Világvallások misztikus története
Január harmadik vasárnapján ünnepeljük a vallások világnapját, amely megfelelő apropó ahhoz, hogy újragondoljuk mindazt, amit eddig a vallásokról vagy a vallások az életről, halálról vagy emberi létről szóló tanításairól hallottunk.
Vallások világnapja tematikus nap lesz ma a DoQ műsorán. Ismerje meg a nyugati vallások misztikus történeteit 16-tól 21 óráig, a DoQ műsorán! ? kéri Faragó László, Red Lemon Média.
A zsidó hitvallás, az iszlám és a kereszténység sok mindenben különböznek, mégis közös gyökerekkel rendelkeznek és már több mint 1300 éve formálják egymást. A világnap alkalmából január 21-én 16-tól 21 óráig a DoQ nézői tematikus nap keretében ismerkedhetnek meg a Vatikán féltve őrzött titkaival, József példaértékű életével, ellátogathatnak Jeruzsálembe, a három nagy világvallás központjába, valamint betekintést nyerhetnek az édenkert misztikus történetébe. Az alábbiakban bemutatunk három vallási motívumot, amelyek a nyugati hitrendszerek visszatérő elemei.
Szent könyvek: Biblia, Tóra és a Korán
Mindhárom világvallás szent könyvekben foglalta össze legfőbb tanításait, erkölcsi alaptételeit és a hit történetét: a Biblia a keresztény hit, a Tóra a zsidó vallás, a Korán pedig az iszlám szent irata. Ezekben az írásokban és hagyományokban sokszor ugyanazok a szereplők vagy helyszínek jelennek meg, csak más-más megvilágításban. Egyik jó példa erre a Tóra, amely tartalmában szinte megegyezik a protestáns egyházak Ószövetségével, azonban Jézus személye különbözik. A legtöbb keresztény felekezet Isten megtestesüléseként tekint rá, a zsidó vallás azonban nem fogadja el Jézust, mint a Messiást, mert nem teljesítette be a próféciákat. A Korán az egyik legfőbb prófétaként definiálja őt.
Ábrahám, az ősatya
A kereszténység, a judaizmus és az iszlám is ábrahámista vallásnak számít, hiszen mindhárom ősatyaként tiszteli Ábrahámot. Az Ószövetség és a Tóra az egyistenhit megalapítójaként és Izrael népének atyjaként tartja számon. Isten megígérte Ábrahámnak, hogy a világ minden nemzete áldott lesz az ő leszármazottain keresztül. A keresztény felfogás szerint ez Krisztusra utal. Ábrahám első feleségétől, Sárától született meg Izsák, Izráel apja (keresztény nevén Jákob), ezért a zsidók, Izráel népe is elfogadja őt ősapjának. Mindemellett Ábrahám a muszlim vallásban is kiemelt helyet foglal el, hiszen második feleségétől, Hágártól született Izmael, akinek leszármazottja Mohamed, az iszlám nagy prófétája.
Közös értékek
A három monoteista vallás közös gyökereire az egyik legalapvetőbb bizonyíték a rengeteg teológiai és erkölcsi hasonlóság. Az erkölcsi előírások az erényes élet útjelzői, melyek közvetlenül Istentől erednek. Ezek lényege, hogy tisztelni kell Istent és embertársainkat. A Koránban lévő szabályok szinte pontról pontra megegyeznek az általunk is jól ismert Tízparancsolattal, amelyet a zsidó vallás is elfogad.
