ZETApress

Sorozatunk mai vendége Dr. Geleji Frigyes, a kémiai tudományok doktora. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnök-helyettese a műszaki tudományok és műszaki fejlesztés terén végzett több évtizedes, kimagaslóan eredményes munkássága elismeréseként ?94-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje-kitüntetésben részesült.

Az elnökhelyettes Belgrádban született. 1950-ben szerezte meg a szerves kémiai technológiai szakon a vegyészmérnöki oklevelet. 1950-től 1967-ig Műanyagipari Kutató Intézetben dolgozott különböző beosztásokban. 196l-ben igazgatóhelyettes, de egyben a szintetikus szál osztályt is vezeti. Erről az időszakról így vall: ? Az egyetem elvégzése óta műszaki fejlesztéssel foglalkoztam. Abban a szerencsés helyzetbe voltam, hogy akkori szerelmemnek, a műanyagiparnak a kutatásaival foglalkozhattam a Műanyagipari Kutató Intézetben. Ott különböző műanyagok fejlesztésével, előállítási technológiáinak kidolgozásával foglalkoztam és ezek közül számosat meg is valósítottam, és még ma is alkalmazzuk azokat az eljárásokat.

A kaprolaktám foszforsav polimerizációjának mechanizmusa címmel 1962-ben megvédi kandidátusi disszertációját. 1967-ben helyezték a Magyar Viscosa Gyárba műszaki fejlesztési igazgatóhelyettesnek. Poliamid és polipropilén szálak tulajdonságainak módosítási lehetőségei címmel 1979-ben védi meg akadémiai doktori disszertációját. A kitüntetettel az OMFB múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk. ? Elnök-helyettes Úr! Mikor került Ön az OMFB-hez? ? kérdezte tőle 1994-ben Szarvas István.

GF: Tizenöt évvel ezelőtt, 1979 januárjában, először az OMFB könnyűipari és szolgáltatástechnikai szaktitkárságának voltam a vezetője. Itt elsősorban a textilipari nyersanyagstruktúra vizsgálatában, és az új száltípusok alkalmazásában volt módom tudományos munkát végezni. Az OMFB elnökhelyettesévé 1986 májusában neveztek ki. Felelősségem a vegyipar, a könnyűipar és az élelmiszer-gazdaság, a biotechnológia, az anyagmozgatás és csomagolás, a korrózióvédelem műszaki fejlesztésével kapcsolatos területekre terjedt ki. 1989-ben majdnem egy évig megbízást kaptam az OMFB vezetésére.

? Mivel foglalkozott abban az időszakban az OMFB?

GF: Ebben az időszakban az OMFB a népgazdasági jelentőségű műszaki fejlesztési kérdésekben a Miniszter-tanács tanácsadó szerve volt Alapvető feladata volt, hogy tudományosan megalapozott, a legkorszerűbb technika és gazdaságosság körülményeit kielégítő elképzeléseket javasolnom a fejlesztési feladatok megoldására az ipar, az építőipar, a közlekedés és a mezőgazdaság ipari vonatkozású területein. Erre az időszakra esik az egész magyar műszaki fejlesztés infrastruktúrájának kialakítása, a működtetés megfelelő beindítása. A pályázati rendszer alapjainak kidolgozása.

? Jól tudom, hogy 1990-ben megkérdőjeleződött az OMFB léte?

GF: Valóban így volt. A műszaki fejlesztés a világon mindenütt jelentős állami támogatással, hozzájárulással történik. Hazánkban a politikai és gazdasági változások kapcsán 1990-ben megkérdőjeleződött, hogy a műszaki fejlesztés támogatásában van-e az államnak szerepe. Szerencsére a kormány felismerte ennek a dolognak a fontosságát, és Dr. Pungor Ernő akadémikust, egyetemi tanárt először 1990 nyarán az OMFB elnökévé nevezte ki a miniszterelnök, majd ugyan ennek az évnek a végén tárca nélküli miniszteri ranggal becsülte meg. Ezáltal elismerve az egész terület fontos szerepét.

? Elnök-helyettes Úr! Hogyan látja az OMFB a műszaki fejlesztés helyét és jövőjét?

GF: Úgy gondolom, hogy ebben az átalakulásban a most leköszönő kormány is felismerte ennek a dolognak a jelentőségét Tárca nélküli miniszter a felelős ezért a funkcióért. Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján azt gondolom, hogy még ennél is tovább kellene lépni, ha mód van rá. Tudom, az államigazgatási költségeket csökkenteni szándékoznak, mégis azt hiszem, ez olyan fontos, az egész gazdaságot átszövő problémakör, a Kormányban a továbbiakban is miniszteri jelenlétének kell lennie. A parlamentben a természettudomány és a technológia fejlesztése nem kapott igazi képviseletet, például nem volt ilyennel foglalkozó parlamenti bizottság.

Véleményem szerint ilyet is létre kell hozni a következő parlamentben. A technológiák azon kívül, hogy egy gazdaság fejlettségét és továbbfejlődési lehetőségét meghatározzák, nagy hatással vannak az egész gazdaságra, a jólétre, és ezen keresztül az egész társadalom minőségi életformájára. Ennek tehát valahol a politika középpontjában kell lenni. Nem elegendő a gazdasági szabályozókban és a pénz elosztásának célszerű normáival foglalkozni, mert az nagyon fontos és nélkülözhetetlen ugyan a technológia fejlesztéséhez, de nem elég. Kihat az iparra, a mezőgazdaságra és a szolgáltatásokra. Ezekkel szakszerűen kell foglalkozni, és ott kell lenni, amikor a pénzeket elosztják különböző célokra, ehhez pedig miniszterre van szükség.

? Elnökhelyettes Úr! A GTE teljes tagsága nevében, sikerekben gazdag, hosszú életet kívánva gratulálunk a kitüntetéséhez és kérjük, hogy mint eddig, segítse munkánkat ? jelent meg a Gépipar 1994. 5-6. számában.