ZETApress

hírportál

Mindszenty a Conti utcában

Mindszenty József bíboros, hercegprímás erkölcsi iránytű volt a Magyarországon és a diaszpórában élő magyarság, valamint a világ számára is ? mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Mindszenty József szobrának átadási ünnepségén délután a VIII. kerületi Tolnay utcában. Moderált: Takács Bence Ervin előadóművész. Fotóink Lantai József felvételei.

Semjén Zsolt Mindszenty József háromszoros iránytű szerepéről beszélt. A bíboros iránytű volt a diktatúrák idején: kimondta, hogy mind a faji megkülönböztetésre épülő nemzetiszocializmus, mind az osztálygyűlöletre épülő szocializmus ellentétes a természet rendjével, a természetjoggal és különösen a keresztény tanítással. Úgy fogalmazott: akinek volt bátorsága ellene mondani a barna diktatúrának, annak volt erkölcsi alapja ellene mondani a vörös diktatúrának; aki fölemelte szavát a nyilas időkben, annak volt erkölcsi alapja, hogy fölemelje a szavát a kommunista időkben. Ezért vértanú sorsú bíborosunk személyében jelzi a nácizmus és a bolsevizmus lényegi hasonlóságát, mert mindkettő neo-pogány, mindkettő istentelen és embertelen.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a hercegprímás Nyugat-Európa számára is iránytűvé vált, hiszen a forradalmárok és a bíboros szenvedése felnyitotta a szemét azoknak a nyugat-európai országoknak, amelyek csak egy lépésre voltak a szabadon választott kommunizmustól. A bíboros missziós útjai során erkölcsi iránytűvé vált a diaszpórában élő magyarság számára is, látogatásainak hatása mind a mai napig érződik az anyaországtól elszakított magyar közösségek életében ? mondta a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt szólt arról is, hogy évtizedeken át hangoztatott vád volt, hogy Mindszenty József illetéktelenül avatkozott bele politikába. Csakhogy ? mutatott rá a KDNP-s politikus ? az 1937. évi 11. törvénycikk felsorolta az ország alkotmányos méltóságait, és ebben a sorban a hercegprímás az ötödik helyen állt, vagyis Mindszenty József alkotmányos és állampolgári kötelességét teljesítette.

Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), a VIII. kerület polgármestere úgy fogalmazott, Mindszenty József bíboros egész életében példát mutatott hitből, bátorságból és hazaszeretetből. Személye meghatározó volt a XX. századi magyar történelemben, kiemelkedő életútja, tanítása, kiállása a világban szétszóródott magyarságért nemcsak egyházi vezetőként, hanem a közélet alakítójaként is múlhatatlanná teszi érdemeit. Felidézte, a bíboros 1948-ban vált a kommunisták ellenségévé, amikor az egyházi iskolák államosítása után úgy rendelkezett, hogy a papok és szerzetesek nem vállalhatnak állást az ateista és magyarellenes felfogást terjesztő intézményekben. Ennek következményeként 1948 decemberében letartóztatták és életfogytiglani fegyházra ítélték, végül 1956-ban szabadult ki. Kocsis Máté elmondta, a bíboros 1949 és 1954 között a József utca és a Tolnay Lajos utca sarkán álló, akkor Conti utcai ÁVH-börtönben raboskodott, ezért állították fel most itt a szobrát.

Mindszenty József egész-alakos bronz szobrát, Hermann Zsolt szobrászművész alkotását Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek áldotta meg. Mindszenty József 1892-ben született Pehm József néven. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt felsőpetényi fogságából a rétsági páncélosok kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. Ott tartózkodott 1971-ig, amikor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött, ahol 1975-ben elhunyt. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra az Esztergomi Bazilikában.

Szóljon hozzá!