Az OMFB helye ?95-ben
Köztudott, hogy a ?94-es kormányváltás során az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság függetlensége megszűnt, és az ipari és kereskedelmi miniszter irányítása alá került. Bihari István, az OMFB elnöke több alkalommal kifejtette, hogy nem találja megfelelőnek a jelenlegi helyzetet.
Erről a kijelentésről kérdezte ?95-ben Szarvas István Pál László leköszönő és Dunai Imre újonnan kinevezett ipari és kereskedelmi minisztert. PL: Jogosnak tartom a felvetést, el tudom képzelni, hogy magasabb szintre kerüljön az OMFB, valóban nincs megfelelő helyen. DI: Nem tudok jelenleg válaszolni erre a kérdésre, mint közigazgatási államtitkárnak nem volt rálátásom az OMFB tevékenységére. Egy tény, szükség van arra a tevékenységre, amit ellát.
Az USA hazánk 5. legnagyobb kereskedelmi partnere
Charles Huebner, a Magyar?Amerikai Vállalkozásfejlesztési Alap (MAVA) ügyvezető igazgatója a Külkereskedelem 2000 című konferencián hozzászólásában elmondta, hogy Magyarország munkaerőpiaca jól képzett alkalmazottakat vonultat fel, akik azonos termelékenységi szinten vannak a németországi munkaerővel.
A magyarországi munkaerő olcsóbb a szingapúrinál és a hongkonginál, viszont drágább a malajziainál. Vonzó lehet a külföldi befektetők számára, hogy a magyar munkaerő Nyugat-Európához képest kevesebbet hiányzik munkahelyéről. Évente ez Magyarországon 1-2 százalék, miközben ez az arány az európai átlagban eléri a 8-10 százalékot, a Távol-Kelet országaiban pedig évente 16 százalékos. Charles Huebner befektetési lehetőségként hazánkat Portugáliával hasonlította össze, s kifejtette: Magyarország ? a csehekkel és a lengyelekkel ellentétben ? már lenyelte a csődök piruláját, és a térségben csak itt volt valóságos privatizáció.
A vámpótlék nem ösztönzi a hazai ipar tevékenységét
A Figyelő Klub áprilisi rendezvényén Hetényi Péter, a Siemens vezérigazgatója annak a véleménynek adott hangot, hogy a vámpótlék bevezetése nem feltétlenül ösztönzi a hazai ipar tevékenységét. A Siemens Rt-nél ez a versenyképességet kedvezőtlenül befolyásolja, mivel az infrastrukturális termékeik gyártásához az alapanyagokat és az alkatrészeket importból kell beszerezni, mert a hazai minőség nem megfelelő. Eddig csak az ezekre a kivetett 10 százalék vám volt a hátrányuk, most ezt tovább növeli a 8 százalék vámpótlék.
A Nemzetközi Valutaalap feltételei
Mint ismeretes, a közelmúltban a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége tárgyalást folytatott Budapesten a magyar kormány képviselőivel. A Valutaalap öt pontban foglalta össze azokat a fő szempontokat, amelyeket a magyar pénzügyi vezetésnek figyelembe kell vennie ahhoz, hogy az ország hitelszerződést köthessen az IMF-fel, nevezetesen: a költségvetési hiány lényeges csökkentése, a monetáris és bérpolitika átalakítása, ami a nemzetközi versenyképesség fenntartását eredményezi. A közigazgatási szektor strukturális reformja, amibe egyebek között a szociális ellátásoknál alkalmazandó rászorultsági elv is beletartozik, valamint az adórendszer torzításainak kiszűrése, az állam csökkentse az aktivitását a vállalati és bankszektorban, a folyó fizetési mérleg egyensúlyba hozása, vagyis a külföldi tartozás növekedésének megakadályozása.
Van esély a Valutaalappal való megállapodásra
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke előadást tartott angol nyelven, a HIPA (a Magyarországi Nemzetközi Sajtóegyesület) rendezvényén. Előadásában kifejtette: a stabilizációs programcsomag következetes megvalósítása azért is fontos, hogy a külföldi magánhitelezőket és befektetőket meggyőzzük, Magyarország kulcskérdésnek tekinti a stabilizáció megvalósítását. Ha a makrogazdasági mutatók megfelelően alakulnak, remény van a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodásra.
A Bokros-csomag Surányi szerint csak az első lépés ahhoz, hogy rendezzük az ország gazdasági helyzetét, jövőre tovább kell csökkenteni az államháztartási kiadásokat. A jegybank elnöke szerint az ország külső nettó államadóssága nem aggasztó mértékű a GDP-jéhez viszonyítva, mivel a hivatalosan nyilvántartott GDP-hez képest az ország valódi gazdasági teljesítménye lényegesen nagyobb ? olvashattuk a Gépipar 1995. 7-8. számában.
