ZETApress

hírportál

Egri borokat kóstoltunk

VINO egri borkóstolóA Wineglass Sajtóklub tegnapi kóstolóján egri borokat kortyoltunk a Gál Lajos Pincészettől a Szent Gellért téri Palack Borbárban. Gál Lajos egyike a meghatározó egri borászoknak és fia: Péter – aki a Junibor fiatal borászok szövetségének is tagja – már sok éve segíti munkáját. A pincészet elkötelezett az olaszrizling iránt.

Az Egri borvidék mintegy 4000 hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk hegység déli lankáin terül el. Két körzetre, az Egrire és a Debrőire tagozódik, összesen 17 községet foglal magába. A hegy délies lábain, domboldalain az erózió segítségével meszes, kavicsos, löszös üledékek és riolittufa rakódott le, helyenként nagy vastagságban, lehetőséget adva komoly pincék kialakítására. Az Egri borvidék éghajlata az ország többi borvidékénél hűvösebb. A tagoltság következtében alakultak ki szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas mikroklímájú termőhelyek, az északi szelektől védett, a völgyek hűvös párájából kiemelkedő, több napsugárzást évező déli-délnyugati lejtők, a verők.

A legfontosabb fehérszőlő-fajtái: olaszrizling, leányka, rizlingszilváni, muscat ottonel, hárslevelű, zenit és chardonnay. A kék szőlőknél a legfontosabb a kékfrankos, amit a zweigelt, valamint a kékoportó követ. Az utóbbi évtizedek új ültetvényeiben döntően a cabernet sauvignon, merlot, a canernet franc, a pinot noir, és kadarka szerepel.

Olaszrizling

Magyarországon legnagyobb területen termesztett fehér szőlőfajtája, Tokaj-hegyalja kivételével gyakorlatilag az ország teljes területén termelik. A leggyakoribb szőlőfajta Horvátországban, emellett elterjedt Ausztriában is. Vékony héja miatt érzékeny a lisztharmatra, de általában biztonsággal terem. A fehér fajták között késői érésűnek számít. A fürtök klóntól, termőhelytől függően kisebb és közepes méretűek, szerkezetük tömött, alakjuk hengeres. A bogyók a legtöbb magas minőségű borszőlőhöz hasonlóan kisebbek, gömbölyűek, sárga színűek, vékony héjúak.

Sem a szőlőre, sem a borra nem jellemző intenzív karakteres aromatika. Visszafogott zamatainak köszönhetően képes átadni a termőtáj egyedi karakterét, például ásványosságát. Savainak mennyiségét jelentősen befolyásolja az évjárat, a termőhely és a szüret időpontja. Általában száraz borokat készítenek belőle, de léteznek édes változatai is. Mind tartályos, mind hordós érlelésre alkalmas.

A megkóstolt borok

Egerszóláti Olaszrizling 2017.
szó-lá-ti 2016.
Kamra-völgyi Egri Csillag Grand Superior 2016.
Narancsbor 2017.
Péter Bora 2015.
Egri Bikavér 2015.
Egri Bikavér Superior 2016.
Pajados Egri Bikavér Grand Superior 2016. hordóminta

Egri Bikavér

A Bikavér elnevezést kizárólag a szekszárdi és egri borvidéken készült, meghatározott kékszőlő-fajták házasításából készült cuvée-kre lehet használni. Mindkét borvidéknek van saját szabályozása, hogy mely szőlőfajtákból, milyen arányban készíthetik, és meddig kell hordóban, illetve palackban érlelniük.

Egert a bikavér kapcsán csak 1850 után említik, az Erdélyi János által szerkesztett Magyar közmondások könyvében (1851) a bikavér így szerepel: így nevezik az erős veresbort, például az egrit. Az Egri Bikavér előállításához használt szőlő kizárólag az egri borvidékről származhat. A szőlőket külön dolgozzák fel és utána a kész bort házasítják. A Bikavér előállításakor a legnagyobb arányban a kékfrankosnak kell benne szerepelnie. Meghatározzák még a szőlőművelés szabályait, a tőketerhelést, a termésmennyiséget, a szőlő minőségét és hogy melyik területről származhatnak az egyes borok. Három szintű bikavér készülhet Egerben: classicus, superior és grand superior.

Szóljon hozzá!