ZETApress

hírportál

Több lakás, mint háztartás

A hazai lakásállomány átlagos színvonala – a megelőző évtizedek tömeges lakásépítkezésének köszönhetően – napjainkra, az európai országokkal összehasonlítva, jobb, mint az ország általános gazdasági helyzete – állapította meg a Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) 1996-ban megjelent jelentése.

A dokumentum legfontosabb megállapítása az, hogy megszületett ugyan az új lakásépítési koncepció, de még várat magára a lakáscélú támogatás új rendszerének kidolgozása, és hiányoznak a piaci lakásfinanszírozás olyan új intézményei, mint a lakás-takarékpénztárak, a jelzálogintézetek és a jelzálogkötvény intézménye. A KEI javaslata szerint az elkövetkező négy-öt esztendőben ki kell jelölni a lakáspolitika célrendszerét. A többszintes, többlakásos épületállomány rehabilitációjára központi intézkedéseket kell foganatosítani. A fiatal házasok és a szociális helyzetük miatt rászorulók lakáshoz juttatását az ingatlanadó bevezetésével szükséges támogatni, ezt egészítené ki a költségvetés hozzájárulása. A lakásépítés- és fenntartás forrásainak további részét a piaci szektornak kell szolgáltatnia.

Míg az 1976 és 1980 közötti években átlagosan 90 ezer lakás épült, addig ez a szám 1991 és 1995 között 25 ezerre csökkent. Megnövekedett az utóbbi időben a lakások átlagos alapterülete is, 66-ról 93 négyzetméterre, 1994-től kezdődően a háztartások számát meghaladja a lakások száma, így száz lakásra már csak 98 háztartás jut, 2010-ben várhatóan 89. Vagyis egyre többen lesznek azok, akiknek tulajdonában több lakás is található.

A lakáscélú költségvetési kiadások 1994-96-os összegének 56-67 százaléka a múltból örökölt teher, a már felépült lakásokkal összefüggő kiadás. Ez azt is jelenti, hogy az elkövetkező évtizedben csökkenni fog a lakásállomány bővítésére fordítható összegek nagysága. A nagycsaládosok 80 százaléka zsúfolt lakásban lakik, a létminimum alatt élő háztartások aránya pedig megközelíti a 11 százalékot.

A lakásár/jövedelem hányados magasabb mint a nyugat-európai átlag (12 évi jövedelem fedezi egy épülő új lakás átlagos árát). A meglévő lakásállomány összetétele is kedvezőtlen, 17 százalékuk egyszobás, a komfort nélküliek és a félkomfortosok száma megközelíti a 20%-ot. Minden tizedikből hiányzik a közcsatorna, 50%-uk pedig nincs a közcsatorna-hálózatba bekötve. A jelenleg megépülő évi 25 ezer lakás helyett negyvenezerre lenne szükség, ahhoz, hogy a négymilliós lakásállomány jelenlegi műszaki színvonalát megőrizzék. Egy átlagos lakás százéves várható élettartamát figyelembe véve két-háromszori teljes felújításra lenne szükség – írta Szarvas István az 1996. március 8-i, pénteki Esti Hírlapban.

Szóljon hozzá!