ZETApress

hírportál

Megmenekültek a felügyelők

Ami a nagyvilági furcsaságokból kimaradt – 14

Az alábbi történet valóságtartalmát a tegnapihoz hasonlóan ugyancsak nem ellenőrizhettük. Amíg a tegnapira büszke lehet a felügyelő, addig a legalább tíz évvel ezelőttivel nem lehet dicsekednie! Reméljük, hogy egyszeri botlás volt, s egy életre tanult belőle.

Kertes házak között járőrözött az összeszokott páros. Az egyik ház előtt sittel teli konténert vettek észre. Van-e vajon engedélyük a közterületen tároláshoz? – merült fel bennük, s becsengettek. Fiatal fiú nyitott ajtót. Már nem gyermek, de még nem felnőtt. Dolgozhat is már, vagy tanuló is lehet. Nincs itthon az édesapám – felelte a felügyelőknek. – Ő hozatta a konténert, mert építkezik.

A felügyelők módszeresen kikérdezték a fiút. Megtudták, hogy a konténert a hét elején tették le, s csak a jövő hét keddjén viszik el a járdáról. Péntek lévén tehát további négy napig foglalja el engedély nélkül a közterületet. Az engedélyt ugyanis – mint ahogy a fiú elmondásából kiderült – elfelejtették beszerezni.

Felejtsük el az elmúlt négy napot – mondta atyáskodva az egyik szürkeruhás –, s csak a jövőről beszéljünk. Ha előbb erre járunk, ha hétfő óta naponta itt vagyunk, mostanáig a kétezer forintos napi tétellel számolva már tízezer forintnyi birságnál tartanánk. Ezt mi most nem kérjük, de az elkövetkező napokra vonatkozó bírságot igen.

Helyszíni bírság az előttünk álló napokra

Mára, szombatra és vasárnapra fizesse meg a napi kétezer, azaz összesen hatezer forintnyi helyszíni bírságot, s megígérjük, hogy keddig nem jövünk, folytatta. Akkor viszont, ha még mindig itt lesz a konténer, újabb kétezer forintot fogunk kiszabni. Még mindig jobban jár így, mintha feljelentenénk, mert akkor mi az előző négy napot is beírjuk, s a szabálysértési előadó minimum harmincezer forintot fog kiszabni. Ezt úszhatja meg most azzal, hogy kifizeti nekünk a hatezret.

Felhívom a nagybátyámat – mondta a fiú, s bement a lakásba. Pár perc múlva hozta a pénzt. A felügyelők átadták a hatezer forintértékű nyugtaszelvényt – melyre a dátumot „elfelejtették” ráírni – és a jól végzett munka örömével elhagyták a helyszínt. A 17 éves édesapja – aki mindvégig a függöny mögül figyelte az intézkedést – hosszasan nézett utánuk. Jogvégzett ember lévén már az elején tudta, hogy itt valami nem stimmel. A telefonhoz lépett, tárcsázott. A felügyelők főnökét hívta, s beszámolt neki a történtekről.

A kisfőnök nem akart rosszat beosztottjainak. Azonnal vigyétek vissza a pénzt, és kérjetek tőle elnézést – utasította őket – mert többszörösen is vétettetek! Fiatalkorútól nem fogadhattok el pénzt, és több napra előre nem bírságolhattok meg senkit, folytatta. A visszakért nyugtákat aztán majd a szabálysértőknél újra fel tudjátok használni. A felügyelők már indultak is vissza a pénzzel.

Szólhatott volna a jogász a felügyelet ellenőrzési csoportjának is, de rendőri közreműködéssel is lebuktathatta volna őket. Felírta a pénz sorszámát, így a dátum nélküli csekkekkel együtt bizonyítéka is volt. Ha a felügyelők nem adtak volna nyugtaszelvényt, még korrupció miatt is lebuktak volna. Igaz akkor még nem köztisztviselők, hanem csak közalkalmazottak voltak a felügyelők, így nem fenyegette őket a korrupcióért járó többéves börtönbüntetés. Azóta már erre is kell gondolniuk!

Szóljon hozzá!