Iparpolitikai koncepció kérdőjelekkel
A GTE 4. alkalommal rendezett Budapesten konferenciát az iparpolitikai koncepcióról 1995 őszén. Dr. Rittinger János elnök megnyitójában elmondta, hogy rendszeresen véleményezik az IKM anyagait, sajnos észrevételeiket nem mindig fogadják meg.
A főelőadást tartó Soós Károly Attila, az IKM államtitkára elmondta, hogy reális esély van az ipari termelés évi 3-6 százalékos növekedésére. A hazai GDP az ezredfordulóig 0-3 százalék közötti növekedési sávban mozog. Ennek feltétele, hogy a jelenlegi beruházási dinamika fennmaradjon, ez segíti az ipari modernizációját és bővíti belföldi piacait.
Speciális beruházás-ösztönzési lépések egyrészt az adórendszeren belüli elemek, amelyek a termelő beruházásokat, a nagybefektetőket kiemelten ösztönzik, és az amortizáció-elszámolási kedvezményeket bővítik, másrészt a hitelfelvétel lehetőségeit a kamatköltségek csökkentése révén javító hitelkonstrukciók, elsősorban az exportorientált beruházások esetében.
Tétényi Tamás, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy a március 12-i árfolyam-politikai intézkedésekhez hasonló pénzügyi beavatkozásra a közeljövőben nincs lehetőség. Az intézkedések hatására a gazdaság versenyképessége 9-11 százaléktól növekedett. A jövő évben várhatóan 19 százalékkal emelkednek a bérek, az infláció 20-21 százalékos lesz. Az előre bejelentett forintleértékelés 15 százalékos devalvációt jelent.
Bagó Eszter, az IKM főosztályvezetője elmondta: bár szeptemberben megtört az ipari termelés növekedésének dinamikája, volumenében még így is 6-7 százalékkal többet tennél a magyar ipar, mint tavaly. A termelékenység 12 százalékkal nőtt, a foglalkoztatottak létszáma pedig 5 százalékkal csökkent. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi vegyes vállalatoknál hazánkban 2-2,5-szeres a termelékenység a magyar cégekhez képest, viszont a nyereségük ezzel nincs arányban. Ennek valószínűleg az az oka, hogy közülük többen kiviszik Magyarországról a profitot oly módon, hogy az alapanyagokat magasabb áron hazájukból exportálják Magyarországra.
Bihari István, az OMFB tanácsának elnöke elmondta, hogy a vállalatok és az állam visszautasította a műszaki fejlesztést. Felmérésük szerint a vállalatok 65%-a egy fillért sem költ műszaki fejlesztésre. Papanek Gábor, a GKI Rt. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az iparfejlesztéshez nem hitel, hanem tőkebefektetés kell; véleménye szerint az ipari tőke hiányának oka, hogy idehaza nincs komoly tőzsde.
Angyal Ádám, az Ikarus Rt. elnöke arról szólt előadásában, hogy pénzfelhasználási szokásaink rosszak. A pénzt kemény munkával kell megkeresni, mert akkor vigyázunk az elköltésnél. A bankkonszolidációt és a vállalatok szanálását elhibázott lépésnek tartja. Dániában az Ipari Minisztérium 19 főből áll, és szerinte hatékonyabb, mint a magyar. Kisfalvi Tibor, a GTE Ipargazdasági Központi Szakosztály titkára arról szólt, mi maradt ki az iparpolitikai koncepcióból. Ezek: a foglalkoztatottság, az elmaradt térségek, az agráripari témák és a kisipar.
A konferenciánkat megelőző sajtótájékoztatónk nyomán a Magyar Nemzet, az Új Magyarország, a Magyar Hírlap és a Napi Gazdaság, míg a konferenciánkról az Észak-Magyarország, a Vas Népe, a Hajdú-Bihari Nap, a Fejér Megyei Hírlap, a Zalai Hírlap, a Heves Megyei Nap és a Jászkun Krónika tudósított ? olvasható a Gépipar 1995. 11-12. számában.
