ZETApress

Szarvas István beszélgető partnere 1995. elején Takácsy Gyula, a Magyar Gazdasági és Munkaadói Szövetség alelnöke, a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. igazgatóságának tagja, aki az Antall-kormány alatt országgyűlési képviselő és az MBFB Rt. elnöke volt.

Az interjú még Békési László pénzügyminiszter lemondása előtt készült, de úgy érzem tanulságos. ? Takácsy Úr! Ön az MGMSZ közgyűlése utáni sajtótájékoztatón a nyomor egyensúlyának nevezte azt, hogy először stabilizálni akarják a gazdaságot, és utólag lehet a növekedéssel foglalkozni. Kérem, fejtse ki bővebben ezt a kérdést!

TGY: A vita ma Magyarországon egyértelműen arról folyik, hogy először kell-e egyensúlyt létrehozni és csak utána megindítani a növekedést, vagy pedig először a növekedést kell megindítani, és csak azzal lehet fokozatosan egyensúlyt létrehozni. Véleményem szerint az a korábbi elképzelés, amely közel tíz éve a magyar pénzügyi és monetáris politikát jellemzi, hogy mindig először különböző, bizonyos pénzszűkítő akciókkal, és a gazdaság visszafogásával igyekeztek egyensúlyt teremteni, az fokozatosan negatív spirálba viszi a gazdaságot. Vagyis egyre kisebb teljesítményt hoz létre a gazdaságban, és ezáltal tulajdonképpen nem sikerül létrehozni az egyensúlyt. És ha mégis, mivel ez visszafejlesztésével jár, akkor ez a nyomor egyensúlya lesz.

? Végső soron a Békési-programot ilyennek lehetett tekinteni, vagy nem egészen?

TGY: Úgy gondolom, hogy a Békési-programot nem lehetett ilyennek tekinteni, hiszen a Békési által fémjelzett kormányprogram a növekedést és az egyensúlyteremtést azonos értékrenddel fogadta el. Tehát azonos fontosságúnak tartotta. A gond azonban az, hogy az elmúlt időszakban a növekedéssel kapcsolatos intézkedések kevésbé jelentek meg, inkább az egyensúlyra való törekvés a jellemző, és az sem mondható, hogy következetesen. Ennek az eredménye az 1994. év kedvezőtlen egyensúlyi helyzete. Ugyanakkor az 1994. év egyáltalán nem olyan rossz, mint ahogy nagyon sok közgazdász mondja. Hiszen végre megindult a gazdaság növekedése is. Ha ezt az 1993 évhez hasonlítjuk, akkor körülbelül az export és az import is azonos nagyságban növekedett. Van tehát pozitív elmozdulás, ezért, megítélésem szerint, a növekedést hangsúlyozó elképzelést kellene megvalósítani. Biztatni kell a gazdaságot, és biztosítani számára a felhalmozást, az innovációt, a fejlesztést, amely azután megnövekedett gazdasági potenciállal képes olyan versenyképességre szert tenni, amely fokozatosan az egyensúlyt is helyrehozza.

A mérleg nyelve

A nemzetközi vámnapon Arnold Mihály vezérőrnagytól megtudtuk, hogy az ország jelenlegi nehéz gazdasági helyzetében jelentős eredményként könyvelhető el az, hogy az 1990. évi 110 milliárd forinttal szemben 1994-ben nem végleges adatok szerint 439,5 milliárd forintot fizettek be a költségvetésnek, A tervezetthez képest is 70 milliárd forinttal nagyobb összbevétel a jelentős mértékben megnövekedett utas- és áruforgalomnak köszönhető. Tavaly 130 országból mintegy 115 millió állampolgár lépte át a magyar határt, Európa egyik legnagyobb tranzitforgalmát lebonyolítva ezzel. Közel 3,5 millió volt az 1994-ben benyújtott vámokmányok száma. A vámdiplomácia sikere, hogy a magyar vámigazgatás tagja lett a Vámigazgatások Világszervezete politikai bizottságának és képviseli a kelet-európai térséget.

Hogyan működik a Független Vámszakértők Egyesülete? ? kérdezte Szarvas István

AM: Az egyesületet olyan szakemberek hozták létre, akik szívükön viselik a vámügyi kérdések sorsát. Olyan fórumot kívántak létrehozni, amely a hatóság és az ügyfél közötti jogviták esetén a megegyezést biztosítja. Én, mint tiszteletbeli elnök veszek részt a munkában. A Vám- és Pénzügyőrség január óta pártoló tagja az egyesületnek. Úgy gondolom, és a megnövekedett határforgalom is alátámasztja azt a tényt, hogy az országnak kiszámítható és szektor-semleges hatósági eljárásokra, ehhez kapcsolódóan új, stabil vámtörvényre van szüksége. Ha ez a törvény megszületik, az egyesület lehet a mérleg nyelve a hatóság és az ügyfél közötti vitában.

