ZETApress

Tegnap megnyílt és június 16-án, hétfőig tart a 85. Ünnepi Könyvhét és a 13. Gyermekkönyvnapok a Vörösmarty téren, melyen sikerre számíthat a Szép illatja száll a víg szívemre című néprajzi gyűjtemény. Szerzőjével, Faragó Laura énekművész, népdalénekes, zenepedagógussal Vörös Éva PR menedzser beszélgetett.

? Gyönyörű csángó dalokat hallottunk az Ön előadásában. Némelyik ismerős dallam volt, némelyik ismeretlen a mi Bartók Bélán nevelkedett fülünknek. Mennyiben különbözik az oly sokáig elszigeteltségben élő csángók dallamvilága a többségi magyar népzenétől?

FL: A moldvai csángó települések zöme honfoglalás előtti, illetve honfoglalás-kori, s ennek értelmében a népdalaik mintegy ?ötödik dialektusként? magukon viselik a legkeletibb magyarság jellegzetességeit, az úgynevezett csángó stílust. Ez részben különbözik a dunántúli, a felvidéki, az alföldi és az erdélyi népdalkincstől. A csángók népzenéje ugyanis a pentatónia előtti, archaikus, gyermekdalokkal rokon hangrendszert képviseli, a jellegzetes keleti hangközzel, amelyet úgynevezett bővített nagy-szekundnak hívunk. A szolmizálni tudók lá?szi?fá?mi dallamként azonnal felismerik. A ritmusukban is előfordul egy erőteljes különbözőség, az aszimmetria, amelyet leginkább a bolgár népzenében hallhatunk. Sőt a csángó népdalok hangközeinek intonációja is különbözik a városi muzsikából ismert ?jól temperált? hangközöktől: a csángók zenei hangsora a természetes felhangrendszerre (azaz a temperáció előtti!) hangrendszerre épül. De most ezekbe a fizikai törvényekbe, a hanghullámok találkozásába s azoknak felhangjaiba (oktáv, kvint, kvart, nagyterc, kisterc) inkább nem bonyolódnék bele. Ami azonban az azonosságot illeti, ami a mi fülünknek ismerős dalként hangzik, annak az lehet az oka, hogy a csíki székelyek állandó kiáramlási és menekülési útvonala évszázadokon keresztül (többnyire) Moldva felé vezetett. Az erdélyi népdalkincset tehát magukkal vitték a csángóföldre. Székelyes csángóknak is nevezzük ezeket a kirajzásokat és ezeket a dallamokat. Még egy jellegzetessége a csángók népzenéjének a gazdag díszítés, amely bizonyos hangszerszerűséget kölcsönöz az énekelt dallamoknak ? ugyanolyan gazdagon cifrázzák az énekhangot, mint egy-egy furulyás vagy hegedűs. Véleményem szerint ez a gazdag díszítettség (a barokk zenéhez hasonlóan) a hangerőt, illetve a disszonanciát helyettesíti ? hiszen hangszereik kezdetlegesek ?, ami viszont a feszültség érzékeltetését, az érzelmi kifejezést szolgálja.

? Van-e még ma is létjogosultsága a népdalgyűjtésnek, vagy ez már egy teljesen feltárt terület?

FL: Tekintettel arra, hogy én az 1941-ben Baranyába áttelepült moldvai csángók népdalait és szokásaikat gyűjtöttem, nagyon is volt létjogosultsága ennek a munkának ? hiszen Kallós Zoltán az 1940-es években még nem gyűjtött a csángóknál. Moldvában én is jártam 1971-ben, Bogdánfalván, a Kézdivásárhelyhez legközelebbi településen. Én azonban nem kimondottan gyűjtési célból kerültem el hozzájuk, csupán az életükbe óhajtottam (egy rövid időre) betekinteni. Meghatódva tapasztaltam, hogy a csángó-magyar tanító úr döngölt földű (nem padlós!) szobájában ott állt Budapest látképe az éjjeliszekrényen, a Biblia mellett. Rákérdeztem, hogy volt-e már Magyarországon, s a válasz erre: nem! De suttogva elárulta, hogy a tanórák szünetében az iskolakertben azért magyarul beszél a diákjaihoz. Mivel néprajzos nem vagyok, nemigen tudnék hiteles választ adni erre az érdekes kérdésre.

? A Baranyában élő csángók mennyire tudták megőrizni identitásukat? Milyen erős a hagyományőrzésük?

FL: Nagyon erősen őrzik népdalaikat és hagyományaikat, hiszen ez az életük, és egyébként is hisznek a kimondott, kiénekelt szavak erejében. Még ha nem is tudják pontosan egy-egy elfeledett régi szónak a jelentését, akkor is így mondják, hiszen így tanulták a szüleiktől, s így adják tovább. Így tanultam, így kell továbbadjam! ? ezt sokszor elmondják.

