ZETApress

Esetek a mentők hétköznapjaiból ? 37

Mosonyi utcai üzlethelyiségbe hívták 1995. februárjában a Delej utcai esetkocsit. A kivonuló bajtársak nem is sejtették, hogy ferde szemmel nézik majd a ténykedésüket. Nem egy testi hiba, inkább születési adottság tette ilyenné a sérültet, s az áldozatát. Mindketten kínaiak voltak. S hogy miért volt szükség a rohamkocsi munkájára? Mert lehet, hogy bandák közötti le-számolás kezdődött a fővárosban.

Aznap este Xu Li, a Láb Kft. vezetője üzletének pincéjében matatott. Felesége az utcán várta a családi Mercedesben. Hirtelen két kínai férfi futott le a lépcsőn, s egyikük – Liu Zhigang – késével megsebesítette a családfőt. A szúrás komoly volt, a szívburkot érte. A sértett sem volt rest. Saját méretes halefét vette elő, s visszaszúrt. Ellenfele holtan rogyott össze. A második támadó – Li Lin – menekülésre fogta a dolgot. Felrohant a lépcsőn, miközben a házigazda Policáj! – kiáltásokkal üldözte. Mégsem sikerült elkapnia, mert szúrt sebe egyre inkább akadályozta a mozgásban.

A kiáltozásra a közeli rendőrségen is felfigyeltek, s ők kérték számára a rohammentőt. A kiérkező mentőorvos a támadónál – Liu Zhigangnál – csak a halál beálltát tudta megállapítani. A szíven szúrt Xu Li-t a Honvéd Kórház Traumatológiai Osztályára szállították. Ott rögvest megműtötték, s az intenzív osztályra helyezték. Orvosai szerint az első nyolc nap a műtét után a legkritikusabb. Addig viszont az orvosokkal együtt a rendőrök is őrizték. Az egyik támadó még szökésben volt.

Az eseményt követően a rendőrök is forró nyomon indulhattak. A kórházba szállított kft.-tulajdonos feleségét reggelig faggatták. Nem gyanúsítottként hallgatták ki, nem ezért kínozták olyan sokáig. Sokkal prózaibb oka volt a dolognak. A hölgy nem beszélt magyarul, a tolmács nem értett kínaiul. S mielőtt bárki ezek után negatív véleményt formálna a tolmács tudományáról, ki kell ábrándítanom. A ferdeszeműek birodalmában legalább 400 féle nyelvjárás létezik, s a tolmácsok sem ismerhetik mindegyiket. A rendőrök közel tíz tolmácsot felkeltettek aznap éjjel, mire valaki szót értett a férje életéért aggódó feleséggel.

Mint az asszony elmondta, a szökésben lévő Li Lin egy 30 éves férfi, aki feleségével együtt az újpalotai piacon árult néhanapján. A sértett felesége is mellette árulta a lábbeliket. A Láb Kft. tulajdonosát ezért el sem ítélhetjük. Megárultak egy gyékényen, idézhetnénk a török közmondást, ha nem fordultak volna véres drámába az események.

Hogy zsarolás, konkurencia harc, vagy védelmi pénzek kizsarolása okozta-e a konfliktust, a rendőrség dolga kideríteni. Akkor még azt sem tudhattuk, csak Xu Li-t, vagy másokat is kiszemeltek áldozatul. Mivel egy héttel később Angyalföldön, majd egy napra rá Zuglóban ért kínai üzletembert támadás, a rendőrök hajlamosak az utóbbit feltételezni. Félnek a folytatástól. Reméljük, hogy talán nem kell elszenvednünk határainkon belül a kínaiak belharcát. Ennek úgyis mentőseink, rendőreink látnák csak a kárát.

A hazánkban élő külföldiek is mentőellátásra szorulnak, ha megsérülnek, támadóikat meg a magyar rendőröknek kell üldözni, így van ez akkor is, ha feketén dolgoznak, ha alig fizetnek valamicske adót és járulékokat. A Mosonyi utcában szívenszúrt Xu Li-nél más volt a helyzet, ő becsületes, adófizető, iparengedéllyel rendelkező kereskedő volt. Lehet, hogy ez nem tetszett ferdeszemű honfitársainak? Rájuk ugyanis sajnos nem ez a jellemző. Inkább csempész ügyeikről hallhatunk!

A fenti eset óta több mint tíz év telt el, s akkori aggodalmunk nem volt hiába való. Azóta már több külföldi állampolgárt ért támadás, többük életét kioltották. Az egyik angyalföldi lakásból mellbelőtt vietnámi fiatalembert szállítottak kórházba a mentők életveszélyes állapotban. Igaz, az ázsiaiak mellé honfitársaink is felzárkóztak. Egymást érik a véres leszámolások, a robbantások úgy vidéken, mint a fővárosban. Vajon meddig lesz ez így? S a mentősöknek ilyenkor is elsőként kell odasietni, és segítséget nyújtani!