Erkel Ferenc Sakk-játéka
Egy elveszett mű újjászületését láttuk kedden a Gyulai Várszínház Tószínpadán, a Sakkjáték ősbemutatóján. Az egyórás táncjáték alcíme: Hang és háború, előadta a Forte Társulat. A fotók Lantai József felvételei.
Az Erkel-bicentenárium egyik legizgalmasabb előadására a Hungarofest Nonprofit Kft. KLASSZ Zenei Iroda szervezett kétnapos sajtó-utat. Velünk buszozott Erkel Tibor, a zeneszerző Erkel Ferenc oldalági leszármazottja és Kentaur (alias Erkel László) édesapja is. Az előadást megelőzően a Horváth Csaba rendező-koreográfus, Szálinger Balázs szövegíró és Kentaur díszlet-jelmeztervező szólt az újságírókhoz.
A gyulai születésű Erkel Ferencet általában a magyar nemzeti opera megteremtőjeként, nemzeti himnuszunk komponistájaként emlegetjük. Kevesebb szó esik viszont sakk-tehetségéről, a sakkjáték fejlesztéséért folytatott fáradhatatlan szervező munkájáról, pedig korának egyik legtehetségesebb, mesteri szintű játékosa volt. Nem tudjuk pontosan, kitől tanult meg Erkel Ferenc sakkozni, az viszont tudható, hogy a 26 éves muzsikus szinte egy időben kezdte meg pályafutását a zene és a sakk világában. A Pesti Városi Német Színház másodkarmestere nemcsak a pulpituson aratott osztatlan sikert, hanem a Wurm kávéházban zajló sakkmérkőzéseken is eredményesen szerepelt.
Játékerejét bizonyítja, hogy a kor legjelentősebb sakkozóját ? a bajnok Szén Józsefet ? is sikerült egy játszmában legyőznie. 1859-ben visszavonult az aktív játéktól, de ezt követően is a pesti és budai sakkélet szervezésén fáradozott. A Pesti Sakk-kör megalapításában maga is részt vett. Később a sakk-kör elnökeként tevékenykedett, mely tisztségét haláláig megtartotta. Két fia ugyancsak tagja volt a Pesti Sakk-körnek: Erkel Elek választmányi tag, Erkel Lajos pedig pénztárnok, majd titkár lett. A zeneszerző mesteri szinten űzött játékszenvedélyének bizonyítéka, hogy kedvteléséről, a sakkozásról egy hatvanperces pantomim zenéjét komponálta meg: ?egy 81 húzásból álló játék Sakk-játék címen adatik elő, egy e végre emelt, s sakkasztalt formázó emelvényen, összesen 40 élő alak által.
A Sakk-játék partitúrája elveszett. Csak a korabeli sajtó szűkszavú tudósításaira hagyatkozhatunk, hogy elképzeljük, milyen lehetett valójában a táncjáték. A Gyulai Várszínház felkérésére egy teljesen új művet láthat a közönség, amelynek szövegkönyvét Szálinger Balázs írta. ? A sakk-körben játszódó egyfelvonásos egyfajta társadalmi riport a Bach-korszakból: cselekménye Erkelre elsősorban, mint sakkrajongóra fókuszál ? akinek a tábla fölött hozott döntéseiben ugyanúgy tetten érhető valami a másik életéből is, mint ahogy a korszak történelmi eseményei. Az előadás Erkel Ferenc magánéleti civódásait mutatja be egy sakkjátszma képében, ahol a táncos színészek egy-egy sakkfigurát jelenítenek meg, ezzel a hatalmi viszonyokat, magánéleti kapcsolatrendszereket és Erkelnek a nemzetközi karrier kudarca fölött érzett keserűségét érzékeltetve. Az előadás ennek a jellemzően magyar művészi sorsnak a kifejezésére is kísérletet tesz ? vallja Balázs. A Hang és háború alcímű táncjáték zenei szövetének alapját az Erkel által írott zongoraművek képezik, s Szálinger Balázs költő verses szövegén alapszik.
A Forte Társulatot Horváth Csaba rendező-koreográfus alapította 2006-ban, melynek azóta is művészeti vezetője. Horváth Csaba a Táncművészeti Főiskola elvégzése után a Honvéd Együttes szólistája, majd a Tranzdanz, később pedig Sámán Színház művészeti vezetője. Elvégzi a Színház és Filmművészeti Egyetem koreográfus szakát, s olyan jelentős előadásokat hoz létre, melyek rendre megnyerik a rangosabb hazai és külföldi fesztiválokat.
Együtt dolgozik Min Tanakával, a világhírű japán butoh mesterrel, egyéni hangvételű koreográfiáit folyamatos szakmai érdeklődés kíséri. Sokat jár külföldön vendégkoreográfusként. Kurzusokat vezet a Harvard Egyetem dráma tagozatán Bostonban. Rendszeresen dolgozik az American Repertory Theatre-ben. A Forte Társulattal egy Magyarországon eddig ismeretlen formanyelv létrehozásán kísérletezik. A testekkel, hangokkal, tánccal, zenével és szöveggel egy új homogén nyelv megteremtése a cél.
Kentaur, született Erkel László díszlettervező, képzőművész, zenész, akcióművész, polihisztor. Diplomáját 1988-ban szerezte a Képzőművészeti Főiskola festő szakán. 1983-tól a Vígszínház, a Budapesti Kamaraszínház, József Attila Színház grafikai image-ének kialakítója, majd hosszú éveken át plakáttervező művésze. 1990-től díszlettervezőként dolgozik neves hazai és külföldi színházaknál. Állandó tervezője Eszenyi Enikő, Alföldi Róbert és Marton László rendezéseinek. Közreműködik prózai, zenés színpadi, művekben, operákban egyaránt, pl. Szlovákiában, Csehországban, Dániában, Svédországban, New Yorkban, Manilában és Londonban. Főbb munkái: Pillangókisasszony, Miss Saigon, Rómeó és Júlia, Szentivánéji álom, Vámpírok bálja, Az Operaház fantomja ? amelynek bemutatóját Andrew Lloyd Webber is megtisztelte jelenlétével.
A Forte Társulat tagjai: Blaskó Borbála, Földeáki Nóra, Zarnóczay Gizella, Sipos Vera, Simkó Katalin, Nagy Viktória, Kádas József, Krisztik Csaba, Andrássy Máté, Bora Gábor, Grecsó Zoltán, Vati Tamás. Az ősbemutatót követően Perjés Klára polgármester-asszony és Erdmann Gyula alpolgármester úr koccintott velük a színpadon.
