ZETApress

Bírósági történetek ? 47

Lassan tíz éve ül már a bolti sorozatgyilkosként elitélt E. Nándor, s még legalább a másfélszeresét tölti majd a rács mögött. 2023. karácsonyán, 52 évesen nyerheti vissza feltételesen a szabadságát az életfogytig ? de nem ténylegesen életfogytig! ? kiszabott büntetés után.

Az akkor 29 éves vádlottat 2000. novemberében ítélte el az ötfős tanács a Fővárosi Bíróságon. A vádiratban szereplő négy gyilkosságból a ?98. február 3-i csepeli kettős gyilkosságért elmarasztalták, míg a január 17-i erzsébetvárosi és a február 4-i ferencvárosi gyilkosságokból bizonyítottság hiányában felmentették. Az akkori életfogytig tartóból legkorábban 23 év után jöhetett volna ki.

Az ügy fellebbezés folytán került a Legfelső Bíróságra. Az ügyész szerint E. N. követte el mind a négy gyilkosságot, ezért súlyosbítást akart. A vádlott mind a négyben ártatlannak vallotta magát, ezért felmentésért folyamodott. A másodfokú bírói fórum nem tudott dönteni, az ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte a Fővárosi Bíróságot. Ezt már természetesen egy másik eljáró tanács tárgyalta.

S mi volt a gondja a legfőbb bírói fórumnak? Egy FBI jelentésre hivatkoztak, mert az amerikai nyomozók belefolytak az ügy felderítésébe. Ők úgy találták, hogy mind a négy gyilkosságot egy személy követte el, így a sorozatgyilkost mind a négy bűntettért el kell ítélni! A megismételt eljárásnak azt kellett kideríteni, hogy E. N. volt-e ez a személy, s akkor mindegyikért el kell ítélni, vagy nem ő volt az elkövető, de akkor mindben fel kell menteni. Mindent, vagy semmit! ? mondtatnánk az egykori tévévetélkedő után szabadon.

Az újabb eljárásban a bíróság nehéz helyzetben volt. A vádlott közel három évet töltött már a rács mögött, s mivel egyéb üggyel nem volt megkínálva, ártatlansága esetén jókora kártérítésre számíthatott volna. Elítélése esetén ez a veszély nem állt fenn. Végül ez utóbbi történt, s a bíróság mind a négy ügyben elmarasztalta. Egy korábbi büntetéséből feltételesen maradt még tíz hónap, amit így majd szintén le kell ülnie. Ez az ítélet is másodfokra került, mert mindkét fél megfellebbezte.

A mostani ítélet szerint E. N. legkorábban 25 év után szabadulhat, s ezt az ügyész keveselte. Hiába mondta el a bíró, hogy az elkövetéskor még ez volt a kiszabható maximum, ő a harminc évhez ragaszkodott. Az elitélt továbbra is vallotta ártatlanságát, s felmentését kérte. A másodfok végül mindkét fellebbezést elutasítva hagyta jóvá az elsőfokú ítéletet. A 2023-as szabadulás azért lesz feltételes, mert az elitélt börtönbeli viselkedése alapján dönt róla majd akkor a bíróság.

Érdemes megemlíteni még, hogy E. N. miként kapott lehetőséget a gyilkosságok elkövetésére. Korábbi ? négy éves ? fegyházbüntetéséből 1997. karácsonyán kedvezménnyel szabadult, s a jogerős kiutasító határozat miatt el kellett volna hagynia az országot. Szerb állampolgár volt, de mivel útlevele a börtönévek alatt lejárt, nem lehetett áttenni a határon. A kiskunhalasi határőrségi közösségi szállásra került, ahol ahelyett, hogy hivatalból intézték volna ügyét, három napos eltávozási engedéllyel a fővárosba irányították az útlevél beszerzésére ?98. január másodikán. E. N. ezután már nem tért vissza a szálláshelyre, s Szerbiába sem akart visszamenni.

Az is érdekes, hogyan került E. N. a Rendőrség látókörébe. A Fenyő-gyilkosság kapcsán, az ötmilliós nyomravezetői díj reményében tanúkihallgatásra jelentkezett a BFRK-n. Ott hamis néven jelentkezett be, ami a kiutasítás miatti körözése okán tulajdonképpen érthető is lenne. Később ezt is a terhére rótták a bírósági eljárásban, mert okirat-hamisítással, és a hatóságok félrevezetésével vádolták. Más kérdés, hogy a különösen fontos ügyekben, tanúvédelmi szempontból kaphat más nevet is valaki, de ezt mindig a hatóságoknak kell kezdeményezniük. Itt most nem erről volt szó, a nyomozók legalábbis ezt mondták a tárgyaláson. Igaz a négy gyilkossághoz képest ez csak piti ügynek számított az ítélet meghozatalakor.