ZETApress

Gondolt már arra, hogy a villamoson utazva egy mozgókönyvtárral közlekedik? A nevezetes nagykörúti villamoson, Európa legforgalmasabb villamosvonalán fogant meg bennünk az ötlet, hogy a nyilvános térben lépjünk kapcsolatba az utazó könyvbarátokkal? ? hallottuk a minap a Goethe intézetbeli sajtótájékoztatón.

Berlinben, Londonban és Madridban metrón, buszon vagy villamoson legfeljebb újságot szokás olvasni. Ezzel szemben Budapest az utazó könyvek városa! A nevezetes nagykörúti villamoson, Európa legforgalmasabb villamosvonalán fogant meg bennünk az ötlet, a jövőben ne csupán a Goethe Intézet falain belül igyekezzünk kedvet csinálni a mai német irodalomhoz, hanem a nyilvános térben lépjünk kapcsolatba az utazó könyvbarátokkal, az utcán, a villamoson, a kávéházakban ? mindenütt, ahol az emberek olvasnak.

A 33 éves Daniel Kehlmann regényét, A világ fölmérését már magyarul is több ezren ismerik. Más németül író szerzőktől is jelentek meg hasonlóan remek könyvek magyarul. Érdemes olvasni a kortárs német irodalmat, hiszen ez ma Európa egyik legizgalmasabb irodalma: fiatalos, lendületes, erős és sokszínű, olykor okosan szórakoztató, máskor mélyen elgondolkodtató. Mozgókönyvtár sorozatunk felütéseként szöveggyűjteményt állítottunk össze tizenhárom kortárs német szerző műveiből. Valamennyi kötet megjelent magyarul is, így aki kedvet kap a továbbolvasáshoz, azonnal megteheti. Biztosak vagyunk benne, hogy antológiánkban mindenki talál kedvére való olvasmányt: a gyerekek és a fiatalok, az idősebbek, a könnyedebb műfajok és az igényes szépirodalom kedvelői egyaránt.

Antológiánk hamarosan hozzáférhető lesz különböző közösségi terekben: például a nagykörúti villamosokon. A szövegek mellett lesz benne egy könyvkupon, melyért ajándékkönyv jár a Goethe Intézetben, és egy kávékupont, mellyel 10% engedménnyel lehet fogyasztani az Eckermann Kávéházban. Részletek és aktuális információk a projektről itt olvashatók.

Ifj. Pápai Páriz Ferenc, európai peregrinációjának emlékkönyve

Az MTA Könyvtára Kézirattárának egyik gyöngyszeme ifj. Pápai Páriz Ferenc emlékkönyve, amelyet tulajdonosa másfél évtizedes európai peregrinációjára vitt magával. A 18. századi Európa szellemi életéről sajátos képet felvillantó emlékkönyv 2004. május elseje, Magyarország európai uniós csatlakozása óta digitalizálva hozzáférhető.

Az album 122 lapján angol, dán, francia, holland, lengyel, magyar, német és svájci személyiségek írtak be szép sorokat: püspök, tanár, orvos, tudós és ? nem is egy később híressé váló ? diák angol, arab, francia, görög, héber, latin, német, olasz, spanyol, szír nyelven, vagy akár több nyelven is egyszerre. A bejegyzések általában idézetből, mottóból és ajánlásból, a hely és időpont jelzéséből, valamint a beíró aláírásából állnak, s lapozhatunk közöttük személyek, városok, időpontok és oldalak szerint. A weblapon olvasható az eredeti szövegek magyar fordítása és a bejegyző személyek életrajzi adatai, sok helyütt portréjuk is látható.

Emlékkönyvek

Az európai egyetemeket sorra látogató diákok emlékkönyvei egy-egy ország művelődéstörténetének érdekes dokumentumai és fontos forrásai. Az albumok divatja a 16. század derekáról eredeztethető, de gyökerei a reneszánszig nyúlnak vissza. Egyes országokban századokon keresztül élt. Németországban az efajta album ? a Stammbuch ? nemcsak a tanuló ifjú értelmiségi, hanem az alsóbb néprétegek, például különböző mesterségeket folytató vándorló legények körében is elterjedt.

Ifj. Pápai Páriz Ferenc albuma

Az MTA Könyvtára Kézirattára és Régi Könyvek Gyűjteménye őrzi ifj. Pápai Páriz Ferenc emlékkönyvét. Ezt az albumot ifj. Pápai Páriz Ferenc 1711-1726 között vitte magával Kolozsvártól Oxfordig, midőn bejárta Európa protestáns egyetemeit, és tanáraitól, neves tudósoktól, tanulótársaitól kérte emléksorok bejegyzését.

Apja, az enyedi kollégium professzora, idősebb Pápai Páriz Ferenc svájci és német egyetemeken tanult, s szerzett orvosi diplomát. Ő volt mindkét Apafi Mihály (erdélyi) fejedelem házi orvosa. Az album harminchét magyar (és erdélyi magyar) bejegyzése közül az egyik első a Bécsben élő II. Apafi Mihálytól származik 1711. szept. 23-áról. Idősebb Pápai Páriz Ferenc a 447. lapon írt be útra készülő fiának latinul, görögül olaszul és franciául. A magyar családneveken kívül egy szó sincs magyarul az albumban.

A magyar személyek vizsgálata fontos a hazai tudománytörténet szempontjából, bár nem mindig könnyű eldönteni, hogy ki milyen nemzetiségű. Például a soproni Georg Sigismund Liebezeit vagy a szebeni származású, s később Angliában gyökeret eresztő Tobias Stranover magyar-e? Magukat hungarusnak vallották, közös nyelvük a latin volt, miként a tanult emberek közt, nemzetiségre való tekintet nélkül, az egész magyar királyságban. Hasonlóan van ez több svájci és német tudóssal is. A honlap magyar és angol nyelven itt elolvasható.