha lehet, értesítsük és vegyük igénybe a hegyi mentőszolgálatot.

Elsősegélyként a nyílt sebeket lássuk el fedőkötéssel, a töréseket óvatosan sínezzük és a sérült testrészt lehetőleg ne mozgassuk, ha nagyobb vérzést észlelünk a vérző sebre tegyünk szoros nyomókötést. A test kihűlése fagypont felett is komoly veszély, minden áron meg kell előzni. Ismétlem, legyen mindig megfelelő tartalékruházat!

Minden eszméletvesztéssel járó fejsérülés szakorvosi vizsgálatot igényel. Ilyen esetben ezt minél előbb meg kell szervezni. Gerincsérülés gyanúja esetén a gerincoszlop hajlítása tilos. Csak nyújtott testhelyzetben mozgatható a sérült. Végezetül, aki a hegyekbe vágyik, sose túrázzon egyedül, keressen fel hegymászó egyesületet, ahol tapasztalt társaktól fokozatosan mindent megtanulhat ? fejeződnek be a hegymászó orvos intelmei.