ZETApress

Könnyűzenei konferencia van tegnap és ma az MTA-n ? tudatta Kommunikációs Főosztályuk. Hogyan próbálta irányítani az állampárt a könnyűzenét a Kádár-korszakban? Vajon egy új nőideál megjelenésével magyarázható Zalatnay Sarolta egykori slágerének, a Nem várok holnapig! címűnek a sikere? Milyen kapcsolat fűzi össze a cigányzenét a modern dzsesszel?

Ezekre a kérdésre keresik a választ az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA-BTK) által Könnyűzene ? Könnyű zene? Magyar populáris zene a XX-XXI. században címmel rendezett, kétnapos tudományos konferencia előadói. ? Ez az első olyan tudományos konferencia Magyarországon, amely a történészi, szociológiai és médiaelméleti szempontoknak, illetve a szorosabban vett esztétikai, zenetudományi megközelítéseknek egyaránt teret ad ? emelte ki Dalos Anna, az MTA Lendület-kutatócsoportjának vezetője, a konferencia fő-szervezője, aki 2012-ben megalapított kutatócsoportjával szeretné elérni, hogy a szórakoztató zene ? hasonlóan Amerikához, vagy Nagy-Britanniához ? Magyarországon is magától értődő kutatási téma legyen, mégpedig a zenetudomány ? nem pedig csak a történettudomány, a szociológia, vagy a médiaelmélet ? részeként. ? A most megrendezett konferencia e folyamat fontos állomása ? mondta a kutató.

Operett, underground, tehetségkutatók és politika

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében rendezett konferencia programjában 21 előadás és 2 koncert szerepel, hat tematikus csoportba rendezve (cigányzene, sláger, táncházmozgalom; dzsessz, operett, a hatvanas-hetvenes évek popzenéje, a nyolcvanas-kilencvenes évek popzenéje és könnyűzene a XXI. században). A kétnapos előadás-sorozat első napján, január 31-én a tánc- és operettslágereké, a kupléké, a dzsesszé és a cigányzenéé a főszerep, míg február 1-jén a szűkebb értelemben vett könnyűzene képezi a diskurzus fő témáját. Az egyes szakterületek meghívott előadói a zenetörténeti megközelítés mellett filmtörténeti, szociológiai és politikatörténeti vonatkozásban is vizsgálják egy-egy időszak könnyűzenei alkotásait.

Bozó Péter, a Lendület-kutatócsoport tagja és Heltai Gyöngyi, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa előadásában az ötvenes évek politikai környezetében vizsgálja az operett oly népszerű műfaját. Az undergroundról mint zenei irányzatról beszél Lehet-e népszerű az alternatív? című előadásában Barna Emília szociológus és Kusz Veronika, az MTA BTK kutatója pedig egyebek mellett a népszerűség kérdéseit feszegeti a XXI. századi tehetségkutatók zenekritikáját taglaló előadásában. A Kádár-rendszer könnyűzenei politikájáról, az MSZMP irányító szerepéről ad áttekintést a társadalomtudományi kutatásokat is folytató Csatári Bence újságíró, míg Feischmidt Margit, az MTA TK kutatója a populáris zenében megjelenő szélsőjobboldali ideológiát elemzi. A szimpózium mindkét napját koncert követi. Tegnap Loch Gergely kupléestje, ma pedig László Attila dzsesszgitárművész élő hangszeres bemutatóval kísért szolmizációs elmélete zárta-zárja a programot.

Komolyan a könnyűzenéről

A konferencia célja, hogy fórumává váljon minden olyan kutatásnak, amely azokkal a zenei műfajokkal, stílusokkal kapcsolatos, amelyeket Magyarországon az elmúlt bő száz esztendő folyamán könnyűnek, populárisnak, vagy szórakoztatónak neveztek, s amelyek a társadalom nagy része számára ténylegesen a zenét jelentik ? hangsúlyozta az esemény jelentőségét a Lendület-kutatócsoport vezetője, Dalos Anna. Mint elmondta, az amerikai zenetudományban már igen nagy hagyománya van a szórakoztató, illetve populáris zene kutatásának.

A témához nem csupán zeneelméleti vagy zeneesztétikai szempontból közelíthetünk ? bár bennünket, zenetudósokat elsősorban ez érdekel ?, hanem a kulturális antropológia, a szociológia, illetve a társadalom- és politikatörténet nézőpontjából is. Kiváló alapanyagot szolgáltat tehát interdiszciplináris vizsgálatok számára ? emelte ki a kutató. Dalos Anna arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt több mint száz esztendőben Magyarországon igen nagy zenei repertoár halmozódott fel, a szakma azonban az operett kivételével ennek csak egy töredékével foglalkozott. ? Ha meg akarjuk érteni, milyen szerepe van a zenének a társadalom életében, miként alakul-változik maga a zene, a zene fogalma és értelmezése, akkor feltétlenül szükséges a populáris zenekultúrát is tanulmányozni ? foglalta össze kutatásaik jelentőségét.

Zeneszerzői hagyatékok az Akadémián

Dalos Anna a kutatócsoport eddigi eredményeiről szólva kiemelte több zeneszerzői ? Lajtha László, Szőllősy András ? hagyaték gondozását is. ? Február közepén utazunk Floridába, hogy előkészítsük Dohnányi Ernő amerikai hagyatékának átvételét, amelyet az örökös a Magyar Tudományos Akadémiának adományoz. Hazaszállítása után az MTA tulajdonában lesz a legnagyobb Dohnányi-gyűjtemény a világon ? közölte a kutatócsoport vezetője. Tájékoztatása szerint létrehoztak egy információs weboldalt is, amelyen egyebek mellett elérhető az általuk rendezett konferenciák teljes anyaga, illetve több, folyamatosan bővülő adatbázis. ? Kutatócsoportunk megalakulása óta már hat konferenciát rendeztünk, ezek közül kiemelkedett a Ligeti György zeneszerző 90. születésnapja emlékére rendezett nemzetközi tanácskozás. Hasonlót tervezünk az idén a 70 éves Eötvös Péter tiszteletére ? említette Dalos Anna. Hozzátette: egy igen jelentős, dzsessz- és könnyű-zenészekkel készített interjúkat tartalmazó oral history gyűjteményt is összeállítottak.

A kutatócsoport

Az MTA BTK ZTI Lendület XX-XXI. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport 2012-ben alakult. Célkitűzései közé tartozik a XX-XXI. századi magyar zeneszerzés, illetve a magyar szórakoztató és könnyűzene történetének kutatása és elemzése, magyar zeneszerzők hagyatékának őrzése, archiválása és digitalizálása, valamint egy XX. és XXI. századi magyar zenei archívum létrehozása.