ZETApress

A XX. századi magyar kerámiaművészet kiemelkedő egyénisége Gorka Lívia 85 éves. Ebből az alkalomból nyílt kiállítás csütörtökön a Szent István téri Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban ? tudta meg Rozs Borbála.

Miután nem volt kiemelkedő jelentőségű megmutatása az alkotásoknak.(kisebb kiállításokat Verőce, Gorka Géza Emlékház 1994, Sopron, Szálloda, 1997. 2005, Verőce: Fotókiállítás, Verőce, Gorka Géza Emlékház, 2009.), így ez a mostani kiállítás lehetőséget nyújt életpályájának újbóli értékelésére egyben a művészetének az életben-tartására.

Gorka Lívia a kortárs magyar kerámia megújító alakja 1925-ben született Verőcén. A kerámiával való foglalkozással, az istenes mesterséggel a családi hagyományt folytatta. Apja, Gorka Géza nyomdokaiba lépett, azonban műfaj egy teljesen más útját választotta. A kerámia munkássága egész addigi, magyar és egyetemes felfogásától különbözik. Elszakadt a népi gyökerű kerámiától, a fazekasságtól, annak megtagadása nélkül.

Nem is csatlakozott a hatvanas évek modern formai világát hirdető, sokszorosító iparművészeti tárgyak sorozatgyártásához. Művészi színvonalú egyedi alkotásokat hozott létre, messze túllépve a szűk szakmai profilt, a szériagyártást. Egyéni stílusa és művészeti hitvallása megreformálta a XX. századi magyar kerámiát és iparművészeti személetet. Sokan az példáját követve indultak el megalkotva a saját stílusukat a kerámia művészet területén. Stílusa a külföldön bemutatott művei alapján hatott a nyugat-európai kerámia művészetre is.

Egyéni anyag és formakísérletezés jellemzi a munkásságát. Ez eltér a korábbi és általános kerámia technikáktól és megmunkálásoktól. Kifejező eszköze a kő-agyag és annak magas hőfokon való égetésének a technikája. Ehhez agyagnak anyagkísérletezései nyomán jutott el és vált híressé általa. Megismerte az anyagot, az égetési hőfok fontosságát. Ehhez járult a színezékekkel való kísérletezés. Az így megszerzett tapasztalatok lehetővé tették számára az új anyag biztos művészi megformálását. Ezáltal a 60-as évektől a 80-as évek végéig készült kő-agyag munkái valójában az akkori képzőművészet élvonalába emelték Gorka Líviát.

Anyaga maradt a kerámia alapanyaga, az agyag, de formatervezése és alkotói teremtő munkássága ekkor már határozottabban a szobrászművészetet képviseli. Szellemisége, gondolkodása, egyéni filozófiája tükröződik kő-agyag szobrain (Föld, Androméda, Sejt, Hasadás, Harmónia, Csend). Agyag-kő madarai, sirályai egyszerre az általános értelemben vett szabadság és a művészi szabadság kifejeződései. Jelentik egyben a művész anyagtól való szabadságát is: azt amint a gondolat, az érzelem legyőzik az anyagot.

Gorka Lívia megújítója a ?60-70-es évek iparművészetének. A nyolcvanas években készült munkái pedig sokkal inkább a szobrászat, mint az iparművészet és a kerámia tárgykörébe tartoznak. Ezen munkáit mutatja be elsősorban Gorka Líviának a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeum évfordulós kiállítása, ami kiegészül az életmű korai időszakától kezdődően valamennyi alkotói periódussal.

Így a tanulmányaival és korai műveivel, az anyagkísérleteinek eredményével és tanulmányútjaival, (Grönlandtól Kínáig), a kerámia megrendelésekkel a Képcsarnok Vállalattól, a korábbi kiállítási anyagokkal, az egyéni életúttal és a művészbarátokkal való kapcsolattal, az inspirációkat tükröző eszközökkel. A portréfilm vetítés a szobrászművész Gorka Lívia életszemléltébe és világnézete enged betekintést.

A kiállítás megnyitóján a finn nagykövet, Jari Vilén nagyra értékelte Gorka Lívia munkásságát. Őexcellenciája kiemelte azt, hogy a művésznő mennyit merített a fényből, a természetből, aminek dominanciája van alkotásokban. Kiemelte a kéz fontosságágát, ami által az alkotások megformálódtak. Meghívta Gorka Líviát és férjét Finnországba.

A művésznő interjúban beszélt arról a gyermekkori szabadságról, amit a családi házban megkapott, mely meghatározta munkásságát. Akkor ott minden természet közelben volt. Sokat jelentett számára a kert, az ott élő madarak, hogy szabadon megélhette ezt, ahová még a lupéját is vihette. Megélte felnőtt korában is a szabadságot, azt az emberi szabadságot, hogy mint művész szabadon dönthetett arról, hogy adott meghívásnak eleget tud-e tenni.

Művésznő! Az életmű kiállítás kapcsán mit tart fontosnak? ? kérdeztük, s kiállításában tükröződik a helyben megfogalmazódott üzenet: ? A nem szót! Igen, ezt a szót tudnunk kell értelmezni. Amikor nemet mondanak az embernek, akkor nem szabad ebben a nemben cselekedni. Tudnunk kell azt tenni és folytatni azt, amit a belsőnk megkezdett ? felelte kérdésünkre Gorka Lívia.

A művésznőről 1979-ben, a Corvina Műterem sorozatában jelent meg művészetéről az egyetlen, akkori munkáit összefoglaló monografikus tanulmány, melynek szerzője Urbán Nagy Rozália. Ezen kívül inkább kritika érte a műveit és kiállításait. A verőcei Gorka Géza Emlékmúzeum állandó kiállításán több művét is láthatjuk.

1994-ben a Három generáció címmel kétnyelvű katalógus jelent meg a Gorka Múzeum, Verőce állandó kiállításához (szerző: Szabó Lilla). Most a kiállítás megnyitásával egy időben jelent Gorka Lívia keramikusművész címmel összefoglaló könyv a Nemzeti Kulturális Alap gondozásában.

Az életmű kiállítás szakkurátora: PhD. Szabó Lilla művészettörténész, a MNG munkatársa. Az 1994-ben, az Iparművészeti Múzeum Gorka Géza születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett életmű kiállítás katalógus társszerzője, a Három generáció című kiállítás szervezője és a katalógus szerzője. A kiállítás szervezésének koordinátora: Kollin András építész, kortárs ipar- és képzőművészeti tárgyak gyűjtője.