? Előadásában úgy tűnt, hogy a csángók hitvilága a keresztény hitvilág, egy kis pogány liturgiával színesítve. A fiatalok is magukénak vallják ezt a sajátosságot?

FL: A csángók katolikusok. Erős a hitük, mint a gyökérzet. Az egyházi liturgia magyar nyelven nem jutott el hozzájuk ? hiszen román (vagy olasz) nyelvű papjaik voltak Moldvában, ezért kialakult egy apokrif (elrejtett) vallásosság a köreikben, amely pogány elemeket is őriz. Megtartották régi hiedelmeiket, s mivel ezt a román papjaik nem értették ? hiszen a vallásos hagyomány családi körben, magyar anyanyelvükön virágzott ? szinte a csodával határos módon megmaradt számunkra, mint a középkorból a mába átívelt hagyomány. Sokszor az Ó-magyar Mária siralom (az első magyar nyelvű, XIII. századi versfordításunk) nyelvét halljuk imáikban, és a középkor nyelvi fordulataival találkozunk énekeikben, történeteikben. A mai fiatalokról nem tudok nyilatkozni, hiszen akikkel én beszélgettem, és akiknek a dalait felgyűjtöttem, még az 1890-es évek végén születtek az ?őshazában?, Csángóföldön.

? Van-e rendszeres művészi kapcsolat a baranyai és a moldvai csángók között?

FL: Úgy tudom, igen. De ezt nem művészi kapcsolatnak nevezném, hanem maga az ?élet? diktálja. Ezek családi találkozások, amelyekben még élnek a hagyományok, különösen a sátoros ünnepek idején. Hiszen a népművészet lényege, hogy nem szakad még ketté az előadó és a hallgató státusa: önmagukat táplálják, mint a bibliai pelikánmadár.

? Mikor hallhatjuk legközelebb a művésznőt énekelni, és kapható-e újabb lemeze?

FL: Legközelebb az Ünnepi Könyvhéten, a Vörösmarty téren dedikálok, a Magyar Napló Könyvkiadó könyvsátora előtt, június 14-15-én. Pár napra rá, június 18-án pedig délután 6 órakor egy műsoros könyvbemutatónk lesz a Józsefvárosi Galériában, a József körút 70-ben a Szép illatja száll a víg szívemre című néprajzi gyűjtésemből, melyet Kobzos Kiss Tamás mutat majd be a nagyközönségnek. Ezen az esten neves előadók ? Budai Ilona, Bodza Klára, Kobzos Kiss Tamás ? mellett jómagam, valamint népdalos tanítványaim énekelnek a könyvben szereplő népdalokból. A könyvhöz egyébként CD-melléklet is tartozik, huszonöt csángó népdal és egy csodálatos csángó népmese hallható a lemezen. És jövőre is lesz egy meglepetés azoknak, akik szeretik a néphagyományt s annak továbbgyűrűzését a mai irodalomba: ugyanis az előző könyvem, a Szülőföldem ? zengő anyanyelvem második kiadása is megjelenik a 2015-ös évi Ünnepi Könyvhétre a Napkút Kiadó jóvoltából (minthogy a 2003-as, Masszi-kiadónál megjelent könyvem elfogyott). E korábbi könyv alcíme: Harminchat beszélgetés ? írókkal, a szülőföldről és az írók gyermekkori élményeiről szól. Ez is CD-mellékletes könyv, 36 népdallal. Különlegessége, hogy minden író legkedvesebb népdala hallható a CD-felvételen. Van a népdalok között egy ?kakukktojás? is; drága barátunk, Gyurkovics Tibor (aki sajnos már odaföntről mosolyog az egészen) próbált megviccelni, és kedvenc népdalaként egy saját maga által írt verset diktált föl nekem az elénekelendő lajstromra ? de mi még olyan kitűnő népzenei alapokat kaptunk az énekórákon, hogy egyből rájöttem a turpisságra. Így a Gyurkovics-vershez magam írtam dallamot. Egyébként önálló dalestem majd az őszi szezonban lesz hallható. A Fészek Művészklubban ünnepeljük Egressy Béni születésének 200. évfordulóját. Főleg Petőfi-dalokat éneklek, nemcsak Egressytől, hanem Mihalovich Ödön, Mosonyi Mihály, Liszt Ferenc és Hubay Jenő dalait is megszólaltatom, sőt Egressy Béni ismeretlen zsoltárfeldolgozásai unikumként hangzanak majd el a nagyközönség előtt; ugyanis kiadatlanok ezek a kották mind a mai napig. A Széchényi Könyvtár Kézirattárában bukkantam rájuk Szőnyiné Szerző Katalin jóvoltából, és igen-igen megfogott a reformkor zenéjét idéző, cimbalomszerű, igazi magyar harmóniavilág. A Petőfi-dalok Gál Márta zongorakíséretével hangzanak el, s az esten közreműködik Mécs Károly Kossuth-díjas színművész.