ZETApress

hírportál

REVANS a stadionban

Az Experidance: Revans című táncművét láttuk tegnap este két felvonásban az Üllői úti Albert-stadionban. A XVI. Ferencvárosi Fesztivál keretében bemutatott darab Fazekas Mihály: Lúdas Matyijának zenés-táncos változata.

A cél egy, az eddigieknél látványosabb, monumentálisabb alkotás létrehozása ? ? ígérte az Experidance társulat az alkotás fázisában. A 2003. március 07-i premieren és az azóta eltelt előadásokon a produkció megméretett és sikerrel – közönségsikerrel vette az akadályokat. A csapat nyolc hónapi megfeszített munkával színpadra állította Ludas Matyi történetét áthelyezve azt a jelenkorba egy eddig nem látott, a műfaji kategóriához és az oly népszerű ExperiDance stílushoz méltó változatban?

Szinte minden nép, nemzet történetében, meséiben felbukkan egy olyan alak, aki bár nem rendelkezik a hatalom hagyományos eszközeivel, mégis felülkerekedik a nála sokkal erősebb és gazdagabb urakon. Harun al Rasid-tól Robin Hood-ig minden ilyen hős birtokában van azoknak az erényeknek, amelyek kiemelik őt a többiek közül, és lehetővé teszik, hogy bosszút álljon a szegényeket és elnyomottakat ért minden sérelemért. Fő fegyverük borotvaéles eszük, játékra, nevetésre mindig kész lelkük és nem utolsósorban ravaszságuk, mellyel minden helyzetet képesek a javukra fordítani.

Történetünk főhőse, Matyi is rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, bár nem ébred tudatára, amíg nem éri őt olyan sérelem, amelyet már nem lehet szó nélkül hagyni. Egy vidám, a szegénység ellenére gondtalan élet, amelyben a legfontosabb szerepet a barátok, a mulatság, a természet és az állatok jelentik, egy csapásra megváltozik, amikor a hatalom gonosz képviselője megfosztja őt egyetlen kincsétől, társától, barátjától, a kislibától.

Az igazságtalan, testi-lelki megaláztatás hatására feltámad Matyiban a tűz, és háromszorosan torolja meg sérelmeit, kihasználva a mindenkori hatalmasok szűklátókörűségét, ostobaságát és nagyravágyását. Az őt bántalmazók megleckéztetésének azonban véget vet, mielőtt eluralkodna rajta a bosszúvágy, mivel alapvetően vidám és játékos természete nem tűri a túlkapásokat, és így figyelmeztet minket is arra, hogy bár a minket ért sérelmeket megtorolhatjuk, nem szabad engednünk, hogy eluralkodjon rajtunk a harag és a gyűlölet ? így maradhatunk különbek azoknál, akik ellen harcolunk ? így maradhatunk emberek. Matyi küzdelme, a játékosság és a humor eszközeivel mutatja meg, mire képes egy kisember a nagyok ellen.

Szereplők

Mesemondó, narrátor, Matyi édesanyja: Törőcsik Mari (csak hang). Matyi: Újszászi András. Galiba, a kisliba: Nádas Judit. Döbrögi: Varga Attila. Döbröginé: Horváth Mónika. Ispán: Görög Zoltán. Cimborák: Dénes Nándor, Péli Róbert és Patonai Norbert. Alispánok: Pintér Ágota Lotti és Sátori Júlia. Döbrögi-döngölők: Bistei Judit, Cseke Ágnes, Deák Vince, Falvai Miklós, Holman Enikő, Iványi Tamás, Klausz Bernadett, Kiss Levente, Morvai Veronika, Patonai Zsolt, Petrovits Petra, Rajna Eszter, Reszneki Domán, Vajda Nikolett, Varga Zsuzsa, Vass Judit és Zsombori Miklós. A Finálédalt énekli: Kovács Ákos (csak hang).

Alkotók: díszlettervező: Mira János, jelmeztervező: Debreczeni Ildikó, zene: Czomba Imre, segédkoreográfus: Vári Bertalan, producer: Vona Tibor, rendező és koreográfus: Román Sándor.

A háttér

Fazekas Mihály egy eredeti magyar regének nevezte ugyan művét, az igazságtalan büntetést a gazdagon háromszor megbosszuló szegény ember története ősidőktől fogva ismert a világ népköltészetében. Legrégibb változata minden bizonnyal egy kétezer-ötszáz éves mezopotámiai mese: A nippuri szegény ember meséje.

A zene

Társadalmi, történelmi, gazdasági mozgásoktól befolyásolt szokások, szertartások, divathullámok, s a mindezeket jól tükröző dallamstílusok, műfajok és előadásmódok egymásra rétegződései olyan látványt nyújtanak a mélyre ásó kutatónak, mint a régésznek a simára metszett ásatási tanúfal, melyen színes csíkok gyanánt rajzolódnak ki évszázadok történelmének üledékei. Az emberi közösségek tudatában kavargó múlt ugyanilyen gazdag tarkaságot mutat ? vallja Sebő Ferenc.

Gondolatai jól érzékeltetik, mennyire magától értetődően közvetlen kapcsolat fűzi Czomba Imrét a népzenéhez. Aligha lehet kényesebb, s ugyanakkor izgalmasabb feladat egy zeneszerző számára, mint a legkülönbözőbb zenei korok irányzataiból kiindulva egy modern, eredeti világot teremteni. Czomba Imre színpadi zenéje népi hagyományokra támaszkodik, ám merészen újrahangszerel népi dallamokat, ?népzenésít? klasszikus idézeteket, felszabadultan vándorol a dzsesszből a sci-fik űrmezejére. Zenéje szervesen idomul az előadáshoz. Minden szereplőnek megvan a maga zenei lenyomata, a nép és Lúdas Matyi zenéje markánsan elkülönül Döbrögiék világától, a három szürreális revans pedig évszázadokon átszárnyalva mesés dimenziókba repíti a közönséget.

Hitvallás: ez a föld holnap teli kamra, csákányunk mélyire ás, jó népeit fénybe emeljük? ma nincs egyebünk, csak a tánc. Ma este a Magyar Rondót nézhetjük meg a Páva utcai Concerto Szimfonikus Zenekar előadásában.

1 hozzászólás

Visszajelzések

  1. Radnóti a Radnótiban | ZETApress

Szóljon hozzá!