Gyorsuló inflációra számít a Gazdaságkutató Rt.

A GKI Gazdaságkutató Rt. a kormány március 12-i csomagtervét kései (de még nem elkésett), alapvető vonalaiban helyes, radikális kiigazításnak tekinti. A késés miatt azonban a stabilizációs lépések szükségszerűen drasztikusabbak és kiélezettebbek lettek. A prognózis szerint a GDP az idén stagnál, az ipari termelés egy százalékkal növekszik, a belső reálkereset három százalékkal csökken, az infláció 28-29 százalékos lesz.

A GKI tanulmánya a helyzet bemutatásán kívül javaslatokat is magában foglal. Véleményük szerint a forintleértékelés bejelentett mértékét jó volna maximumként kezelni, ha a helyzet kedvezően alakul a második fél évben át kell térni kisebb leértékelésekre. Szerintük a vámpótlék jelentős részét exportfejlesztési célokra kellene fordítani.

A Gépipar arra a kérdésére, hogy a nem regisztrált munkanélküliek számát mért nem tartalmazza az anyag, Vértes András elnök-vezérigazgató azt válaszolta, hogy olyan nagy a bizonytalansági tényező, hogy csak a regisztráltak becslésére vállalkoztak, ezek számát 550 ezerre becsülik év végére.

Másfél milliós franktámogatás minőségbiztosítási rendszerre

A Framochem Kft. volt az első olyan Magyarországon működő cég, amely egyidejűleg mind a kompetens magyar, mind a megfelelő francia szervezettől ISO 9002 szerinti tanúsítványt kapott minőségbiztosítási rendszerére. A tanúsítvány átadásakor jelen volt Franciaország magyarországi nagykövete és Soós Károly Attila, az IKM államtitkára is. Az államtitkár kifejtette, hogy napjainkban a termékek és szolgáltatások minősége a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben hat a versenyképességre. A külföldi és hazai piacokon folyó gazdasági verseny egyre inkább minőségi versennyé válik.

A magyar vállalatok háttérbe szorulása a piacokon, az exportteljesítmények visszaesése éppen a nem megfelelő minőségre vezethető vissza. Ma hazánkban jelenleg mintegy 130-ra tehető a különböző független, harmadik fél által tanúsított minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező cégek száma, majd arról szólt, hogy a francia kormány a közelmúltban másfél millió frankos támogatást biztosított magyar iparvállalatok minőségbiztosítási rendszerének fejlesztésére. ? Úgy ítéljük meg, hogy ez ? kiegészítve hasonló nagyságú magyar hozzájárulással ? még szorosabbá fogja tenni az országaink közötti gazdasági együttműködést, és elő fogja segíteni termékeink versenyképességét ? fejezte be beszédét Soós Károly Attila.

Az iparpolitikai koncepció alapelvei továbbra is megfelelőek

Sikeresnek bizonyult az IKM-ben megtartott ipari konzultáció, amelyen Dr. Hegyháti József helyettes államtitkár válaszolt az üzemi, a szakújságírók és a napilapok tudósítói kérdéseire. Mintegy két óra hosszát állta az újságírói kérdések ostromát. Az iparpolitikáért felelős helyettes államtitkár szerint az iparpolitikai koncepció alapelvei továbbra is aktuálisak, bizonyos részei korszerűsítésre szorulnak, ma ugyanis a felzárkózás feltételeit kell megteremteni. A koncepció átalakításának munkáit a tárca már megkezdte. Hegyháti József úgy véli, hogy a következő három évben 3-5 százalékkal növekedhet az ipar termelése évente.

A tárca főbb feladatai: a versenyképesség fokozása, a beruházások ösztönzése, a kutatás-fejlesztés támogatása, az exportösztönzés és a válságmenedzselés. Gyárfásné Dr. Fekete Judit minisztériumi sajtó-főosztályvezető, a tanácskozás háziasszonya ígéretet tett arra, hogy a jövőben hasonló tájékoztatókat szervez az üzemi és szaklapok újságíróinak ? olvasható a Gépipar 1995. 3-4. számában, Szarvas István szerkesztésében.